A home office hirtelen felértékelődése mellett megjelent egy olyan probléma, ami már volt néhányszor a történelemben (a gépek miatt kevesebb munkája lesz embereknek), de most igazán felemássá vált a helyzet.

A home office nem működhet rengeteg munkakörben, de sok munkát, amit home officeban nem lehet végezni, robotok tudnának végezni. De amíg olcsóbb a gyártósori munkás 2-3 műszakban… Most ők jártak megint a legrosszabbul: fizetés nélküli szabadságra, vagy fizetett szabadságra kellett menniük, bizonytalanok a jövőbeli kilátásaik. A feketén-szürkén foglalkoztatottak még ennél is rosszabbul jártak. Ha az ő munkájukat már régebben is robotok végezték volna, nekik is lehetne most home office akár… Ebből a szempontból úgy látszik, a robot majd olyan munkát vesz el tőlünk, ami amúgy is nehéz, alulfizetett, vagy veszélyes. (Pl. rendszeresen kapom meg az „érvet”, hogy a női esélyegyenlőség jegyében kellenének bányásznők. Szerintem meg férfi se legyen bányász, mert balesetveszélyes és egészségkárosító, legyen robot az…)

Sajnos, akik most igazán rosszul jártak, semmilyen alternatívát nem tudnak jövedelemszerzésre: nem tudnak online dolgozni, mert nincsen olyan tudásuk, amit online-á lehet tenni (Ma is ökölbe szorul a kezem, ha felidézem magamban egy foglalkoztatásért felelős vezető súlyos „gondolatát”: szerinte kellenek azok, akiknek igenis kétkezi munkából kell megélni – no, akkor tessen nekik biztonságos kétkezi munkát adni, amiből meg is tudnak élni, kényelmesen!)

Aztán persze van egy pár terület, ahol már a munkaerőhiány enyhítésére lehetne robot, létezik is a technológia, csak „kicsit” drága. Egy szántóföldi gép, amin már nincs vezetőfülke. Amit akár egy mozgáskorlátozott is irányíthat egy monitor elől, többszáz kilométerről, pedig régebben ők a mezőgazdaságban biztosan nem tudtak munkát vállalni… Elvett tőlünk valamit ez a „robot”? Vagy adott a társadalomnak egy újabb lehetőséget?

kép forrása: https://www.caseih.com/anz/en-au/innovations/autonomous-farming

Egy orvosi műtő a jelenben ilyen is lehetne, amikor orvoshiánnyal küzd az egész világ:

kép forrása: https://www.theengineer.co.uk/versius-robot-cmrsurgical-nhs/

Emellett persze a hivatalos szakmai utam során folyton felmerült bennem a kérdés: egyre jobb technológiákat fejlesztünk az élet minden területén, alapvetően azért, hogy levegyük az emberek válláról a munka nehézségeit, több időnk legyen a munka helyett az életre. Mégis, pl. egy vállalatirányítási szoftver bevezetése egy cégnél nem jelent kevesebb emberi erőforrásigényt - az előnye mindig a szervezettebb, átláthatóbb működés. Sőt, több, képzettebb embert kíván – akik majd tudnak home office-ból is dolgozni. Mégis, emberek folyamatosan túlóráznak, robotok ide vagy oda, napi 8-16 órákat dolgozunk, úgy, mint 150-200 éve. "Csak" kényelmesebb technológiákkal. Ez hogy lehet? Hogy ment félre ennyire?

A gépek megjelenése a történelem során sokszor jóval balesetveszélyesebb munkát jelentett csak a korábbihoz képest, és persze olcsóvá tette az emberi munkát, mert a gép erősebb, pontosabb, meg napi 24 órában megy, több ember munkáját elvégzi. Ez volt a régi hozzáállás a gépekhez.

Manapság azt látom, hogy a világ tudja: az emberi kapcsolatok kiváltására nem alkalmas egy gép. Annak a bizonyos telekom cégnek ügyfélszolgálati robotja aranyos, sok problémát meg is old, de ha valami igazán kacifántos ügy van, inkább kapcsol egy embert. Mert ha nem szabályos folyamat a megoldás, hanem kreativitás kell (menőbben szólva workaround), akkor az csak embernek megy.

Az emberi készségek felértékelődésének persze hamarabb jött a vadhajtása, mint a valódi erénye:  pl. a toborzásban a spirituális izével súlyosbított EQ-ra válogatás… Mert a készségeket keverik az érzelmekkel. Vicces módon ugyanők érvelnek a robotinterjú mellett azzal, hogy az milyen jó az álláskeresőnek - annyira fontosak az álláskereső érzelmei, hogy le sem ülnek vele tárgyalni.

A robotok megjelenése valóban felértékelheti az emberi készségek (soft skillek) fontosságát. A kreativitás, a motiváció, az együttműködési készség, a tanulási készség és hajlandóság, a hozzáállás, a rugalmasság, a mobilitás, a szervezőkészség egyre fontosabb lesz - a kétkezi munka egyre inkább háttérbe szorul, tehát akik most abból élnek, azokat sürgősen tovább kellene képezni valami másra. Fontos persze, hogy emellett a józan ész és a közgazdasági racionalitás úgy maradjon meg, hogy ne ártsunk embereknek azzal, hogy elkezdjük a soft skilljei alapján szó szerint diszkriminálni őket. Egy HR-konferencián fakadt ki végre egy igazi HR-szakember: vajon hány autista nem kapott munkát azért, mert nem nézett az interjúztató szemébe? - Mert valaki egyszer leírta, hogy a szemkontaktus az őszinteség jele, a hiánya meg rossz, jujuj, mi lesz, ha ilyen embert veszünk fel. (Csendben jegyzem meg, hogy a távol-keleti üzleti kultúrában a szemkontaktus az agresszió jele.)

Aztán persze megjelent a kiválasztó robot is, ami profi módon diszkriminált, mert azt tanulta az embertől. Meg Barry, a robot, akit azért fejlesztettek, hogy legyen kin gyakorolni az elbocsátási technikákat.

-------------

Természetesen az én laikus fejtegetésem mellett komoly szakemberek is foglalkoznak a címbeli kérdéssel. Ennek kapcsán keresett meg egy hölgy, hogy segítsek neki a kérdőívéhez kitöltőket találni.

Szeretné felmérni, hogy a mai aktív korú lakosság körében az egyes foglalkozási ágazatokban mennyire érzik azt a dolgozók, hogy az automatizálás (gépek vagy mesterséges intelligencia alkalmazása) kiszoríthatja őket, és egy ilyen helyzetre terveznek-e előre, a megküzdési stratégiáik előremutatnak-e valamilyen megoldási lehetőség felé.

A kérdőív itt elérhető, több részből áll:

1. szinte szokásos demográfiai kérdések, illetve a munkahellyel kapcsolatos kérdések
2. vonásszorongás teszt
3. szituációs feladat a munkahely elvesztésével kapcsolatban
4. a munkahely elvesztésével kapcsolatos fenyegetettségérzésre és a lehetséges megküzdési stratégiákra vonatkozó kérdések
5. állapotszorongás teszt
6. megküzdési stratégiákra vonatkozó teszt

A tesztet itt találod, töltsd ki te is, hogy megint megtudj magadról pár dolgot: https://drive.google.com/open?id=1JsEAw-spTyKRo8sGgGqyE1zq-TFL_-D-oDo9XyuZA4U

Én kitöltöttem. Érdekes így végiggondolni a „robotos” helyzetet.

-------------

# #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes – ami jelen helyzetben csakis online, élő, kamerán keresztüli! -  segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #