JobAngel Az álláskeresők védangyala

Vállalati oktatások – a jövőre hangolva

2017. szeptember 22. 10:20
komment

training-and-development.jpgA munkaerőhiányhoz alkalmazkodva a cégek egyre inkább felismerték, hogy ha nincs pont olyan ember a piacon, amilyen kell, akkor a meglévő készségei, tudása értékelése mellett vegyük fel, és képezzük ki arra, ami az adott területre kell.

Tárgyi tudást, készségek fejlesztését, új technológiák megtanulását, folyamatos fejlődést ígérnek az álláshirdetésekben a munkavállalók megnyeresére.

A képzés persze időt és pénzt kíván, de akár fél évnél is tovább keresni egy ideális munkavállalót, aki pont azt tudja, ami éppen akkor kell, sokkal nagyobb költség, ráadásul az igények folyamatos változása, az új technológiák megjelenése miatt egy specifikus tudás sok esetben rövid ideig életképes folyamatos fejlesztés nélkül. A munkaerőhiány miatt elmaradt munkák mentén komoly veszteség, de elmaradt haszon mindenképp jelentkezik, ezzel szemben a munkavállalók képzése nem szimplán költség, hanem befektetés is. A vállalati képzésekről beszélgettem Dobay Csabával, az IQSOFT – John Bryce Oktatóközpont ügyvezető igazgatójával.

Az, hogy az álláshirdetések már képzést is ajánlanak a munkavállalói juttatási csomagban, feltételezi, hogy az oktatás iránti vállalati igények megnövekedtek. Hogyan látod, az elmúlt évekhez képest milyen témakörökben növekszik a kereslet?

Vannak időszakosan megjelenő hullámok minden területen, de ami idén egyértelműen látszik, hogy jelentősen felerősödött az IT piac készségfejlesztő tréningek iránti igénye. Ezt soft-skill tréningeknek szoktuk röviden nevezni, és rendkívül széles területet fed le. Az érdekes újdonság viszont az, hogy az egyéni jelentkezők mellett elkezdett megjelenni a csoportok közös készségfejlesztési igénye is. Ezt mi az informatikai hátterű vállalatok esetén látjuk egy új, erős trendnek. Ezen a területen rendkívül gyorsan alakulnak ki csoportok (projektek esetén például), és ebben az esetben nagyon fontos, hogy meglegyen egy közös csoportkultúra. Ez a készséghalmaz a kommunikációtól a konfliktuskezelésen át a hatékony meeting-kultúráig úgy hat át egy csoportot, ahogy egy szivacs felszívja a vizet. Emellett erős érdeklődés látszik a speciális vezetői készségfejlesztő képzéseink iránt is, mely az IT világában teljesen más tartalmat jelent, mint a klasszikus vezetőképzés. Ezt a programot mi IT Leadership Development Program-nak (ITLDP) neveztük el, és fontos megkülönböztetője, hogy nem akadémikus, összeollózott tudást adunk át általa, hanem a 12 éven át IT igazgatóként dolgozó trénerünk korábbi multinacionális hátterű munkáltatója jól bevált, kipróbált és sikeres módszereit mutatjuk be, az egészet személyes élményként feldolgozva.   

ited.jpgAz e-learning, az online kurzusok jelentőségéről egyre többet olvasunk. Emellett hogyan változott a tantermi képzések megítélése?

A piacon jelentősen felerősödni látszik a távolból is elérhető oktatások iránti igény. Ugyanakkor korosztályfüggő a vonzalom, mert amíg a fiatalok szinte egyáltalán nem köthetők le több napos tantermi képzésekre, addig a kicsit idősebbek továbbra is ezt a módszert preferálják. Fontos definiálni az online képzések fogalmát is. Léteznek korábban felvett, „konzerv” anyagok, amit csak nézni lehet, léteznek élő adásos képzések interakcióval és anélkül is, és vannak a tesztszerű oktatások is. Rendkívül sokszínű ez a piac. A mi elképzelésünk az úgynevezett „distant learning” irányába mutat. Tantermi tanfolyamaink esetén megoldható, hogy azon a távolból is részt lehessen venni élő adás illetve kétirányú kommunikáció mellett úgy, hogy közben a tanteremben fizikailag is jelen vannak hallgatók. Utazást, időt lehet így megspórolni, ismerős környezetben lehet közben tartózkodni, miközben aki szereti, ő a tanterem báját is élvezheti.

