„Senior korúak kérdése“
A rendszervaltas utan 15-20 evig azt sulykoltak, a fiatalos, dinamikus munkaerö az igazi, ök a motivaltak, igy mara ez sztereotipiava valt. Valamint a kivalasztasi folyamatban reszt vevö HR-esek tulsagosan nagy resze maga is (tul) fiatal es ezert automatikusan elönybe reszesitik a maguk korosztalyat.

“Váratlanul elmegy szülni?.“
Ezt nem ertem en sem, a legtöbb nö meg honapokat dolgozik azutan hogy bejelentette hogy szülni fog, azaz tenyleg sokkal többet mint az altalanos 1 honapos felmondasi idö, tehat a potlasra meg több idö is van.
Szerintem ez inkabb kifogas, sokkal inkabb az a baj hogy ha visszajön foglalkoztatni kell, felhalmozodott szabadsagait kiveheti visszaterte utan, meg az egyeb neki jaro kedvezmenyek jelentik a gondot, csak ezt „nem illik“ mondani, ezert nem is mondjak, hanem helyette ezt a „varatlanul elmegy szülni“ bullshitet.

„Váratlanul kiesik a munkából?“
Felkeszülni a potlasra, akar barmilyen havariara alapvetö lenne, de ahol hallottak is mar kockazatkezelesröl, ez meg a legtöbb ilyen helyen is gyerekcipöben jar. Szerintem nincs meg eleg tudatossag, elörelatas, es ez a vezetöi kultura valamint tudas es/vagy kompetenciak altalanos hianyossagara utal.

Senior korúak kérdése:

Szerintem ez azért van, mert egy "vén rókát" nem lehet olyan könnyen átverni a palánkon, kevésbé van benne a teljesítési kényszer ami egy pályakezdőben sokszor megvan. Sokkal nehezebb egy senior munkavállalókból álló csapaton átverni egy informatikai változást, vagy megszorítást mint a frissdiplomásokon.

Váratlanul elmegy szülni?

Az előttem hozzászólóval értek egyet. Nem is a szülés a gond, hanem ami utána van. Csak ez nem polkorrekt, nem lehet bevallani. Nekem is volt kolléganőm aki szinte többet volt otthon a gyerekkel mint munkában, minden hülyeségre betegszabit vett, mert a férje jól keresett ezért nem hiányzott a pénz.

Váratlanul kiesik a munkából?
Mindenki fél ettől, de valóban ezt nem felvételkor kéne megpróbálni kezelni. Ez egy nagyon rossz beidegződés és káros mindenkinek.

Tiniterhesség:
Jellemzően aki terhes lesz tiniként amúgy sem éltanuló. Vagy hasonló korú a barátja, tehát a szülők dolgoznak ezért nincs aki vigyázzon a gyerkőcre így muszáj otthon maradnia, vagy idősebb az apuka, az egész kapcsolat inkább lázadás, meg "én jobban tudom mint anyámék", ez esetben ideig óráig eltartják a csajt, csak aztán jellemzően a nagy "szerelemnek" vége lesz és gyerekestül vágja ki az anyukát a férfi. És akkor ott van 20-25 évesen egy kisgyerekkel, érettségi nélkül, pénz nélkül, felégetett családi kapcsolatokkal.

1, Senior korúak. Felvettem egy dolgozót 47 évesen, most 55. Nem tud már számológéppel se biztonságosan számolni, 4-5 kg-os csomagot már nehézségnek érzi...

2,Szülés. Munkaviszonynak számít a 2-3 év távolban töltött idő is. A visszatérő dolgozó úgy kezdi, hogy 2-3 hónapos " jól megérdemelt" fizetett szabadságát kiveszi. Ha-ha-ha! Kb. 6-8 ezret fizet ki a munkaadó a semmire. Utánna meg jön "köhög a kicsike...."

3,Idősebb és kis gyermekes nőknél sokkal nagyobb a "nem dolgozok , mert..."

ezek rizsák

- a munkáltató akkor vesz fel öregeket, szülős nőket, vagy félhülyéket dolgozni amikor nincs jobb

- mivel alig van ma már olyan ember aki vmit csinálni akar de nincs munkája, csak magasabb fizetésért lehet embereket 'átlopni máshonnan', tehát ez a tendencia a munkavállalóknak kedvez

- ezzel párhuzamosan a ált. munkafeltételek, körülmények is javulnak ha nincs felvehető ember, vagy a maradék is otthagyja a munkkáltatót, az Y generáció nem vár éveket a fizetésemelésre, előléptetésre csak elmegy mint a szél

PÉLDA: ismerős nő (48 éves) 2 évtizedet nomott le mo-n egészségügyi nővérként, a végén már nettó 130at is megkeresett 12 órás szolgálatokkal, nevetséges. Fia felnőtt, ő meg kiment Angliába, ahol senki sem basztatta hogy már túl öreg, örültek hogy jött valaki aki dolgozni akar....most évente 6 hónapot melózik, 6 hónapot itthon van, és simán megél könnyebb (eü vagy vendéglátó) munkával, sokkal nyugodtabb munkakörnyezetben.

Nem lesz persze milliomos ebből a melóból se de simán fenntartja mo-i ingatlanát, lakást bérel Londonban, utazgat mert már szabadideje is van, ami nyilván lehetetlen lenne nettó 130ból.

@dunántúli gyerek: Egy nő vagy "szülős" vagy "öreg", ha így nézed. Akkor mondjunk le a társadalom kb. felének GDP-termelő képességéről? Vagy fogjuk fel, hogy bizony a munkavállaló ember, és a munkáltató 4-6-8 órát vesz tőle napi szinten, nem egy egész életet.

A gyakorlat nem igazolja az "átlopni máshonnan". Ugyanolyan gyalázatosan alacsonyak a fizetési ajánlatok, de egy embertől mostmár 2-3 embernyi kompetenciát várnak, mert a jelentkezői létszám csökkent... Ez így nem fog menni, de majd a munkáltatók is észreveszik előbb-utóbb.

A példád az, amit az előző két gondolatoddal cáfoltál. Itthon a 48 éves nő "öreg", külföldön meg dolgozhat gond nélkül, ráadásul tisztességes megélhetéssel (nálunk a "tisztes szegénység" az ajánlat). De szerinted is "öreg". Éseztígyhogy? - hogy klasszikust idézzek.

@jobangel: Nyugaton nincsenek fiatalok, csak öregek, vagy a fiatalok nem dolgoznak egyáltalán. Ezért kell nekik az importmunkás, már az se baj ha öreg.

