JobAngel Az álláskeresők védangyala

Hogyan igazodj ki a többféle karriertanács között?

2020. január 13. 06:00
33 hozzászólás

Mottó: „Ha ketten mást csinálnak, az lehet ugyanaz” /Mérő László: Mindenki másképp egyforma/

advice.jpgMiért van az, hogy teljesen ellentétes megközelítések is tudnak eredményt hozni az álláskeresésben? Ráadásul az eredmények is hasonlóan jók.

Az „egyik ezt mondja, másik azt, most akkor mi az igazság?”. Majd levonják az álláskeresők a szomorú következtetést, hogy szerencse kérdése az egész álláskeresés, nincs itt semmi szakmaiság a kiválasztásban.

Pedig van, viszont a munkaerő beszerzésének van egy sajátossága: nem számosíthatók az elvárások úgy, mint pl. a gyártási alapanyagoké, tekintve, hogy nem meghatározott tulajdonságú valamit veszünk feldolgozásra.



Hanem emberek életének részévé válik majd a cégünk, ahová meghívjuk őt dolgozni, ahol állást kínálunk neki. Ahol hosszú évekig kell majd „jól működnie”, miközben az élete egyéb területeire csak korlátozottan szabad és kell hatással lennie egy munkáltatónak.

Egy gép kegyetlenül megáll, ha nem megfelelőek a körülmények, egy ember dolgozik tovább, „csak” tönkremegy benne, és még a munkája sem lesz megfelelő. Ezt meg kell előznünk, álláskeresőként is, kiválasztóként is. Emberek döntenek emberekről sok objektív és valamennyi szubjektív szempont alapján, ezért az álláskeresési és a kiválasztási módszerek is sokszínűek. Jó hír, hogy álláskeresőként a sok lehetőség közül egyetlen szempont alapján lehet választani, megfejtés e cikk későbbi szakaszaiban.

Kezdjük két példával az éles ellentétekre, amik mindegyik hozhat mégis sikert:

  1. Kell-e fénykép az önéletrajzra?

Kurtán Klára karriertanácsadó szerint a fénykép az önéletrajzon nem jó ötlet, mert sokféle előítélet, illetve tudattalan társítás lehet a döntéshozóban, amit egy fénykép előhozhat, és emiatt nem választanak majd téged az állásra. Vannak még az imént linkelt posztjában egyéb érvek is, mind racionális, releváns érvek.

Szerintem meg a fénykép arcot ad a mondanivalónak, és bele az arcába nehezebb valakinek nemet mondani – főleg, ha az a „nem” nem is indokolt igazán. A fényképen tudsz kedvességet, határozottságot, vidámságot sugallni, látszik ugyan az életkorod, de az is, hogy fiatalos, „jófej”, vagy épp szigorú, hagyománytisztelő ember vagy. Eggyel több lehetőség, hogy az egyéniséged megmutasd az önéletrajzon.

  1. Kell-e bérigény az önéletrajzba?

Általános nézet, hogy bérigényt nem írunk az önéletrajzba, még akkor sem, ha kérik, mert majd alkudunk, ha ott vagyunk. Lehet ez jó módszer, de kevés olyan álláskereső van, aki képes jól alkudni, anélkül, hogy az alkut előkészítené. Így jutunk oda, hogy sokszor csak a sokadik körben derül ki, hogy nem is azonos nagyságrendben gondolkodnak a béreket illetően, és már mindkét fél beletett több órányi tárgyalást a semmibe…

Én ezt a megoldást többszörösen nem támogatom. Először is azért, mert az idő drága, ne pazaroljuk. Másodszor azért, mert ezzel megszegjük a legalapvetőbb munkavállaló-munkáltatói szövetséget: feladatot ad a (leendő) munkáltató, amit meg kell csinálnia az álláskeresőnek (leendő munkavállalónak). Pályázni kell, ha akarod az állást, és a pályázatnak előírt tartalmi elemei vannak. Arról dönthetsz, hogy ezeket akarod-e teljesíteni, azaz pályázol vagy nem. Ha nem tetszenek a játékszabályok (bőven előfordulhat), akkor nem játszol, nem adsz be álláspályázatot. Ez is egy üzenet a hirdetőnek: tetszett volna jobb hirdetést feladni, mert ha senki nem jelentkezik, vagy olyanok jelentkeznek, akiket nem választanának, akkor nem jó a hirdetés. Ha beadsz egy feltételeknek nem megfelelő pályázatot, az téged minősít: ha már most megtagadod a szabályokat, az könnyen vehető sumákolásnak, és később sem lesz jobb veled. Ha megszegted a szabályokat, és mégis sikeresen bejutottál állásinterjúra, akkor az a munkáltató szabályozási képességeit minősíti: a saját szabályait sem tartja be. Jó lesz-e vele dolgozni így? Szerencselovagként lehet, de következetes szakmai munkára nem ilyen munkáltatót választanék. Azaz, ha szerencselovaggal dolgoznék, neki azt tanácsolnám, hogy ne írjon bérigényt, akkor sem, ha kérik.