Az üzleti életben azt látjuk, hogy új feladatkörök, pozíciók, vezetői funkciók alakulnak ki, amiket nagyon nehéz strukturált tudásbázis nélkül ellátni, de iskolarendszerben még nem elérhető ez a tudásanyag. Mit tehet egy oktatóközpont azért, hogy az informatikai szakterület szakemberei, vezetői alkalmazkodni tudjanak azokhoz az elvárásokhoz, amikről ma még szinte csak IT és üzleti témájú szaklapokban, hírlevelekben olvashatunk?

Sokszor úgy érezzük, hogy az elmúlt években elhasználódott, kiürült az „innováció” fogalma. Minden cég innovatív megoldásokat nyújt, amik valójában sokszor csak átcsomagolt megoldások. Az IQSOFT – John Byrce Oktatóközpontban igyekszünk kihasználni azt a rengeteg információt, amely a nálunk évente megforduló többezer hallgatótól hallunk. Nekem személyes meggyőződésem, hogy az igazi igények mind-mind elhangzanak, csak gyakran elengedjük azokat a fülünk mellett. A fent említett ITLDP például kimondottan a kávégépünk környékén egymással kötetlenül társalgó hallgatóink párbeszédeinek meghallása, értelmezése következtében született meg. Hasonló előzmények vannak a Windows és az iOS közös üzemeltetetéséről szóló sorozatunk mögött is. Kizárólagosan szerződött oktatópartnerei lettünk az EC Council-nak és a Kaspersky Lab-nek, hiszen a cyberbiztonság kérdései a közelmúltban nagy port vertek fel Magyarországon is.  A készségfejlesztő képzéseink portfóliójának kialakítására pedig kimondottan igaz ez a fajta piaci forrás: informatikus szakemberek mesélnek egymásnak, oktatóinknak a csoportjuk vagy saját maguk igényeiről.

November 2-án készülünk egy - kimondottan felsővezetőknek szóló – különleges szemináriummal is, melynek témája az ITIL, mint a szolgáltatásmenedzsment bevált munkamódszereinek integrációs eszköze. Ezzel az eseménnyel az a célunk, hogy a valódi érintetteknek bemutassuk: a tanfolyamokon túl az ITIL-t ne öncélnak tekintsenek, hanem építsenek rá, mint valódi értékteremtő eszközre, és mindezt hogyan tegyék. (Részletek az ITIL szemináriumról itt)

A továbbra is létező, többszáz, már klasszikusnak mondható IT képzésünk mellett én az ilyen fejlesztéseket tartom valós innovációnak: nemcsak újat mutatni, hanem olyan újat mutatni, amely létező igényekre ad valódi választ. Mert az adatok előttünk vannak, és a sokéves tapasztalatunk segítségével információkká tudjuk azokat változtatni. Figyelnünk kell, és állandóan azon dolgozni, hogy akár a dinamikusan változó igényekre is tudjunk mindig megfelelő választ adni.

Például az IT biztonság köztudatba kerülését hacker-botrányok, zsarolóvírusok „biztosítják”, a szakemberek pedig keresik a tudást, amivel elkerülhetők a hasonló esetek. Az ehhez kapcsolódó képzések széles skálájából hogyan érdemes kiválasztani a legmegfelelőbbet egy-egy szakember, informatikus csoport számára a cégen belül?

Ez egy örök kérdés… Elsősorban azért, mert rendelkezhet egy vállalat a legmodernebb védelmi technológiával, akkor sem lesz tökéletesen védve. Ott van ugyanis a sokat emlegetett emberi tényező, amely a felhasználók számával egyenes arányban növeli a kitettséget. Természetesen mindenki képezhető, és ez egy folyamatos feladat kell(ene) legyen. A technikai tréningek kiválasztásában, a megfelelő módszerek használatában szakértőink kiváló válaszokat tudnak adni. De ez még mindig nem elég, mert felhasználói szinten is lehet komoly károkat okozni. Tudunk viszont olyan képzési megoldást javasolni, mely a számítógépek előtt ülő alkalmazottak számára egy folyamatosan zajló, oktató és ezzel párhuzamosan tudást is tesztelő rendszert biztosít. Persze a tesztekre fel lehet készülni, és könnyen meg lehet azokat úgy oldani, hogy hibátlan legyen, miközben másnap már dugunk is be a gépünkbe egy ismeretlen eredetű, utcán talált memória-sticket. A rendszer viszont ennél összetettebb, ugyanis úgy végeztet el teszteket, hogy azt a felhasználó észre sem veszi, az eredményről folyamatos tájékoztatást ad, így ezek tudata az ébrenlétet is könnyebbé teszi. Léteznek tehát IT biztonságra vonatkozó hardcore oktatásaink, kimondottan a szakembereknek. De emellett nem feledkezünk meg a sokszor figyelmen kívül hagyott, egyszerű felhasználók által okozott problémák megelőzéséről sem.   