Természetesen, minden PC nélkül, minnél öregebb egy munkavállaló annál rosszabb, és a nőség is hátrány a jól kereső helyeken (de előny a nővéreknél, pedagógusoknál), az üzleti életben is nagyon kevés a nő.
Vezető tech cégek szinte csak pályakezdőket keresnek max +5 év mert cégen belül nevelik ki a zembereiket az egyetemi képzés elavult (mindnhol).

A társadalom 20%-a termeli a GDP 80%-át, ez nem nagy újdonság, és a top20%-on belül is ugyanígy van top20%. Mindenesetre a topembereknek is kell a sok szarul termelő szarul kereső mert valakiket ugye vezetni kell és valakikből élni kell.

de saját példám is van, egy ex melóhely

- adott egy fix átlagos fizu (nettó 200), semmit nem kell tudni call center(8 órás irodai meló), ja de angolul kell tudni
- van egy magyar support csapat kb. 14-16 fő, mindenki huszonéves 1-2 30as van, most indul a site, mindenki happy

- eltelik egy év, a fluktuáció hatalmas 1 év alatt a melósok 60%-a lelépett, a munkamennyiség dupla lett és ha néha fel tudtak valaki újat venni ziher hogy valaki megint lelépett, szóval állandó volt a létszámhiány

- aztán kezdtek jönni a kretének: felvettek 1-2 öreget akiknek fingjuk nem volt a számítógépes supportról pedig nem egy nagy wasistdas itt szeinte senki nem informatikus, aztán jöttek a mentálisan és/vagy fizikálisan sérült egre gyanúsabb egyének....

- ma is aktív a hirdetés mehetsz ide dolgozni bármikor nagynevü IT multi hehehee, kb. még vagy 5en dolgoznak ott 20 ember melóját jól-rosszul (inkább rosszul) ellátva

Közben persze heti/havi mítingek tömkelege miért mentek el (soxor egyik napról a másikra a szerződést megszegve)? Mert vegyetek fel embert meg fizessetek meg, bazdmeg, azért. Erre egyre kevesebben lettünk, én is elhúzhattam volna már hamarabb ebből a retekbányából.

@bkkzol: ennyi. En se vennek fel se oreget se not.. megeri azva +30% fizu a 30 koruli pasiknak. Hehe.

@232323: Lehet, hogy nő nem leszel, de öreg jó eséllyel igen. Olvasd ezt majd vissza akkor magadtól. Hehe ;)

azt birom az ilyen hozzászólásokban hogy Magyarországon mindenki informatikus,call centeres,meg egyéb tinglitangli.meló az nuku.autószerelő,karbantartó az sose szól hozzá a dolgokhoz.:))))

amúgy meg az egyik hozzászólót aki "a köhög a kicsike" szöveget elnyomta,szivlapáttal verném szájon,remélem az ő kölke sose köhögött. idióta ökörtóni.

eleve fogy a a magyar népesség,kevés magyar gyerek születik,az ilyen vállalkozóra +50millió adót vetnék ki ahogy Mátyás király is csinálta rendkivűli hadiadó cimén.az a "köhögős kicsike" majd egyszer a te nyugdijadat termelné meg.

@Hollandexxonvaldez: Nyilván mindenki tinglitanglizni akar, a faszom se akar dolgozni ez nyilvánvaló. 50 éve meg földet túrni nem akartak, hanem autószerelők akartak lenni.

Tesóm 750 nettót keres infósként pesten, nem vezető poziban (T-Systems pre-sales), nyilván biztos nagyon sajnálja hogy nem autószerelő lett....(bár utóbbi szakmában is lehet jó pénz de inkább csak ha saját cégben nyomják)

Ja heti egszer jelenik meg Pesten az irodában 2-3 órára (heti míting) amúgy Bp-től 100 km-re lakik.

Sajnos az "öreg" kollega tényleg probléma lehet, nálunk is van egy arc, 52-53. Jó szakember, csak lassú és körülményes, de mindenre a rég bevált sémákat akarja és egy sum függvény is gondot okoz.

Ez nem törvényszerű persze, vannak más senior kollegák is, akiknek vág az esze, és inkább stratégiai poziban van, ahol esetleg nem baj, ha az excelt nehézkesen kezeli, de átlátja a dolgokat. Csakhát a piramis felfele szűkül, nem lehet mindeni vezető.

A szülő nővel néha tényleg az a para, hogy fenn KELL tartani a helyét, pénzbe is kerül biztos, munkaviszonynak számít, tehát kirúgáskor több pénz jár neki, két gyerek és 4-5-6 év után meg már minden kollega lecserélődött, nem is tudják miért van a cégnél, mit dolgozott előtte. Nem PC bevallani, így vagy úgy minden cég kezeli a problémát. A nagyoknál belefér a korrektség, a túlélésért küzdő kft-nek komoly teher.

Tisztelt Blogíró,

Néhány a lehetséges válaszok közül a kérdésére (fémipar).
1. szívesen veszek fel senior korút, ráadásul az 55 év felettiekre talán még valami jóváírásféle is van a közterhek vonatkozásában.
A fellépő problémák lehetnek:
- alkoholista
- szimpla táppénzcsaló, Pont most bukott meg nálam egy ember e tekintetben. Repült is.
- látja a rajzot, de nem érti
- tud hegeszteni, de a meo visszadobja, kiderül, hogy ja így sajnos nem tud
- lakatos a szakmája, de idáig csak darabolt...

2. Váratlanul senki sem megy szülni.
- nem jelenti be időbe
- majd ahogy írta valaki kivesz 2-3 hónapnyi szabit a semmire, én meg fizessem a nulla produktum után a fizut... Persze ez szimpla kapitalizmus, de ki fizet olyat termékért a boltban amit nem vett le a polcról.
- ha ennek lennének normális - nem visszaélésre adó - keretei akkor szívesen vennék fel irodai munkára olyat ki tervezi a gyereket...
3. Nem gond ha váratlanul kiesik a munkából.
- megoldjuk, mert többiekben van csapatszellem
- van rá process, hogy ilyenkor mi a teendő

+1 kérdésről meg fogalmam sincs.

üdv,

@Cpeti123456:

1. A felsoroltak nem korhoz kötődő problémák. Alkoholista lehet fiatal is, szakmailag gyenge is lehet. A táppénzcsalót nyilván kirúgod, akár fel is jelentheted, de ez sem korhoz köthető dolog. A szakmai hiányosság általános probléma, a cégspecifikus dolgokat kénytelen vagy megtanítani az új kollégának, és az adott szakma céged által használt specifikumait is muszáj lesz - "hála" a képzésünk színvonalának. Ez viszont minden életkorra és szakterületre igaz.