Továbbmegyek: szerintem a bérigény álláspályázatba beírása még úgy is lehet lényeges és eredményes, ha nem kérik a hirdetésben. Attól függ, mi a célunk vele. Pl. az, hogy ne éljenek egy olyan előítélettel, hogy aki annál a bizonyos cégnél dolgozott, az sokat kér, szóba sem állunk vele, nem tudjuk megfizetni… Gyakori probléma ez vezetői álláskeresőknél, és ezzel az egyszerű lépéssel meg is oldjuk.

----------

Sok ilyen példa lehetne még, Europass vagy sem (NEM!!! J ), hobbi legyen a CV-ben vagy sem, csillivilli önéletrajz legyen, vagy egy .txt is megteszi, PDF vagy DOC/DOCX. Lakcím legyen benne vagy ne? Attól függ… Mitől?

Most jön a megfejtés: A teljesen ellentétes módszerek közül valamelyik közel áll a lelkedhez, tudsz vele azonosulni. Azaz tőled függ, neked mi tetszik, és téged milyen módszer fog jól szolgálni. Ez utóbbihoz kellhet a tanácsadó: ha a neked tetsző módszer nem sikeres, akkor az nem szolgál téged, tehát mégsem jó. Mint a ruhát, ami jól néz ki a kirakatban, tetszik, csak rajtunk nem áll jól... El kell engedni. Na de akkor mi passzol hozzád?

Jöhet a tanácsadó, akinek a munkája szimpatikus számodra. Itt dől el minden: a módszer kiválasztásán és a tervezésen. Ahogyan megközelíted az álláskeresést, a leendő munkáltatódat, az már te vagy. És vajon te megtervezed a karriered, az álláskeresésed, azt az adott álláspályázatot, amit épp beadsz? A többség még azt a kérdést is utálja, hogy „hol látja magát öt év múlva?” És sajnos jogosan utálják. Az általam eddig tapasztalt álláskeresős világban ennek az elmúlt 20 évben valóban nem is volt értelme eddig soha abban a formában, ahogy felteszik egy állásinterjún. A tanácsadók feladata, hogy ennek értelmet adjon, és segítsen neked a tervezésben. Mert van értelme ennek, csak nem állásinterjún, és nem úgy, ahogy a HR-esek felteszik a kérdést.

Ha magadnak teszed fel az „5 év múlva” kérdést, magadnak sem fogsz jól válaszolni. A vágyaid fognak vezetni, amik lehet, hogy tévútra visznek. Jutottunk már oda álláskeresővel, hogy megértette: valóban szereti a munkáját, de mégis gyorsan kiég benne, rövid idő után vált munkahelyet, mert rosszul csinál valamit. Vágyik olyasmire, ami ő nem lehet, mert nem olyan személyiség. Nem tragédia, ha pl. a vezető vagy specialista dilemmában mégis a másikat kell választani, mint amire akár több évig készült, esetleg teljesen más iparágban kellene dolgoznia, mint amit a szülei elvártak tőle. Az sem tragédia, ha egy HR-es rájön, hogy valójában nem is érzi igazán jól magát emberekkel foglalkozva, de kitaláljuk, hogy HR-kontrollerként is szép karrier vár majd rá (megtörtént esetek). Aztán 5 éven belül a HR el is maradhat, és végre azt csinálhatja, amit igazán szeret. Persze az ilyen váltások lelki megrázkódtatást is jelenthetnek, ha ennek kezelésére szakember kell, ő pszichológus legyen, ne coach és ne karriertanácsadó. De még az is lehet, hogy megkönnyebbülést hoz egy ilyen döntés!

