JobAngel Az álláskeresők védangyala

Általános vélekedés, hogy a sok panasz a HR-esekre gyakran csak a jelölt megbántottságának tudható be, mert nem őt választották. A sértődések mellett jócskán akadnak persze jogos panaszok. (Az, hogy papucsban volt az interjúztató, nem méltányolható panasz.) Mint minden szakterületen, így a toborzásban-kiválasztásban (és nem a HR-ben, mert az csak egy összefoglaló fogalom) is vannak olyanok, akik nem megfelelő színvonalon dolgoznak, és ezzel súlyos károkat okoznak az álláskeresőknek – áttételesen pedig az egész gazdaságnak, mert ügyetlen ténykedésük azt eredményezi, hogy értékes, nagy tudású emberek GDP-termelés helyett állástalanul vergődnek. A leggyakoribb hibák tipizálhatók, és ez a poszt most nemcsak HR-eseknek szól, de álláskeresőknek is ad egy-két érvet, mivel győzhető meg mégis a kiválasztó, ha ilyen jeleket látunk.

Hollywood már alaposan feldolgozta a témát, de ott mindig happy enddel zárul a sztori. A valóság általában más…

Előfordul, hogy épp két kolléga talál egymásra a magánéletben is, ez majdnem természetes, elvégre a munkahelyen töltjük időnk jórészét. De egyben komoly nehézséget is jelenthet. Ha titkolni próbálják, az jó ötletnek tűnik, de biztosan nem fog sikerülni, és pletykák áldozatai lesznek, majd jönnek a rosszalló főnöki számonkérések – pedig pont ezeket akarták elkerülni. Ha nem titkolják, akkor sem kerülhetik el a rosszallást, és a vége mindig ugyanaz: a pár egyik tagja más munkahelyet keres, de legalábbis cégen belül áthelyezik. A legkevesebb kockázattal a cégen belüli váltás jár: ha más osztályon dolgoznak a felek, nem kerülnek munkakapcsolatba, akkor a munkahelyi konfliktusok nem mérgezik meg a párkapcsolatot. Ha nem dolgoznak együtt, csak egy cégnél, akkor azzal sem vádolhatók, hogy egymással szemben nem objektíven járnak el.

Pár szabályt érdemes betartani ahhoz, hogy se párkapcsolat, se a karrieretek ne sérüljön:

1. Az elején tisztázzátok, hogyan akarjátok a cégen belül ezt kezelni: kinek, hogyan jelentitek be, ha egyáltalán ezt akarjátok. Ha titokban tartjátok, mi legyen a stratégia, ha kiderül.
2. A kapcsolatotok lehetőleg maradjon cégen kívül. Munkahelyen maximum közös ebéd lehet elfogadható.
3. Ne telefonálgassatok egymással hosszan, munkahelyi témán kívül. Az ilyen helyzetekben biztos mindig lesz egy „jóakaró”, aki mindig mindent hall, és fel is használja a hallottakat, ha úgy kívánja érdeke. Természetesen a messengeres vagy hasonló chatelés is ugyanígy veszélyes munkaidőben.
4. Cégen kívülre is terjedhetnek a pletykák: gondoljátok át, hogy az ügyfeleknél, partnereknél hogyan fogadják ezeket a híreket. Találjátok ki közösen, hogyan is kezelhetitek ezt a legjobban.
5. Ne hagyjátok, hogy a hatékonyságotok, munkátok minősége rossz irányba változzon. Ha köze lenne egy ilyen változásnak a párkapcsolathoz, ha nem, az igazság már senkit sem fog érdekelni. A párkapcsolatotok számlájára fogják írni, és nincs is annál rosszabb, mintha mindketten elveszítitek az állásotokat emiatt.
6. A legnagyobb kockázat szó szerint a végére marad: gondoljátok át, hogy mi fog történni a munkában, ha esetleg vége lesz a párkapcsolatotoknak.

Az autizmusdiy blog szerkesztőjével beszélgettünk erről, a teljes cikk itt található.

Az, hogy a gyerekkorban szerzett tapasztalatok erősen befolyásolják a felnőttkori szakmai életünket is, egyértelmű. A szülő próbálja a legjobbat nyújtani a gyermekének. Az álláspiac gyorsan változik, és maga a szülő sem szakértője, néha még plusz nehézség is adódik, pl. a gyermek autista. Néhányszor fordultak már hozzám aggódó szülők, felnőttkorú gyermekük álláskereséséhez segítséget kérve, nem is tudván, hogy a tapasztalataim egy részét e témában a saját családom "biztosította". Íme a cikk lényegi részei:

Nemrégiben egy HR-es cikkét tettem közzé erről a fajta interjúzásról, majd alig rá egy hétre egy mentoráltam pont találkozott is e „remek” módszerrel. Írt is egy beszámolót, ami élő tapasztalatokkal szolgál a módszer árnyoldalairól és nehézségeiről. Láthatólag kiforratlan technológiai háttér és ügyetlen szervezés állt az egész mögött, és ez akár lehet az adott rendszert szolgáltató cég jellemzője is, de valószínűleg rutin híján más cég sem csinálja sokkal ügyesebben. A pozíció egy kifejezetten komoly tárgyi tudást igénylő pozíció volt, így sajnos nem csak a tömeges, alacsonyabb végzettséget igénylő állásokra interjúzva futhatsz bele ebbe... Íme a levél:

------------------------------------------

Az állásinterjún várható kérdések listája sokféle formában kering a neten, cégtől is, pozíciótól, interjúztatótól is függ, ki milyen kérdésekkel találja szembe magát, az általános véleménye viszont szinte minden álláskeresőnek ugyanaz: sokszor panel kérdésekre panel válaszokat adnak, és egyik fél részéről sincs meg szikrája sem az őszinteségnek. Én az álláskeresőket mindig őszinteségre biztatom, mert az célravezető is, ki is zökkenti a színjátékosdiból az interjúztatót. A HR-esek is vágynának az álláskereső őszinteségére, ezért azt gondolják, hogy ha az utált kérdéseket „becsomagolják”, akkor majd jobban érzi magát az álláskereső náluk (ez a cél szimpatikus), cserébe a „csomagolás” miatt jól félremegy az interjú… 3 tipikus állásinterjúkérdést ebből a szempontból veszek most végig, hátha ez is segíti a felek jobb kommunikációját.