Jött a hír tavaly, hogy a franciák vívmánya szerint hétvégén nem kell a céges e-mailjeikkel foglalkozniuk a munkavállalóknak. (cikk: Tilos lesz a hétvégi céges levelezés Franciaországban ) Az indoklás szerint az állandó elérhetőség okozta stressztől mentenék így meg a munkavállalókat. Ez egyfelől öröm, mert egy kormányzat törődik a munkavállalók egészségével, másfelől úgy érzem, enyhén szembemegy a munkavállalók életvitelével. Ha a cikk címe igaz lenne, az a mi rossz emlékű vasárnapi zárvatartásunkhoz hasonló problémákat okozna – vagy nem, csak az emberek a privát e-mailcímeiket is használnák a munkavégzéshez, ami egyáltalán nem lenne stresszmentes.

Főleg az Y és a Z generációk (de szinte minden korosztály) tagjai folyamatosan jelen vannak az online térben, Facebook, Twitter és persze e-mailes appok segítségével az okostelefonjuknak köszönhetően. Ezért bőven előfordulhat, hogy irodai dolgozók magánügyben csetelnek egyet munkaidőben, vagy épp webáruházban nézelődnek, és a legtöbb munkahely ezzel már nem is igazán foglalkozik, ha egyébként a munka el van végezve, a határidők teljesülnek. Többnyire azért engedékenyek a cégek ezügyben, mert a fordítottja is bőven előfordul: munkaidőn kívülre esik egy-egy munkahelyi téma elintézése, és az így élők számára ez is rendben van. A hétvégi irodai munka mindenképpen korlátozottá válik, hiszen a legtöbb üzleti partner, ügyfél mégsem elérhető hétvégén, ami rendben is van. Gondoljunk csak a kötelező szombati munkanapjaink hatékonyságára… ill. a hatékonyság teljes hiányára. A rendszer szinte önszabályozó, nem fog tudni senki túl sokat dolgozni hétvégén ilyen munkakörökben.

A cikk címe persze erőteljesen csúsztat, – szerencsére – nem tiltották meg a hétvégi céges levelezést. A heti 24 órában üzemelő IT rendszerek, 7x24-es rendelkezésreállást kínáló szolgáltatók világában ez elég fura lenne.

Amikor „rugalmas” munkaidőt emlegetünk, sokkal értelmesebbnek tűnik a jelenleg kialakult gyakorlat, ha mindenki tudja a határokat – pl. a valóban fontos céges ügyekkel foglalkozunk hétvégén, és nem a munkaidőben idő hiányában el nem végzett adminisztrációt gondolja elvégeztetni hétvégén a munkáltató. Ha a munkavállalónak nem ír elő a munkaszerződése rendelkezésreállást, akkor igenis kikapcsolhatja a telefont és nem baj, ha nem olvas e-mailt, ellenben a rendelkezésreállást meg kell fizetni… Most is úgy látom, a tiltás nem fog megoldani semmit.

Az álláshirdetéseket nézve a cégek próbálnak a rugalmas munkaidővel magukhoz csábítani álláskeresőket, néha viszont pont azt a fajta „rugalmasságot” értik ez alatt, ami a munkavállalónak nem az. A hétvégi rendelkezésreállást, a vég nélküli munkaidőt – és persze eszedbe ne jusson munkaidőben kiugrani a bankba vagy egyéb ügyedet intézni, mert annyira azért nem rugalmas a munkaidő. Sokan pedig azt a „nagyszerű” ajánlatot teszik, hogy a túlmunkát le lehet csúsztani. Ettől a többség persze nincs beljebb, mert a csúsztatás is csak olyan időszakban történhet, amikor az a munkáltatónak jó, nem akkor, amikor a munkavállalónak. Így az ilyen ajánlat gyakorlatilag azt jelenti, hogy a legtöbb szabadidőddel a munkáltató rendelkezik, túl a törvény szerint biztosított fizetett szabadságnapjaidon, amiből összesen 7 napnyival rendelkezhetsz te magad, és még ezekkel is korlátok között.

Tanulság: a francia példa a megkövetelt céges szabályozással nem valószínű, hogy közelebb vinne nálunk a rugalmas munkaidő és az állandó elérhetőség okozta stressz csökkentéséhez, ezért nekünk egyénileg, állásinterjún kell tisztázni a munkáltató ezirányú elvárásait. Azaz, merj kérdezni! Hogyan alakul a munkaidő náluk, mennyire rugalmasak, mit kezdenek a váratlan hiányzásokkal (bárkit érhet baleset még munkába menet is), hogyan támogatják a távmunkát stb. Ahol olyasmit hallasz, ami nem tetszik ebben a témakörben, ott gondold át alaposan, akarod-e azt az állás, mert az egyik leggyakoribb céges konfliktusforrás a munkavállaló hiányzásából ered.

Ha tényleg rugalmas a cég

Pár példa szabadságok jó ( = munkavállalónak is jó) gyakorlatára, valóban rugalmas munkaidőre:

- fél napos szabadság lehetősége – igényel a titkárságtól + 1 db nyilvántartást, egy primitív excel is megteszi.

- órára bontott szabadság – vannak cégek, ahol a munkaidő nem mindennap 8 óra, ezért itt így tartják nyilván a szabadságot.

- engedélyezett otthoni munka – ilyet is láttam már: előző napi bejelentéssel a kolléga évente x napot úgy dolgozhatott otthonról, hogy az nem fizetett szabadság volt, hanem rendes munkaidő. Ha előző este 8-kor írt egy e-mailt a főnökének, hogy "beteg lett a gyerek, itthonról dolgozom holnap", akkor az úgy rendben volt. A francia szabályozás vajon mit kezdene ezzel?

- értelemszerűen semmire sem jó az a törvényi szabályozásunk, ami előírja, hogy a munkavállaló a 7 fizetett szabadságnapjának igénybevételét 15 nappal előre jelentse be. A csőtörés sem jelenti be, hogy 15 nap múlva jön, meg a viharkár, házastárs balesete, házikedvenc betegsége stb. sem. Ettől még ezek – és rengeteg egyéb eset - sürgős elintézendőkkel járnak, amikor szabadnapra van szükséged. Ezt a legtöbb főnök és cég szerencsére érti.

UPDATE: életbe lépett a francia szabályozás, így:

http://www.hrportal.hu/hr/munkaido-utan-emailt-sem-kell-mar-olvasni-franciaorszagban-20170109.html

"A hatályba lépett szabályok a munkavállalók magán- és családi élethez való joga, valamint a szociális jogok kiterjesztése céljából előírja, hogy az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatók kötelesek megállapodni a munkavállalók képviselőivel a munkaidőn túli digitális elérhetőség szabályairól. Ennek hiányában a munkáltatók szabályzatot kötelesek alkotni a munkaidőn túli digitális elérhetőséggel kapcsolatos munkavállalói kötelezettségekről. A szabályzatot, melyben ellenőrzési mechanizmusnak is helyet kell kapnia, nyilvánosságra is kell hozniuk, érvényesülését pedig folyamatosan ellenőrizniük kell. A változás tehát nem radikális, de mindenképpen egyértelműbb helyzetet teremt."