Csak a tervezéssel tudod biztosítani, hogy ne menjen mellé a karriered, és máris nem az a kérdés, hogy mit kell az önéletrajzba tenni, hanem az, hogy konkrétan neked mit kell beletenni. Vezető vagy specialista? Mehetünk a részletekbe: kiket akarsz vezetni, milyen stílusban, mihez akarsz érteni specialista szinten, és mit akarsz kezdeni azzal a tudással? Kinek akarod megmutatni, elmondani, amit tudsz? Ügyfélnek? Cég belső szakembereit segítenéd vele, könyvet írnál róla, tanácsadóként dolgoznál? Ezeket el tudod-e érni ezzel az állással, amire éppen most pályáznál? Ha nem, akkor nem is kell pályázni, mert a végén még megkapod, és nem arra mész, amerre szeretnél, hanem amerre sodor a munkáltató. Ha megteheted, hogy válogass az állások közül, akkor válogass!

Az álláskeresők „milyen ember, kolléga vagy” kérdésre azt válaszolják, amilyennek szerintük lenni kellene. A tanácsadó pedig tudni fogja, hogy ez így fals, és szól, hogy tessen nekifutni újra. Kiborulsz, ha tornyosul előtted a sok apró feladat? Jobban örülnél egy nagyobb, elmélyülést biztosító feladatnak? Pörgős, tevékeny személyiség vagy? Utálod a nyilvántartások vezetgetését, meg a vállalatirányítási szoftverek töltögetését? Vagy inkább elemző alkat vagy? Oké, mindkettő tudsz lenni, mert megtanultad, és kötelességtudóan jó minőségben meg is csinálod, de melyiket szereted?

Kérdés szokott lenni, hogy a tanácsadó mennyire erőlteti a saját preferált eszközeit: ha igazán jó a tanácsadásban, akkor semennyire. Én pl. elmondom az érveket a javasolt módszereim mellett, és ha az álláskeresőt nem tudom meggyőzni pl. a fényképről, akkor természetesen nem lesz fénykép. Ha értem a céljait, akkor tudom, mi az, ami elengedhetetlen azok eléréséhez, el is mondom. Sok eszközünk van, ha egyet-kettőt nem használunk ezekből, attól még teljes lehet a siker. Akkor van baj, ha 10-15 felsorolt elemből egyik sem tetszik az álláskeresőnek: ezesetben nem álláskeresési tanácsadás kell, hanem valami egyéb támogatás. Mert ennek is sok oka lehet, pl. a célok mély bizonytalansága, önismeret hiánya, önbizalomhiány.

Biztos lehetsz benne, hogy a legtöbb tanácsadó komoly sikerrátát tud felmutatni, mindegyikük sok álláskeresőnek nyújtott komoly segítséget, mert a különböző nézetek és módszerek mellett egy valami biztosan közös mindannyiunkban: tervezésre, tudatosságra ösztönzünk az álláskeresésben, karriervezetésben, valójában ez fogja majd meghozni a hosszútávú sikert. Eszközöket adunk hozzá, mert ezeket meg nem tanítják sehol, mi szedtük össze őket, rendszereztük, adaptáltuk az általunk ismert munkaerőpiacra, tanítjuk, ki tudjuk választani, kinek mit javasoljunk. Te meg majd olyan eszközt választasz, ami egyébként közel áll a te személyiségedhez. Ezért lehet sikeres fényképes önéletrajzzal és a fénykép nélkülivel is az álláskeresés. Mert az lesz a sikeres, ami téged képvisel.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

 

# # #

A bejegyzés trackback címe:

https://jobangel.blog.hu/api/trackback/id/tr3815395748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bambano 2020.01.13. 09:38:33

nagyon egyszerű kiigazodni tetszőleges darabszámú karrier tanács között: tegyél az összesre magasról. a végkimenetel statisztikailag semmivel sem lesz rosszabb, mintha foggal-körömmel ragaszkodsz egyikhez vagy másikhoz.

Bambano 2020.01.13. 09:53:17

"Szerintem meg a fénykép arcot ad a mondanivalónak, és bele az arcába nehezebb valakinek nemet mondani": igaz. nem is mondanak nemet, hanem egyáltalán nem küldenek visszajelzést...

babona 2020.01.13. 11:46:44

@Bambano: Hú de gonosz napod lehet... :) Nekem tetszett a cikk.

babona 2020.01.13. 11:51:30

@babona: @Bambano: Mondjuk nem nekem szól (a cikk) inkább megyek is vissza a sorra csirkét pucolni, ajtót fényezni, exelbe kliggegetni a hitelkamattyát elutaltae. A fiatalok, akiknek szólna meg nem annyira olvassák, vagy egyszerűen nem elég tudatosan választanak karriert.