2. Bejelenti, mert a bejelentés után él csak a felmondási védelme. A 2-3 hónap szabi és egyéb munkáltatói költségek véleményem szerint az államot kellene, hogy terheljék, elvégre ő profitál egy új adófizető megszületéséből. Szerintem is igazságtalan, hogy a fizetésnélküli szabadságra fizetett szabadság jár és ezt a munkáltatóval fizettetik meg, de erre az a megfejtés, hogy a cégek lobbiznak a probléma megoldásáért. Nem látom az összefogást, törekvést erre. Egyszerűbb a nőket diszkriminálni, vagy beárazni ezt a kockázatot, és jóval kevesebbet fizetni nekik. Mert ha erre nem lehetne hivatkozni, akkor a nőket is teljes áron kellene foglalkoztatni... Szóval mégiscsak érteni vélem miért nincs lobbi ennek megváltoztatására.

3. Gratulálok, ez egy jó cég lehet! Nagyon kevés cégnél látok ilyet, pedig alapvető lenne.

A jó kiválasztásnál, de legalábbis a próbaidő alatt mennyi mindent ki lehet(ne) szűrni! A nehézkest, a függvény-analfabétát, az alibiállásost, de már az is előrevetíthető, hogy ha terhes lesz a nő, megjátssza-e az érinthetetlent. Ha nem derül ki, még mindig lehet példát mutatni, elbeszélgetni.

Ha egy munkáltató csak úgy tartja számon az alkalmazottakat, hogy ki mennyibe kerül neki, tök mindegy, kit vesz fel, mert úgyis történik vmi (számára) váratlan és nemkívánatos az élni merészelő dolgozóival.

A mi a nyugdíjasainkat el sem lehet zavarni. Bejárnak, mert belehalnának, ha nem dolgozhatnának. Vidámak, lelkesek, nem mellesleg közösségformálók.
Ebben az évben a 28 éves és a 70 éves ugyanazzal a betegséggel volt táppénzen.Püff neki, életkor.
Mivel a vezetők dolgoznak a legtöbbet, nincs pofánk nem a legtöbbet kihozni magunkból.
Ezeket a dolgokat egy önéletrajz alapján nem lehet kiszűrni, életkor, nem és lakóhely szerint pláne.

@szemétpasi: „nekem is volt kolléganőm aki szinte többet volt otthon a gyerekkel mint munkában, minden hülyeségre betegszabit vett”

Ez sajnos ilyen bicikli. Kicsi a gyerek, 5 percenként beteg lesz, mert még nem fejlődött ki az immunrendszere. Ez nem „hülyeség”, egyszerűen nem tudsz mit csinálni. A bölcsiből az első köhögés után kidobják a gyereket, kénytelen vagy otthon maradni vele. Az állambácsinak 3 gyerek alatt nem számítasz családosnak, ergó semmilyen támogatást nem élvezel, kénytelenek vagytok megoldani az életet ahogy tudjátok. Ezért nem volt hülyeség régen a többgenerációs család egy fedél alatt, mert nagyszülők sok terhet levettek a fiatalok válláról. De ma szétszóródott családok, mindenki magára hagyva a gondjaival. Nem volt hülyeség az a régi rendszer sem, ahol a családfenntartó (férfi) vitte haza a pénzt, a nő meg pesztrálta a gyerekeket. De a mai modern világunkban már a gondolatra is felhördülnek az egyenjogúsák bajnokai. Így hát vastagon szív mindenki. Szív a kicsi gyerek, mert bölcsibe kell járnia, ahelyett hogy az anyjával lenne. Szív az anya, mert se a gyerekre, se a munkájára nem tud koncentrálni. Szív a munkáltató, mert a gyerek bizony mindig is fontosabb lesz.

@bkkzol: "Felvettem egy dolgozót 47 évesen, most 55. Nem tud már számológéppel se biztonságosan számolni, 4-5 kg-os csomagot már nehézségnek érzi..."

Néhány hete olvastam, hogy már pedzegetik nyugdíjkorhatár felemelését 70 évre. És akkor itt tisztelettel megkérdezném, ennek mi értelme van? A mostani kvázi fiatal generáció, a napi 12-14-16 óra munkával és stresszel még rosszabb bőrbe lesz mire eléri az 50 éves kort. Én még relative fiatal vagyok, de már annyi változást éltem át, hogy már most nehezemre esik a rutin dolgoktól elvonatkoztatni, és nincs energiám újat tanulni, pedig kibaszott innovatív manus voltam, nyitott minden új technológiára.

@Cpeti123456: "nem jelenti be időbe"

Miért jelentené be? Bejelenteni, hogy gyerek várható, felesleges kockázat, amit senki sem vállal. Ráadásul a legtöbb kismama, mielőtt megteszi a bejelentést, igyekszik megbizonyosodni hogy a magzat egészséges, és kivárni az utolsó pillanatig, hiszen a terhesség korai szakaszában még akármi is megtörténhet. A bejelentés rendszerint akkor történik, amikor már bizonyos a dolog, és letagadni sem lehetne, mert külső szemlélőnek is látszik. Egyébként a munkáltatók többsége sem jelenti be előre, ha meg akar válni a dolgozójától, egyszerűen az adott napon szembesít a ténnyel, hogy másnap reggel már nem kell korán kelni. Bizonyos pozíciókban még azt mondom, okkal is teszi. Ez egy ilyen világ, senki sem kockáztat.

@Jankove: "Egyébként a munkáltatók többsége sem jelenti be előre, ha meg akar válni a dolgozójától, egyszerűen az adott napon szembesít a ténnyel, hogy másnap reggel már nem kell korán kelni"
Erről még így évek múltán is az jut eszembe amikor a cégnél a folyamatmérnököt kérdezte vki: "Felvesznek melléd még egy embert? Láttam a cég hirdetését." Rákérdezett ő is és akkor mondták hogy az ő helyére keresnek. Pedig nem is akart elmenni, nem is mondott ilyet, meg neki se mondták hogy kicsit kapja össze magát. Meg amire keresték a bűnbakot, azt a problémát pont nem tudhatta volna megoldani. Ez egy magát "családiasnak" nevező cég... mert olyan kedves hangulatot lehet csiholni abból hogy pár évtizede egy családi méretű családi vállalkozás volt.