A HR-esek képzési terveiben a modern elvárásokhoz igazodva meg kell jelennie a soft skills tréningeknek is. A klasszikus ügyfélkezelés, kommunikáció, eladástechnikák mellett milyen témák iránt érdeklődnek a cégek?

A közelmúltban megszerzett tapasztalataink alapján kialakult egy soft-skill bestseller listánk. A honlapunkon megtalálható soft-skill tréningjeink közül szignifikánsan kiemelkednek a hatékony meeting-kultúra bevezetésével, a technikai emberek prezentációs technikáival, a mérnöki időgazdálkodással, a konfliktuskezeléssel, a fiatal vezetők elvárt készségeivel foglalkozó képzéseink. Természetesen ezek sem az általánosan elérhető tartalmakból összeollózott tréningek. Mindegyiknek van egy kis technikai/IT vonatkozása: elég csak abba belegondolnunk, hogy adott esetben mit jelent egy hatékony mérnöki vagy fejlesztői időgazdálkodás.   

Köszönöm a beszélgetést!

 A cikk megjelenését az IQSOFT – John Bryce Oktatóközpont támogatta.

További információk:

Az IQSoft John Bryce Oktatóközpont bemutatkozója

ITIL szeminárium: Hogyan gondozd a szolgáltatásaidat?

4+1 készség, amit tudnia kell egy XXI. századi irodistának

2017. szeptember 19. 12:30
12 hozzászólás

officeworkers.jpg

A szakmai tudás természetesen még mindig a legfontosabb, de egyre többször annyira speciális az adott cégek követelménye, hogy szakmai tudásban a biztos alapokat keresik, és a többit majd ők megtanítják – akár általuk fizetett tanfolyamokon is. Ha alapértelmezettnek vesszük a szakmai tudást, akkor még néhány olyan dolog van, ami gyorsítja, segíti vagy épp megalapozza az álláskeresés sikerességét az irodai munkákra.

Milyen álláskeresői tanulságai vannak az X-Faktor szereplőválogatásának?

2017. szeptember 11. 15:45
41 hozzászólás

casting.gifAz X-Faktornak általában csak a casting részét nézem, mert addig izgalmas igazán az álláskereséssel kapcsolatban. Most például a zsűri visszajelzésein és az arra kapott reakciókon döbbentem meg. Idén úgy látszik, hogy a nagy kiborulásokat tartják showelemnek. De ezek a kiborulások egészen hasonlók ahhoz, amit az álláskeresőknél tapasztalunk.

Pedig az álláskeresők – elmondásuk szerint – elvárják a visszajelzést. Mi nem volt jó, miért nem őt választották? Mert fejlődni akarnak, mondják ők. Néha abban a helyzetben vannak a kiválasztók, hogy őszinte kritikát adhatnak, mire sokszor anyázás a válasz. Mint az X-Faktorban most.

Intenzív álláskeresési program nőknek

2017. szeptember 05. 09:00
Szólj hozzá!

mainphoto1.jpgSokan kérdezik, hogy a nonprofit szektor jobb-e, mert el akarják hagyni a versenyszférát.

A versenyszféra helyett a közszféra, „természetesen” (de szomorú ezt leírni) nem vonzó, a hivatalok, az államigazgatás világa túl bürokratikus és nehézkes. De ugyanők a versenyszférában összeomlanak lassan az elvárásoktól, a nyomástól, stressztől. Tehát, végső lehetőségként felmerül bennük, hogy legyen a nonprofit szféra, hiszen ott a közvélekedés szerint nem kell profitot termelni. És itt most szeretnék egy félreértést eloszlatni a nonprofit szféráról.

Kit rúgjunk ki a cégből?

2017. szeptember 04. 11:00
29 hozzászólás

outplacement.jpgA leépítés mindig igazságtalan, mindig a cég kellemetlen átalakulását mutatja. Nagyon leegyszerűsítve az a feladat, hogy X főt, X Ft összegű bérköltséget meg kell takarítani. Főleg multiknál szokásosan a régiós vezetésben ülő „korrekt” döntéshozó nem ad szempontokat, csak ezeket célokat közli a leépítésre. A helyi vezető meg oldja meg, vesszen az ő tekintélye, arca, becsülete. Értem az ilyen csapdába került vezetőket is.

 

 

süti beállítások módosítása