L.Cz. 2020.01.13. 11:55:00

Engem nem is a sok kókler ún. karriertanácsadó zavar. Nincs olyan divathullám, amit ne lovagolnának meg a szélhámosok, természetszerű, hogy a karrierrel kapcsolatban is előkerülnek azok, akik csak hasznot akarnak hajtani belőle, de semmi értelmeset nem produkálnak.
Inkább az zavar, hogy ekkora a kereslet a karriertanácsadásra: ahhoz, hogy meg tudj élni a munkád mellett az azért kapott pénzedből, nem elég, hogy emberi munkarendben dolgozol a legjobb tudásod szerint. Vagy többműszakos okádékot kell vállalnod, ahol egy hónap után azt sem tudod, milyen nap és hány óra van, de kapsz érte műszakpótlékot, vagy karriert kell építened, mert az, hogy egy munkahelyen éveket lehúzol alkalmazottként, tiszta ráfizetés. Vagy azonos szinten kell váltogatnod pár évente, hogy a fizetésed emelkedjen annyit, amennyivel többet teljesítesz a nagyobb tapasztalatod miatt (ha egy helyen maradsz, érdemi emelésről ne is álmodj), vagy törekedned kell rá, hogy kis- vagy nagyfőnök légy az aktuális helyeden, mert akkor több juttatás jár.
Pedig nagyon sok ember van, akit pont hidegen hagy, milyen szinten dolgozik és mi a munkája megnevezése, csak annyit szeretne, hogy mondjuk hétfőtől péntekig 8-tól 4-ig a legjobb tudása szerint végzi a munkáját, aztán van ideje és energiája, hogy a családjával legyen, hétvégén nagyokat kiránduljon, esténként makettezzen vagy bármi mást csináljon, amiben örömét leli - az életét pedig a munkában megszerzett fizetéséből finanszírozza.

babona 2020.01.13. 12:51:26

@L.Cz.: Igen, ez lenne az ideális. A valóság nem ilyen (legalábbis felénk). Néha látom mennyire elszakadnak egyes "tanácsadók" a puszta magyar valóságtól (az állások betöltésének leggyakoribb módja középszinten: ismeretség, közös hobbi /oké akár közös sörözés/ alapján. Gondolom a legmegfelelőbb embert 'rakják' oda.) Iszonyatos kreativitás(munkaerő)-pazarlás zajlik, de megengedhetjük magunknak. Most - már - még - egy kicsit...
A fiatalok jobban érzik ezt, és az értelemesebbje meg is próbál magának olyan életet összehozni, ami (esetleg 10 év múlva) biztosítja hogy azzal foglalkozhasson, amivel szeretne.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2020.01.13. 13:42:52

@L.Cz.: "Pedig nagyon sok ember van, akit pont hidegen hagy, milyen szinten dolgozik és mi a munkája megnevezése" --- sajnos. És ugyanezek az emberek akarnak megbecsülést attól a munkahelytől, ami a számára érdektelen munkát adja? Na, ez nem fog menni. Ezért "kell" karriert tervezni, építeni. És akkor fogja elérni azt a nyugodt, kiegyensúlyozott állapotot, amit írsz, ha megtervezte, kitalálta, mit fog tenni azért, hogy úgy legyen, aztán meg is teszi, és lőn: úgy lesz, ahogy tervezte.

Ha ezt iskolában tanítanák, nekem az is tetszene, de nem tanítják. Marad az, hogy tanácsadók blogolják össze a tudást, és egyedi tanácsadáson személyreszabottan is kialakítják. Ezesetben olyasmiért fizet, ami valóban őt szolgálja. Kicsit olyan ez, mint a fotózás: telefonnal bárki tud pár képet csinálni, de mégiscsak jó, hogy vannak profi fotósok, akik kicsit többet tudnak a szakmáról, jobb eszközeik vannak, és jobban tudják használni ezeket.

Balfredo Alfredo 2020.01.13. 19:32:58

@jobangel: "És ugyanezek az emberek akarnak megbecsülést attól a munkahelytől, ami a számára érdektelen munkát adja?"
Valahogy mindig megfeledkezel arról, hogy először ki kell fizetni a villanyszámlát, utána jöhet a megbecsülés, karrierépítés meg ilyesmik. El lehet utálni az érdektelen munkákat, egyiket a másik után, legfeljebb előbb-utóbb éhenhalsz.
Másrészt az írásnak marketing jellege is van. Azt a benyomást kelti, hogy létezik valamiféle csodaszer az álláskereséshez és ezt a csodaszert a karriertanácsadók ismerik. Valójában két dolgon múlik a sikeres álláskeresés. Ezek az ismeretség meg véletlen :-( Teljesen mindegy, hogy a cv-t magad írod meg fényképpel és sormintával vagy karriertanácsadóval együtt írjátok, fénykép nélkül, fizetésmegjelöléssel és sima szövegként.

NagyPeter64 2020.01.13. 22:53:01

Problémás álláspontot reklámoz a szerző. A legnevesebb cégek tervezett fluktuációval dolgoznak. A próbaidő gyakorlatára gondolok. Egy biztos, túlméretezett létszámból tudják kiválasztani a bevált dolgozókat és pótolni a kilépőket. Ha valaki bekerül egy ilyen centrifugába, akkor egyik első dolga felmérni a bentmaradás esélyét. Az sokszor minimális. Nem a teljesítmény miatt. Nincs elég üres hely a beváltak csoportjában.
A fiatalok jól látják, állásban van, de folyamatosan pályázik bárhová. Végül is a kedves cége is pont ezt teszi, alkalmazza, de hirdeti a pozicióját, legyen új belépő amikor megválnak tőle.
"Érdeklődés", ugyan már.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2020.01.14. 08:30:55

@Balfredo Alfredo: Nem feledkezem meg erről, pont én szoktam leginkább "reklámozni", hogy az emberek villanyszámlát fizetnének leginkább, és ez teljesen rendben lévő motiváció. Pl. itt is fejtegettem, kifejezetten HR-eseknek, hátha lesz foganatja: jobangel.blog.hu/2019/09/25/mar_megint_egy_trend_az_allaskeresesben_az_erzelmi_intelligencia_merese

Emellett azért nem baj, ha nem ragad bele ebbe az állapotába, és szereti a munkáját, mert akkor nem lesz frusztrált, jól fogja érezni magát, és egy társadalomnak az a jó, ha minél többen jól vannak benne. A marketingjellegről annyit, hogy sokan nem tudják, mi történik egy tanácsadónál, ezért érdemes erről is írni. Valóban sok múlik az ismeretségen és a véletlenen is, de: az ismerősöket tudni kell megtartani, a kapcsolati háló fenntartása külön munka. Ha álláskereséskor fordulsz csak az ismerősökhöz, akkor azok nem igazán fognak tudni segíteni - ezt pl. rendszeresen hallom tanácsadásra jövőktől: ők már mindenkit megkérdeztek, de senki sem segít... Mert ennek is van hatékony módszere, amit ismerni kell. A véletlen meg olyan, hogy elébe kell menni. A szobában ülve és sírva, hogy nincs munkám, és gonoszak a munkáltatók, nem jön segítő véletlen sem.

DarkWolf 2020.01.14. 11:10:28

még mindig nem értem hogy az euro cv formátummal mi az órási gond

Ha túl csicsás a CV az a probléma, ha túl egyszerű akkor meg az...akkor most melyik?

Balfredo Alfredo 2020.01.14. 19:03:05

@jobangel: "Nem feledkezem meg erről, "
Igazad van, valóban nem feledkeztél meg. Részemről viszont fenntartom, hogy a villanyszámla erősebb érv, mint az érdekes munka.

"A marketingjellegről annyit, hogy sokan nem tudják, mi történik egy tanácsadónál, ezért érdemes erről is írni. "
A tanácsadóval az álláskereső írásos megállapodást köt, hogy bizonyos összeg fejében meghatározott ideig foglalkozik vele, segít életrajzot, motívációs levelet, közösségi profilt, fotót és hasonlókat összeállítani illetve ha meghatározott idő elteltével sem tud az álláskereső elhelyezkedni, akkor a tanácsadó visszafizeti a pénzt. Vagy nem ez történik?

"A szobában ülve és sírva, hogy nincs munkám, és gonoszak a munkáltatók, nem jön segítő véletlen sem."
Miért tételezed fel, hogy az itt hozzászólók - amikor épp nem hozzászólnak - csak a szobában ülnek és sírnak? Megint oda akarsz kilyukadni, hogy nem a megfelelő állásoknak vagyunk híján, hanem az álláskeresők hozzáállása nem nem megfelelő :-((

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2020.01.15. 06:57:19

@DarkWolf: A Europass formátuma olyan amilyen, de a legnagyobb baja, hogy a megfelelően kitöltött Europass tartalma használhatatlan. Amióta megkérdeztek engem is a témáról a HRportálon, kicsit javítottak rajta, attól sem lett jobb. Itt a cikk:

ttps://www.hrportal.hu/hr/hasznaljuk-e-az-europasst-trendek-az-oneletrajzirasban-20121024.html

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2020.01.15. 07:14:26

@Balfredo Alfredo: A tanácsadó nem (sem) fizet vissza pénzt, a többi úgy van, ahogy írod.
Az, hogy "megfelelő állásoknak" vagyunk híján, érdekes felvetés, de akkor vissza is térnék az általam sokat hangoztatott társadalmi hatásokra: amíg maga a munkavállaló/álláskereső direkt sértésnek veszi, hogy megválaszolja az 5 éves terveiről szóló kérdést, addig mégis mi alapján kellene "megfelelő állásokat" létrehozni? Van már well-being specialist-től kezdve mindenféle izé a cégeknél, de ezek az emberek azért vannak, hogy teljesítsék az igényeket. Namost, ha nincsenek igények, vagy ha vannak, azzal is csak ártanak az álláskeresőknek (pl. álláshirdetésbe írt bérajánlat), akkor mi a következő lépés? Ha senki nem mond nemet a diszkriminációra, a fekete munkára, a "minimálbér+zsebbe fizetek"-re, a "0Ft+jatt" bérajánlatra, akkor mit lehet tenni? Reménykedni a szerencsében. Vagy, megtanulnak tárgyalni állásinterjún, saját karrierjüket megtervezni, és akkor vannak konkrét igények, amiket meg lehet követelni.

Túl sok felhasználó 2020.01.15. 10:38:22

Megragadnám a leginkább lényegtelen kérdést a posztban: Én soha nem írok bérigényt. Ha kérik, akkor kapnak egy mondatot, hogy a bérről majd tárgyalhatunk, ha többet tudok az elvárt munkáról.

babona 2020.01.15. 12:26:53

@jobangel: Hú az álláshirdetésbe írt bérajánlatról (ti. ne legyen) a véleményed számomra vörös posztó... Ezért most a másikat ('Ha senki nem mond nemet a diszkriminációra, a fekete munkára, a "minimálbér+zsebbe fizetek"-re, a "0Ft+jatt" bérajánlatra, akkor mit lehet tenni?' szedném szét.

Vajon ha van elég (elkeseredett/gombokért zsebbe dolgozó) jelölted, nem őket veszed fel inkább? Nem számít hogy jövőre sok lesz a selejt, a céget a mai teljesítményed érdekli(HR-esként is). Aztán ha nem sikerült dobbantani/váltani lehet sírni hogy a normális emberek meg elmennek.

"baszki eladta neki is, dejó, megvan a kvóta, de 2 év múlva elmennek tőlünk mert szar a termék tudjuk, és nem lesz support se" - sales Cr szemszögből.

Ha be kell fizetned a számlákat (ahogy írtad), nem lehet nemet mondani sajnos semmire (ahogy nem írtad). Itt a szabályozási felelősség elég egyértelmű -

Igény <> lehetőség. Ezért bs a legtöbb "Munkavállalói Élmény Program": a fiatalokat inkább az érdekli mennyit adsz, ebből mire futja, ha tudatos akkor mennyit tud félretenni hogy x év múlva dobbantson oda, ahova tényleg AKAR - látja hogy a fater meddig jutott a lojalitással meg a majdnem becsületes munkával.
A középkorúaknak nincsenek jó lehetőségeik, ha jobban belegondolsz. Inkább a kapcsolati háló, ha a munka mellett volt ideje "karbantartani".

Balfredo Alfredo 2020.01.16. 18:11:23

@jobangel: " A tanácsadó nem (sem) fizet vissza pénzt, "
Tehát a tanácsadó nem (sem) vállal felelősséget a munkájáért, mert maga is tudatában van, hogy az elhelyezkedésre nincs tuttibiztos recept, csak véletlenek vannak meg ismeretségek.
Ha elviszed az autódat javítani, de nem jól javítják meg, lehetőséged van panasszal élni. Ha betanított munkás vagy, fegyelmit és bérlevonást kapsz az elégtelen teljesítményért, a selejtért meg úgy általában bármiért. Ha orvosként műhibát vétesz, beperelnek. Ha álláskeresési tanácsadó vagy, de a tanácsadás alanya egy év után sem bírt elhelyezkedni, akkor csak pingvinezel, ezzel részedről minden le van tudva és felelősséget sem érzel???

Bambano 2020.01.16. 22:01:51

@jobangel: még mindig az a baj az europass körül, hogy a hr-esek azt hiszik, van lehetőségük beleszólni. ez kb. olyan, mintha egy konferencián ülne 15 menő hr-es meg fejvadász, és leállnának vitatkozni, hogy a konnektorban milyen feszültségű áram legyen. és hoznak egy döntést, hogy ezentúl 140 volt legyen. ettől a konnektorban még 230 lesz, csak a hr-esek megtették, amit a fontosságuk igazolásához szükségesnek véltek.

az europass a szabvány. a többi a resztli.

Bambano 2020.01.16. 22:03:38

@Balfredo Alfredo: az írásnak kizárólag marketing jellege van, nem pedig az is...
ez a blog Jobangel karriertanácsadói vállalkozásának a marketing blogja.

mondjuk ebből a szempontból nézve nem is értem, miért tiltakozik folyton Jobangel, hogy ő nem hr-es...

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2020.01.19. 17:25:06

@Balfredo Alfredo: A tanácsadó felelősséget vállal a munkájáért, amit ad, az jó lesz és használható. De hiába írtak profi CV-t, Linkedin-profilt, ha az álláskereső pl. részegen megy az állásinterjúra, nem lesz állása. Pedig elmondta, hogy rendesen fel kell készülni. Az autós példád egyébként jó, csak fordítva. Ha a CV-jét hozza valaki javítani, akkor javítva lesz, mint az autó. Ami csak akkor megy, ha van benne üzemanyag. A jó CV is hoz majd az állásinterjúra hívást, feltéve, hogy jelentkezik az álláskereső álláshirdetésekre...

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2020.01.19. 17:25:10

@Balfredo Alfredo: A tanácsadó felelősséget vállal a munkájáért, amit ad, az jó lesz és használható. De hiába írtak profi CV-t, Linkedin-profilt, ha az álláskereső pl. részegen megy az állásinterjúra, nem lesz állása. Pedig elmondta, hogy rendesen fel kell készülni. Az autós példád egyébként jó, csak fordítva. Ha a CV-jét hozza valaki javítani, akkor javítva lesz, mint az autó. Ami csak akkor megy, ha van benne üzemanyag. A jó CV is hoz majd az állásinterjúra hívást, feltéve, hogy jelentkezik az álláskereső álláshirdetésekre...

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2020.01.19. 17:29:13

@Bambano: Kéretik valótlanságokat nem állítani. A tények:

- Nincs karriertanácsadó vállalkozásom. Álláskeresési tanácsadást néha vállalok pénzért, adószámos magánszemélyként számlázok, és így adózom az ebből keletkezett bevételem után.
- Nem vagyok HR-es. Önéletrajzom, Linkedin profilom nyilvános, ebből látható mindenki számára, ki vagyok.

Tényekkel meg lehet vitatkozni, de nincs értelme :)

Balfredo Alfredo 2020.01.19. 21:36:46

@ jobangel:
Az ördög a részletekben van.
A saját oldalról nézve remekül hangzik, hogy a tanácsadó "jó és használható" tanácsot vagy egyéb dolgot ad.
A másik oldalról az álláskereső alapvetően állást szeretne. Ha a végén mégsem tud elhelyezkedni, akkor nem sokra megy azzal, hogy amúgy egyébként jó és használható tanácsokat kapott. Szükségmegoldásként elhelyezkedhet betanított munkásként, de ezt megteheti tanácsadóhoz fordulás nélkül is.

Az autós példa megfordítását meg tovább lehet meg (vgy ha tetszik, ki) forgatni. Az autód nem húz rendesen (azaz a cv-ddel nem tudsz elhelyezkedni). Elmész egy szerelőhöz (elhelyezkedési tanácsadóhoz), aki kicseréli a gőznyomásszabályozót (átszerkeszti a cv-det). Eltelik egy kis idő, de az autó továbbra is ugyanúgy nem húz (elhelyezkedni ugyanúgy nem tudsz továbbra sem). A szerelő (tanácsadó) széttárja a kezét: - De hát én a legjobb elérhető gőznyomásszabályozót (legkorszerűbb tartalmi elemeket) építettem be, ennek működnie kell! Ha nem működik, akkor a gépkocsi vezetője (az álláskereső) a béna.

Balfredo Alfredo 2020.01.19. 21:39:04

@jobangel:
Az ördög a részletekben van.
A saját oldalról nézve remekül hangzik, hogy a tanácsadó "jó és használható" tanácsot vagy egyéb dolgot ad.
A másik oldalról az álláskereső alapvetően állást szeretne. Ha a végén mégsem tud elhelyezkedni, akkor nem sokra megy azzal, hogy amúgy egyébként jó és használható tanácsokat kapott. Szükségmegoldásként elhelyezkedhet betanított munkásként, de ezt megteheti tanácsadóhoz fordulás nélkül is.

