JobAngel Az álláskeresők védangyala

Olvasgatva az amerikai "szakirodalmat", több helyen ajánlják, hogy az állásinterjú után írjunk köszönőlevelet, mert az jó benyomást kelt. Az Usában. Nálunk meg nem, szóval ne, még véletlenül se vetemedj arra, hogy interjúról hazaérve azonnal írod a mailt, hogy "köszönöm a lehetőséget".

Szomorú személyes tapasztalatom ezzel kapcsolatban:

Egy szegény görcsölős jelölt végigszenvedte az interjút az akkori főnökömmel (aki nem csinált nagy ügyet egy állásinterjúból, kellően kommunikatív alkat lévén, kifejezetten jófej ember volt).

Hazaérvén írt egy ilyen köszönőlevelet, amiben a főnökömet jól Jánosnak hívta, miközben József névre keresztelték. Jelöltünk e hibájára ráeszmélvén rögvest küldött egy SMS-t is, hogy kedves János, elnézést a névelírásért. Aztán még egyet...

Mondanom sem kell, nem mellette döntött a jó főnökember. Na nem azért, mert nem volt szimpatikus a jelölt, de aki ennyire túlliheg mindent, azzal vajon könnyű lesz-e együttműködni?

Hát ezért nem érdemes idétlen amerikai mintákat átvenni: ha nem tudsz vele azonosulni, csak lejáratod magad. És ezért nem érdemes görcsölni egy álláskeresői helyzeten: hideg fejjel jobban teljesít mindenki, mint stresszhatás alatt.

Az előző posztom folytatásaként el kell ismernem, hogy van, aki nem szívesen érdeklődik telefonon arról, megkapta-e az állást. Az azonnali negatív válasz sokakat sokkolhat, az azonnali pozitív válasznak nincs esélye (hiszen, ha ilyen döntés megszületett, a jelöltet azonnal hívják, nehogy más „elvigye” előlük). Az érdeklődés egyedüli pozitív eredménye az lehet, hogy megtudjuk, hol tart a döntési folyamat. Rossz esetben megmondják, hogy nem téged választottak.

A tegnapi posztban írtam egy példát, hogyan lehet állásinterjú után telefonon érdeklődni. A rejtvény az volt, hol a trükk ebben a példamondatban:

 Jó napot kívánok, Minta János vagyok. November elején jártam Önnél egy állásinterjún, ilyenolyan pozícióról beszéltünk. Szeretnék érdeklődni, hoztak-e valamilyen döntést a pozícióról?

A trükk annyi, hogy nem arról érdeklődsz, veled kapcsolatban milyen döntést hoztak, hanem a pozícióról. Ezt pedig azért kell így csinálni, mert az emberek többsége nem képes egy másiknak egyenesen megmondani, ha negatív döntést hoztak. Ellenben erre a kérdésre lehet kitérő választ adni, amiből azért mégiscsak érteni fogsz.

Ha úgy kérdezed, hogy "felvesznek-e engem?" vagy "megkapom-e az állást?", akkor arra semmilyen használható választ nem fogsz kapni. Nem fogja azt mondani, hogy mást választottak, ha ez történt. Nem szívesen mondja meg, hogy még vár ő is a döntésre. Azt meg végképp nem így fogja veled közölni, ha te kaptad az állást, sőt, ha esetleg igen, itt még egyszer át fogja gondolni, és az neked nem jó :(

Tehát semmi közvetlen kérdés. Ha a pozícióról érdeklődsz, akkor sokkal nyitottabb lesz, mert nem kell egyénekről mesélnie, főleg nem negatív dolgokat. Jobban fogja érezni magát, könnyebben ad értelmes választ.

Ha mindent megtettél, hogy lenyűgözd az interjúztatót, valószínűleg túl vagy egy sikeres állásinterjún.

Sajnos ez az a pont, ahol a legtöbbet árthatsz magadnak, légy óvatos.
Az állásinterjú legvégén kérdezz rá, hogy körülbelül mikorra számíthatsz visszajelzésre. Ne kezd el magyarázgatni, hogy mert „mástól is várok választ”, „sokan nem jeleznek vissza” és hasonlók. Felteszed a kérdést, és vársz a válaszra. Bármit is kapsz válaszul, fogadd el, ne vitatkozz. Kerüld az ilyeneket, hogy „nem lehetne hamarabb?” stb. Nem. Akkor lehet, amikor ő úgy gondolja, nincs mit tenni.
 

Mit tegyél állásinterjú után?

Várj. 2-3 hétig ennyit tehetsz, és persze gőzerővel keress állást továbbra is. Inkább legyen később több konkrét ajánlatod, minthogy egy lapra tegyél fel mindent.
Ha mindenképpen érdeklődni szeretnél a továbblépésről, azt telefonon tedd. Azért telefonon, mert ha nem jön ki jól a lépés, legalább nem lesz írásos emléke a hibádnak náluk.
Az érdeklődő telefonhívás szabályai:

1. Mindig azt az embert hívd, akivel beszéltél. Ne a kollégáját, ne a főnökét, se a te leendő főnöködet. Ha nem őt hívod, úgy érzi, meg akartad kerülni, és vége is a lehetőségeidnek.
2. A hívás ideális időpontja délelőtt 10:00 és 11:30 között, délután 13:30 és 16:00 között. Korán reggel mindenki nyűgös egy irodában, fél 12 körül már az ebédre gondol, 13:30-ra elcsitult az „ebédélmény”, akkor kezd dolgozni. 16:00 óra után már csak hazamenni akar, nem érdekli más.
3. Légy rövid, csak érdeklődj, ne győzködd semmiről! Ne sürgesd a döntést semmilyen módon!

Példaszöveg:

Jó napot kívánok, Minta János vagyok. November elején jártam Önnél egy állásinterjún, ilyenolyan pozícióról beszéltünk. Szeretnék érdeklődni, hoztak-e valamilyen döntést a pozícióról?

Ennyi. Egy trükk még van ebben a két sorban, felfedezted? (Kommentben leírhatod, ha akarod, holnap jövök a megfejtéssel.)

Az önéletrajzok nagy többsége tartalmaz helyesírási hibákat. Ami buta hiba, hiszen az önéletrajzot nem időre, nem segédanyagok nélkül írják az emberek. Tehát utána lehet nézni, mit hogyan kell írni.

Segítségül a helyesírási szótár innen letölthető. Használjátok!

----

Másik jellemző hiba a számítógépes ismereteknél az ismert szoftverek helytelen leírása. Tessék rákeresni, pontosan hogyan is hívják a wordöt, excelt stb., amit ismersz.

----

És végül a legbrutálisabb hiba, amit álláskereső elkövethet: nem ír az önéletrajzba elérhetőséget. A gutaütés akkor kerülgetett igazán, mikor a CV alapján az illető alkalmas lett volna az állás betöltésére. A személyi adatokban ott volt a neve, születési éve, és helye, az, hogy férjezett és kész. Ezek persze amúgy sem kell, hogy szerepeljenek az önéletrajzban, de ez volt a kisebbik baj. A nagyobbik, hogy se e-mail, se telefonszám, amin elérhettük volna, hogy behívjuk interjúra.

----

Ezeket ne kövesd el. Nézz utána mindennek, amit leírsz, hogy pontos legyen.