@jobangel: Az alkoholizmus-parában van némi ráció, ha két munkaképes (mármint alkalmas a munkára) emberről beszélünk, a fiatal alkoholista jobban kifacsarható munkaerő, az öreg lesz annyira rafkós hogy elpályázik egy kevésbé hajcsár munkába. Táppénzcsalásban szintén rafkósabb tud lenni a vén róka, a cég szempontjából nagyobb kockázat hogy nehezebben bukik le. A szakmai hiányosságnál pedig kiütközik egyik nemzetkarakterológiai jellemzőnk, az autoriter személyiségként létezés, a kor emelkedésével hajlamosabbak az emberek "nekem ne mondja meg/szóljon bele hogy ezt hogy kell, én már akkor a szakmában dolgoztam amikor maga még a csattogós lepkét tologatta" -üzemmódra kapcsolni. A fiatal is hajlamos lenne de az életkor mint alanyi jogú tekintély ellene dolgozik. Úgyszintén a cégspecifikus ismeretek. Aki jónéhány évet más cégek specifikus ismereteit szokta meg (és esetleg egy.két dolog azokból tényleg jobb lenne, vagy csak neki szent meggyőződése) az azt nehezebb lehet "átkapcsolni" mint egy fiatalt akinek nincs még "rossz rutinja" (rossz=eltérő).
Az általános türelmetlenséggel kapcsolatban olvastam vhol: az emberek mindent két kattintásra akarnak, sok a vágyvezéreltség és legbelső vágyuk az örök élet, teleportálás és végtelen fizikai erőforrások (de legalább olyan magas életszínvonal ahol nincs a szótárban olyan hogy "erre nem telik"), amíg ezeket nem kapják meg addig meg frusztráltak lesznek.
A munkáltatókról ugyanez: "A cégek nem alkalmazottakat keresnek hanem alkalmazásokat, mindent csináljanak meg két kattintásra, bármikor, legyenek ingyen letölthetők és könnyen törölhetők."

@jobangel: "Ugyanolyan gyalázatosan alacsonyak a fizetési ajánlatok, de egy embertől mostmár 2-3 embernyi kompetenciát várnak, mert a jelentkezői létszám csökkent... Ez így nem fog menni, de majd a munkáltatók is észreveszik előbb-utóbb."
Ilyen érdekes szürrealizmusban szenvedő helyen dolgozok éppen. Annyi az új ember és olyan gyakran cserélődnek hogy saját csoportvezetőjük nem tudja névsorból megmondani hogy ki lehet az a név. Felvettek két öreget olyan kisegítő munkára ami egyébként a napi csúcsidőszakban fiatalnak se sétagalopp, de a folyamatos feszültség miatt (kevés ember, nagy fluktuáció) ilyen "apróságot" nem vesznek észre. Az újabb emberek meg kevésbé összehangoltan mozognak, így aztán a nem is teljes létszámú csapat sem hozza azt a hatékonyságot ami a létszámarányból elvileg kihozható lenne, ettől nem csökken a feszültség... frusztráció-levezetésként van aki az öregeket szidja mintha csak a hézagos kisegítő munkájuk lenne probléma. "Okosan" összehasonlítva azzal amikor nem csúcsidőszakban egy fiatal csinálja ugyanazt (ami kevesebb "ugyanaz").

Amíg rájönnek a munkáltatók hogy ez így nem fog menni, még sok feszültségre számíthatunk.

@jobangel: Azért nem lobbiznak és fognak össze a cégek azért, hogy ne nekik kelljen fizetni nekik a terhes nők után, mert PR szempontból vállalhatatlan.
"A nagy múltú multi kisemmizi a nőket" és hasonló szalagcímek a blikkben, kiskegyedben meg a tényekben nem mutat jól.

Az alkoholizmus viszont igenis köthető korhoz, statisztikailag is. Furcsamód nem ismerek húszon éves alkoholistát, ötven fölött viszont mindenki ismer legalább három Janibácsit, sokszor a családban is van. Az okok vegyesek, 50 fölött ugye, sokkal több pofonon vagy túl az élettől mint 25 évesen, és többek szerint napi 2 üveg bor gyógyítja és rendbe hozza ezeket. (Mondjuk, ezt szeretném megérteni, így 35 évesen, igaz nem túl sok kegyetlen megrázkódtatással nem tűnik nagyon opciónak az ivás. Nem tudom mitől változna meg a hozzáállásom, de családban leginkább olyanoknál látom, ahol csúnya válás volt 50-55 fölött, valami módon elvesztette A HÁZAT, vagyont)

Szóval a szellemi leépülés, alkoholizmus persze, előfordulhat fiataloknál is, de statisztikailag sokkal kisebb mennyiségben.

@Jankove: a "régi világ" nagyon sok ok miatt nem működik. Először is, jó eséllyel a nagyszülők is dolgoznak még. Vagy ha nem, akkor már többnyire betegek és maguk is támogatásra szorulnak. A többgenerációs együttélés sem működik, mert sok fiatalnak költöznie kellett egy állásért, vagy akár a boldogulásért. A "férfi hozza haza a pénzt" modell sem igazán működik, mert 1 keresetből 4-5 embert (2-3 gyerekkel számolva) nem lehet eltartani. Az "egyenjogúság bajnokai" viszont azt is tudják, hogy ez egy olyanfajta gazdasági kiszolgáltatottság a nőnek, ami melegágya a családon belüli erőszaknak (naná, hogy ideges lesz az a pasi, akire 4 ember+saját maga eltartásának gondja nehezedik, és ezt valahol le is vezeti). Azaz a nő gazdasági önállóságát valamilyen módon muszáj megteremteni.

@Eltévelyedés: Fiataloknál a drog jellemzőbb... Sajnos ez is statisztika, sőt a keresetek szintjéhez is köthető. Pl. a kokain inkább a jól kereső menedzserek drogja, az ifjoncok az olcsóbb szintetikus cuccokat tudják csak megfizetni. Záchernek volt remek előadása erről egy konferencián, ahol láthatólag elég sok találata volt a közönség soraiban. Annyi feszengő menedzsert életemben nem láttam :(
És persze egy alkoholistát nem nehéz kiszúrni, még ha józan is, látszanak a tünetek. 90%-os pontossággal megmondható.

@Untermensch4: Igen, ez így van. A fluktuáció kezelését egyszerűen nem érzik feladatnak a cégek, még ők sértődöznek meg, ha valaki elmegy. Erre egy helyen egy ismerősöm feltalálta a spanyolviaszt, legyen kilépési interjú, legalább tudnák már meg, mifene baja van a sok munkavállalónak, hogy felállnak kb. fél év után. E nagyszerű ötlet eredményeképp kirúgták a HR-est is, méghogy kilépési interjút, tehülye... Így tényleg nem fog menni, és sok-sok cég megy a süllyesztőbe.

@jobangel: Pedig a süllyesztő elkerülhető lenne. Döbbenetes volt amikor egy cégjubileum kapcsán informális beszélgetésben előkerült hogy a dolgozók megajándékozásánál az egyszerűsített modell milyen anomáliákat szült. A kéthónapos (és várhatóan fél évet nem is túllépő) "utcáról berángatott" nem biztos hogy ugyanúgy beletette a maga részét az addigi sikerbe mint aki tíz éve megbízhatóan és jól dolgozik és mellesleg ha lelépne akkor nem pótolható mert apránként sok "know-how" gyűlt össze benne amit dokumentációkból összebogarászni iszonyat sok munkaóra lenne és akkor még nincs is benne vkiben, csak kereshető, ami meg munka közben időveszteség. De amíg ilyen kulcsemberek nem sokallnak be vmin addig látszólag megy a szekér, ha a fele lelép akkor tengelytörés, ha a másik fele nem bírja pótolni (esélyes) akkor szétesés.
A még nagyobb döbbenet az volt hogy teljesen maguktól nagyon képzetlen munkavállalók is rájönnek hogy a működő módszer az alacsony alapbér + arányos és lineáris teljesítménybér kombinációja lenne. Egy másik helyen a menedzser ügyködött ilyen szisztémán (pedig akkor még a mostani munkaerő-hiány előtt jártunk), őt is kirúgták... :(
Mondjuk láttam már olyan céget ahol az alkoholista (átlag 6 deci tömény per műszak) megbízhtóan dolgozott a munkaidő utolsó percéig és ezt értékelték is (akkor is amikor műszak vége után öt perccel már mozgásképtelen volt... :) ), aki meg kevésbé vlt alkesz de nem tudott jól dolgozni azt apránként leértékelték. Ugyanígy fiatal drogosok miatt amikor felhívta a főnökét a műszakvezető akkor 1) teljesítmény, 2) balesetveszély, ha mindkettő rendben akkor ne zargassa őket... :)
Mondjuk ez utóbbi olyan cég volt hogy a melósok leginkább drogokkal tudták elviselni, mióta munkaerőhiány van le is húzták a rolót azon a telephelyen, nem megy oda senki dolgozni. A szomorú az hogy arra a telephelyre elvileg a válogatott, jó munkaerőt csoportosították. Aztán kontraproduktívan kicsinálták őket, a hatékony termelés helyett lett nulla termelés.

@jobangel: Lehet, nyilván rossz emberekkel haverkodok, pár füves cigin kívül nem sokat látok. Persze, nyilván jól titkolják is és nem kötik mindenki orrára, egy üveg borral szabadabban mutatkozik az ember.

Miért nem kell nekem senior munkavállaló?

1. Mert statisztikailag több az esélye, hogy beteg legyen. Igen, lehet halálos beteg egy 28 éves is, de valószínűbb, hogy az 50 éves Béla bá kap stroke-ot, infarktust, lesz rákos.
2. Az öregebbnek több szabi jár több helyettesítést kell megoldani.
3. Nem tudom őket átrázni. 1 huszonéves simán aláír egy közös megegyezést több év munka után is, az öreg elkezd okoskodni, hogy végkielégítés, meg nem írja alá.
4. Az öreg rugalmatlan, dolgozott már pár cégnél, van összehasonlítási tapasztalata, hogy itt így volt, ott úgy volt. Nekem nincs szükségem lázítókra, okoskodókra. Ráadásul nehezebben tanul újat, mint egy fiatal.
5. Szeretem magam körül a szép embereket. Láttatok már 45 éves magyar Manci nénit, meg 55 éves Pista bát? Széthízva, szétfolyva ráncosan, kopaszan, igénytelenül? Hát egy átlag magyar háziasszony, meg munkavállaló ebben a korban nem úgy néz ki, mint az 54 éves Demi Moore.
6. Ritka kivételtől eltekintve nem az a munkabírása egy 50esnek, mint egy huszasnak. A fiatal 8-20 óráig bent van, ha azt mondom neki. Az öreg, ha bent is marad, már 16 órakor fáradt-semmit sem ér a munkája onnan, meg elkezd hőbörögni, hogy milyen sok a túlóra.
7. Ha felépítettem egy 22-33 évesekből álló csapatot és az működik, akkor nem fogok betenni oda egy 40+ost. Mert tényleg nem illik a csapatba. És a csapat is a hasonló korosztállyal érzi magát jól.
8. Ráadásul olcsóbbak is.
9. Kinek mi köze, hogy a saját pénzemet hány éves embereknek adom, ha munkahelyet teremtek? Kinek mi köze, hogy kit veszek fel a saját cégembe? Aki olyan okos, az csináljon egy céget és tegye tele seniorokkal. Vagy csináljon a senior is egy saját vállalkozást. Ha nekem 28 évesen sikerült, és ha ő olyan okos, 50 évesen, akkor csinálja! Hajrá!Ne arra várjon, hogy majd valaki felveszi alkalmazottnak! És igen én is leszek majd vénember...de nem is fogom elvárni, hogy valaki munkát adjon nekem!

@vallakozok:

Kemény szavak, de alapvetően erről van szó.
Lehet mindenféle ’polkorrektség’ + meg szociális érzékenység jegyében hibáztatni a munkadókat, de a munkahely nem szociális ellátó, meg jótékonysági intézmény.

Viszont van amin mégis érdemes elgondolkodni a munkaadóknak:
A fiatal, jól képzett, gyerekmentes és ’nagy munkabírású’ dolgozó hamar búcsút inthet, míg egy idősebb, vagy egy kisgyerekes hűségesebb lehet (mert van veszíteni valója). Hosszabb távon megérheti alkalmazni akkor is, ha valamivel kisebb a teljesítménye. A fiatalok sokszor nem tudják, mit is akarnak, nehéz őket hosszabb távon motiválni, előbb-utóbb ’minden rossz, semmi nem elég’, mivel még nem sokat láttak/tapasztaltak az életben.
Sok olyan példát láttam magam körül, amikor a fiatalt felveszik, képzik, alá raknak mindent, aztán 1 év múlva lelép, mert (szerinte) jobbat talált, vagy mert unja az egészet, egyébként is ő élni meg világot látni akar…
És van az a jelenség, amikor a munkaadó saját mag alatt fágja a fát azzal, hogy ő olcsón akar tökéletes robotokat, meg rabszolgákat, aztán a nagy fluktuáció szétzilálja az egész szervezetet, merthogy ilyen állat bizony nincs…

Szóval lehet racionalitás abban a munkaadó számára is, amikor első blikkre ’hátrányos’ csoportból is merít, tisztán piaci alapon is megérheti.

@vallakozok: Rövid távon biztosan jól működik a vállalkozásod, de hosszú távon megvan az esély a fent leírt brutál fluktuáció, majd "senki nem megy oda dolgozni" szitura. A 22 éves is lesz 40. Vagy addigra már fluktuál?
El fog terjedni, ahogy bánsz a fiataljaiddal, s ugyanazt fogod visszahallani.

1. Ne menj oda, mert átvernek. Simán aláíratják veled a közös megegyezést.
2. Nincs munkaidő. Annyi órákat kell dolgozni, ahányat mond a főnök.
3. Külső alapján vesz fel embereket, aztán szívhatunk miatta, mert nem tud semmit.
4. A szabit felejtsd el, ott nincs szabadidő meg magánélet.
5. Nem lehet véleményed. Ha van, az okoskodás.
6. Kevés fizu.

A külsővel kapcsolatos elvárásaidat bele lehet írni a hirdetésbe. Ápolt, igényes megjelenés.

Magánemberként is így tudlak elképzelni. A családtagjaiddal, sőt saját magaddal is ilyen korrekt lehetsz.

@vallakozok:
Üdvözöllek, ó, Magyar Vállalkozók/Managerek Vadkapitalista Archetípusa!

Hadd kérdezzek az általános sztereotípiákat gyönyörűen igazoló megnyilatkozásodra hasonló stílusban - kérdések költőiek, mert nincs hozzá(d) közöm:

Közép- vagy hosszútávú tervezésről hallottál már? Mármint, nem az Excelben (jobb esetben, amúgy kockás papíron vagy sehogy) megtervezett, kizárólag a számokon alapuló tervezésre gondolok, amit az iskolában tanítanak, hanem arra, amikor a nem számszerűsíthető változókat és szempontokat is figyelembe veszed, a saját érdekedben...

- Szép embereket akarsz magad körül? Nem inkább hozzáértőket, ne adj'isten, profikat? Mit üzemeltetsz, szépségszalont, vagy bordélyt? Ott is számít a tapasztalat...
- Idősebb az sűrűbben lesz beteg... megfázásról, influenzáról hallottál? Másnaposságról a hétvégi, esti bulik után? Drogproblémákról? Segítek, a fiatalabb, ha szagot kap, előbb fog otthagyni, mint eb a Szaharát és megy máshová, mint egy idősebb.
- Nem kell az idősebb, tapasztaltabb szakember, akinek az ujjában van az adott szakma/tevékenység? Majd be kell töltened semmihez sem értő és semmi iránt nem érdeklődő ifjoncokkal (mert a többi már tud rólad, vagy nincs az országban)
- Nem kell olyan ember, aki szinte azonnal átlátja a folyamatokat, és majdnem azonnal be tud állni, szinte betanulás nélkül dolgozni? Beleszámoltad a betanítás költségeit, meg azt a veszteséget is, amíg az új ember nem termel megfelelően?
- Nehezen tanul meg új dolgokat az idősebb? Biztos? És a fiatalt biztosan ÉRDEKLI, hogy mit pofázol neki üveggyöngyökért? Egy darabig lehet... hogy úgy tesz.
- Kizsigereled és átvered a melósokat, ahol és ahogy csak tudod? Nagy lesz a fluktuáció, és elbb-utóbbsenkit sem fogsz találni éhbérért.
- Tényleg azt hiszed, hogy neked csak jogaid vannak, kötelességeid nem, rád nem vonatkoznak a játékszabályok? Adót csak kicsiben csalsz-e, van-e offshore számlád vagy csak szlovák a céged és az autód, amivel közlekedsz? Visszaosztós EU pályázatok dübörögnek-e?
- Ha az alkalmazottaiddal így bánsz, úgy általánosságban is sz@rsz arra, hogy más is létezik a világban körülötted? Sosem próbáltál meg üzleti _partnerként_ tekinteni a megbízóidra/vevőidre sem, ugye, csak fejőstehénként? Ők vajon tudják ezt a hozzáállást? Még nem? Segítek, hangsúly a _még_ szón van, nagyot lehet koppanni, ha őket is úgy kezeled és rájönnek.
- Kell neked ez a cég működőképesen majd huszonév múlva is, vagy csak most pörgeted még és szedsz ki belőle minél több zsét, éljünk a mának üzemmódban? Ha utóbbi, akkor értek mindent, ha nem, akkor te nem értesz semmit.

Hadd kérdezzelek már meg nem költőileg, milyen szektorban vállalkozol?
Csak tudjam, kell-e számítsak rád, és ha igen, hogyan álljak hozzád...

@jobangel: „legyen kilépési interjú, legalább tudnák már meg, mifene baja van a sok munkavállalónak, hogy felállnak kb. fél év után”

A legutóbbi munkahelyem pont ilyen volt, legendásan magas a fluktuáció már évtizedek óta. Volt kilépési interjú is, de nem volt őszinte, sokkal inkább kötelező, protokolláris (megkérdezzük, mert elő van írva, de igazából leszarjuk mit mond a távozó ember). Ugyanaz a kápóként viselkedő HR-es kisasszony kérdezte őszintének egyáltalán nem mondható boci szemekkel, meglepetést mímelve „de hát miért döntöttél így?” aki az évek folyamán sokat ügyködött azon, hogy ezt a döntést meghozzam. Egyébként amelyik cégnél nagy a cserélődés, és cégszinten van jelen a probléma, ott kilépési interjú nélkül is világosnak kéne lennie, hogy FONTOS dolgok nem működnek. pl;

- Anyagi, erkölcsi megbecsülés hiánya (alapból versenyképtelen fizetés. Fizuemelés, prémium, előléptetés, de még egy foghegyről odavetett „köszi” sincs évek óta)
- Látványos kontraszelekció (amikor KIZÁRÓLAG a magát jól menedzselő, ám szakmailag totál inkompetens, más tudásából profitáló kollégák (nomeg a főnökkel smúzoló seggnyalók) törnek előre a ranglétrán rakéta sebességgel)
- Gépszemlélet : amikor a kódnévvel ellátott „humánerőforrás„ teljesítményéből, és mérőszámaiból grafikon készül, közben egy pillanatra sem jut senki eszébe, hogy a szám mögött EMBER van.
- Embertelen bánásmód, munkatörvény könyve, dolgozói jogok sárbatiprása
- Szakmai kompetenciák helyett fontosabb a cégkatona szemlélet, külsőségek, dress code, stb.

@Circus: "Hadd kérdezzelek már meg nem költőileg, milyen szektorban vállalkozol?"

Nekem is ez a kérdés jutott eszembe elsőként, vajon milyen cége lehet. Érdekes, hogy nálunk az IT szektorban, azt várná az ember, hogy a fiatalok -akik egyébként beleszülettek a számítástechnikába- sokkal hamarabb felveszik a fordulatot, ehhez képest azt tapasztalom, hogy évek után sem képesek átlátni alapvető informatikai összefüggéseket, és kislábujjáig sem érnek egy seniornak, akik még autodidakta tanulták a szakmát, olyan korban, ahol nem volt egy kattintásra a tudás, nem voltak szakkönyvek, sem kurzusok. Nekem a fiatalokról egységesen a felületesség jut az eszembe, a pontosságra és a profizmusra való törekvés hiányzik.

@vallakozok: "A fiatal 8-20 óráig bent van, ha azt mondom neki."

Hát a munka törtvénykönyvéről hallottál-e már?

@vallakozok: "4. Az öreg rugalmatlan, dolgozott már pár cégnél, van összehasonlítási tapasztalata, hogy itt így volt, ott úgy volt. Nekem nincs szükségem lázítókra, okoskodókra. Ráadásul nehezebben tanul újat, mint egy fiatal."
Ez érdekes, mert vannak ilyen típusú öregek. De hamarabb kifluktuálhatóak mint egy hasonló "harcértékű" sunnyogó fiatal. Vannak viszont olyanok akik valóban rafkósak, nem lelik örömüket esélytelen lázadás szításában amiből hasznuk nem, káruk annál inkább származik. A tapasztalatukat/rutinjukat arra használják hogy a munkájukat hatékonyan és kényelmesen elvégezzék, annyit tanítanak is a fiataloknak hogy azok is dolgozzanak de a "kummantás" igazi rejtelmeit nem osztják csak úgy merő jótékonyságból, azzal a saját előnyüket veszítenék el. A legjobban működő csapatok amiket eddig láttam a zöm fiatal mellett egy kevés "nagyon fiatalt" és öreget is tartalmaztak, egy-egy jól kiválasztott "nagyon öreg" is megérheti az árát. Mármint ha együttműködő embercsoportot hívunk "csapatnak". Ha csak egy halmaz akik egymással versenyeznek akkor az uniformizálás a nyerő. Csak akkor nem igazán tudják hozni azt amit úgy szoktak leírni hogy "az egész több mint a részek összessége".
"5. Szeretem magam körül a szép embereket." Pedig ha nem olyan ügyfeles munka ahol a kinézet a munka része akkor a profizmust kellene jobban szeretned. Dolgoztam egy helyen ahol adott szakterületűek közül a kimondottan neandervölgyi-alkoholista hibridnek kinéző arc volt a legprofibb, gyors és hatékony. Egy nagyon szép fiatal (aki elhivatott is volt, pont azért tanult hogy pont annál a cégnél pont azt a munkát megpályázhassa), első munkanapján majdnem megölt vkit, aprócska szakmai hiba...

@Untermensch4: "Ha csak egy halmaz akik egymással versenyeznek akkor az uniformizálás a nyerő"

Ezt a versenyzést sose szoktam megérteni, pedig látható trend a munkahelyeken, hogy próbálják erre sarkallni a dolgozókat: valamilyen módon visszamérik, számszerűsítik a teljesítményt, a legrosszabbat leb*sszák/kirúgják/szankcionálják, a legjobbnak megsimogatják a buksiját, esetleg dobnak valami fagyipénzt. Ettől nem növekszik a csapat teljesítménye, inkább a csapat minden tagja a könnyű, gyors, látványos sikerekkel járó, tömegesen végrehajtható rutin munkára akar ráugrani, ami alapján jók lesznek a mérőszámai, a nehéz, lassú, szüttyögős, sok munkával-kevés látványos elemmel gazdagított (valójában fontos) háttérmelókat pedig kerüli mindenki mint a pestist.

@Jankove: "Nekem a fiatalokról egységesen a felületesség jut az eszembe, a pontosságra és a profizmusra való törekvés hiányzik."

Kulcsmondat... de a korszellem diktálja ezt, meg az elmultiasodás. Korábbi poszthoz írtam: amíg a folyamatleírásokat meg a szabványosítást istenítik a szakértelem és hozzáértés helyett, ráadásul bevallottan, hogy egy "utcáról berángatott ember" is el tudja végezni a munkát a kézikönyv alapján, és amíg fontosabb, hogy a problémát lezárjuk valami (látszat*)megoldással, hogy ne gyűljenek a hibapontok és meglegyen a KPI, addig ne várjunk elmélyült tudást senkitől.

*nem a probléma feltárása és a gyökér okok megtalálása a fontos, hanem tűnjö el a proléma, nagyrészt a szőnyeg alá söpörve fél/megoldásokkal.

@Jankove: Igen, értelmetlen a nyugdíj korhatár végtelen emelése. Két szempont vezérli az államot ezzel. Nem érdekes, hogy nem tud dolgozni ,mert jobbára a magán szektort sújtja ez.
1, továbbra is maradnak adó, illeték befizetők.
2, nagy az esély, hogy nem sokáig fogja a nyugdíját élvezni.
Szomorú.

@Jankove: Igen, ezt a "statisztikára gyúr"-mentalitást értettem a "halmaz" alatt. Most pont olyan helyen dolgozok hogy akkor van kész az összes munka ha mindenkié kész van. A sok válogatós a mérőszámnövelőkkel hiába végez ha utána be kell várni azokat akiknek a szüttyögős jutott. Vagy besegítenek nekik vagy próbálnak sunnyogni. Mindkét esetben csak feszült lesz mindenki mert a nagy versenyszellem miatt a csapatként dolgozás se megy jól, a "sokan vagyunk bent de kevesen dolgoznak" meg jól látszik főnöki nézőpontból, meg ugye azért szeretnének hamarabb végezni hogy hamarabb haza lehessen menni, de csak akkor lehet ha már az összes munka készen van, a szüttyögősök is. No nem baj, én "balról jobbra" a sorban következőt csinálom a magam tempójában aztán nem érdekel hogy mennyire lesz jó a statisztikám, nem leszek maximalista ha az ész nélküli kapkodást okoz(na). Csak ez így mint rendszer nem a leghatékonyabb, pedig egyébként megvannak az együttműködéshez szükséges alapképeségek (szinte mindenkiben), csak nem jól használják. :(

@Circus: Még ha legalább tényleg olyan jó lenne a "kézikönyv"... de még a legalapabb betanított munkáknál is azért "jó" a kéziönyv mert akinek a projektje volt az összeállítása az megkapta a maga bónuszát/dicséretét, az meg nem látszik hogy valójában a "szalagnál" mellette jobbról és balról álló meg a közvetlen főnöke tanítja meg az utcáról berángatott embert. Akkor fog látszani amikor ezeknek a "tanítóknak" az aránya/száma egy kritikus szint alá csökken. Akkor meg jöhet a magyaros "papíron minden rendben van", a valóság meg felháborító módon nem olvassa azt el...
Pedig lusta emberként nagyon zavar hogy ennek a szőnyegalásöprős-félmegoldásos erjesztésnek biztosan az a vége amire van is közmondás: a rest kétszer fárad... :(

@Circus:
"Korábbi poszthoz írtam: amíg a folyamatleírásokat meg a szabványosítást istenítik a szakértelem és hozzáértés helyett, "

ez netto hülyeseg, a folyamatleiras es szabvanyositas veletlenül sem zarja ki a szakertelmet es hozzaertest.
Legfeljebb akkor lehet ilyen velemenyed, ha hozzaertes nelküli sarlatanokkal talalkoztal a temaban (nagykepü ifju titanok?), netan nem erted az egesz szellemiseget es ertelemet.

@bkkzol: Ugyanígy működik a dohányzás-politika
1) jövedéki adó
2) olcsóbb néhány évig a dohányzás betegségeire költeni mint a nagyon idős korban jelentkező egészségügyi problémákra.
2+) minél előbb meghal, annál kevésbé terheli a nyugdíj-piramisjátékot is...
De ha rosszul látom akkor mi a magyarázata annak hogy az e-cigi jövedéki adóztatása a terv? A teljes harmónia érdekében beterelve a nemdohányzók védelméről szóló törvény medrébe. A nem létező füstben nem létező káros anyagoktól megvédendő a nemdohányzókat...

@slowrunner: igen, ez a lényeg. Ha a hideg racionalitás első ránézésre nem is feltétlenül szól arról, hogy beválasszunk valakiket a hátrányos helyzetű csoportokból, hosszútávon biztosan megéri. Én pl. mindig azzal érvelek, hogy sokkal jobb, ha ők is GDP-t termelnek, mintha a társadalom többi részének kellene kitermelni az ő ellátásukat is. És ha össztársadalmi szinten jobb eredményt érünk el így, akkor az a vállalkozásnak magának is jobb (pl. alacsonyabb adóteher, járulékteher, biztonságosabb gazdaság, nagyobb létszámú fizetőképes kereslet).

@Untermensch4: Kicsit offtopik itt, de a nemlétező füstöt nem sikerült megoldani, és persze a nemdohányzók védelme sem megy. Mert hoztak törvényt arra, hogy épületen kívül kijelölt dohányzóhely kötelező. Oké, legyen, de persze hol jelölik ki? A mi irodaházunknál pl. a bejáratoknál, hogy a nemdohányzóra is jusson biztos füst, cserébe a dohányos is szétfagy télen... Persze a Keleti Pályaudvar ugyanez, a bejáratnál lehet dohányozni. Pedig ott biztosan lesz nemdohányzó is.

Összességében nehéz eldönteni, hogy a dohányból származó adóbevétel vagy a dohányosokra költött összeg a magasabb.

@Irbisz: "Ifjú titánok, ifjú titánok mindenhol!"
Az iparban, termelésben, és ott ahol konkrétan mérhető mennyiségekről van szó, ahol ez az alap, ott nyilván kell, de ott ez a kapcsolódó szakmák része.

A "mindenre erőszakoljunk rá valami csinált szabányt" hozzáállással van problémám. Vannak olyan foglalkozások, munkák, hivatások, ahol a kreativitás a munka része, azt meg nem szabadna szabványosítani.

@jobangel: A glicerinpára nem füst. Bár ez ugyanúgy senkit sem zavar meg szilárd gondolatvilágában mint az hogy a léghajók nem filozófiai lényegüknél fogva gyúlékonyak hanem a hidrogén gyúlékony, a hélium meg nem.
Ezt a glicerinpára-dolgot egy nagyon érzékeny mérési módszerrel teszteltem. Anyám az a típusú leszokott dohányos aki már kettő füstmolekulát is képes azonosítani (dohányos nagyanyám miatt volt egy-két x-aktákba illő észlelése). Szóval pókerarccal ráfújtam az e-cigi páráját és kérdeztem hogy milyen érzés. Semmilyen.
A kijelölt dohányzóhely és hülye jogalkalmazás tekintetében igazad van, nagyon is. A valódi megoldás füstelszívó berendezés használata lenne. Mert az hogy (akár egy mégoly jól pozicionált kültéri kijelölt dohányzóhely esetében is) a dohányosok "csak" a ruházatukkal és hajukkal visznek be az épületbe némi káros anyagot, csak látszatmegoldás.
"Összességében nehéz eldönteni, hogy a dohányból származó adóbevétel vagy a dohányosokra költött összeg a magasabb."
Már több éve hogy néhai atyámmal számolgattuk az előző évi dohányfélékre kivetett jövedéki adó és az arra jutó ÁFA-hányad összegét (mert bármi más termékre elköltve is születne áfa ugyanannyi pénzből). Abban az évben nagyságrendileg annyi pénzt kaptak állambácsitól a kórházak, (meg nagyjából a rendőrség költségvetése is annyi volt de ez nem releváns). Mellőzve a demagóg dohányos-szöveget ("A kórházakban nem csak dohányzás miatt vannak ám betegek" az oep ugye nem szerepelt a kalkulációban), a középkorúan elhunyt dohányosok kb ugyanannyinak látszó mértékben terhelik az egészségügyet mint az öregkorukra megrozzanó emberek, az utolsó éveikben. Csak a dohányosok rövidebb ideig vesznek részt a nyugdíjrendszerben mint nyugdíjasok.