Az autós példa megfordítását meg tovább lehet meg (vgy ha tetszik, ki) forgatni. Az autód nem húz rendesen (azaz a cv-ddel nem tudsz elhelyezkedni). Elmész egy szerelőhöz (elhelyezkedési tanácsadóhoz), aki kicseréli a gőznyomásszabályozót (átszerkeszti a cv-det). Eltelik egy kis idő, de az autó továbbra is uganúgy nem húz (elhelyezkedni ugyanúgy nem tudsz továbbra sem). A szerelő (tanácsadó) széttárja a kezét: - De hát én a legjobb elérhető gőznyomásszabályozót (legkorszerűbb tartalmi elemeket) építettem be, ennek működnie kell! Ha nem működik, akkor a gépkocsi vezetője (az álláskereső) a béna.

Don Tejbegríz a féllábú matrac · http://konyvespolc.webnode.hu 2020.01.19. 22:38:09

@Túl sok felhasználó: amikor még aktívan keresgéltem a bérigénynél én általában jeleztem, hogy nem alkuszom magam ellen, tegyenek ajánlatot és majd utána tudunk egyezkedni.
Mostanában ha éppen megkeres valamelyik fejvadász, vagy cég állásajánlattal és felteszik az "Érdekelné-e az ajánlatunk?" kérdést, ilyenkor mindig az a válaszom, hogy ez az ajánlott bértől függ. A normálisabb ilyenkor megad egy nagyságrendet, vagy intervallumot, a simlisek elkezdenek mismásolni, nekik ilyenkor szoktam bemondani, hogy ha nem éri el a nettó egymilliót akkor ne raboljuk egymás idejét.
Normális cégnél pontosan kell tudni, hogy az adott pozícióra milyen sávban tudnak/akarnak fizetni, ne nézzenek már madárnak, hogy majd én a jósgömbbel ezt kitaláljam mennyi.

Bambano 2020.01.20. 02:07:39

@jobangel: hagy szögezzem le: se bántani, se bírálni, se semmi ilyesmit nem akarok. adóellenőr sem vagyok.
de a tények a következők:
1. nem firtattam sem a vállalkozási formádat, sem az adózási módszeredet, morálodat. egyik sem érdekel.
2. ha ráklikkelek az oldal jobb felső sarkában a jobangel.hu-ra mutató linkre, akkor átvisz a vállalkozásod honlapjára, ahol leírod, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtasz.
3. ugyanezen honalpon ráklikkelek az adatvédelmi szabályzatra, az úgy kezdődik, hogy "Fazekas Éva egyéni vállalkozó". tehát az általad elkészített/elkészíttetett adatkezelési tájékoztató szerint egyéni vállalkozó vagy, amihez tartoznia kell vállalkozásnak. ezt ismét csak mint tényt jegyzem meg, mindenféle minősítés nélkül.
4. fentiek következtében vállalkozó vagy. ezt már mint kritika jegyzem meg, de nem a vállalkozásoddal vagy a tevékenységeddel kapcsolatban, hanem az ezen a fórumon tett kijelentéseddel kapcsolatban.
5. "... nyilvános, ebből látható mindenki számára, ki vagyok": sőt, a netes tevékenységed is az, így tényleg látható, hogy ki vagy és mit csinálsz. ebben a mondatban nincs minősítés.
6. azon az apróságon ne akadjunk fel, hogy karriertanácsadást végzel vagy álláskeresési tanácsadást.
7. így látható, hogy hr-es munkát végzel, tehát hr-es is vagy. ebben a mondatan van kritikai szándék, mert úgy látom, hogy tiltakozol az ellen, amit látni lehet rólad (egyébként ok nélkül, én nem látok semmi okot arra, hogy miért ne lehetnél hr-es. nem szégyen az azok előtt, akiknek van fogalma a hr-ről)

unixos világban az a mondás járja, hogy ha "valami úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy hápog, mint egy kacsa és úgy totyog, mint egy kacsa, akkor az kacsa, feltéve, hogy a kacsa szó nem bejegyzett védjegy".

még egyszer hagy elevenítsem fel, hogy a tevékenységedet nem szándékoztam kritizálni. ugyanez nem mondható el a hozzászólásról, amire válaszolok.

Balfredo Alfredo 2020.01.20. 19:11:19

@jobangel: Ami az 5 éves tervekre vonatkozó kérdést illeti, többfajta frappáns válasz lehet arra, ki hogyan képzeli el magát 5 év múlva:
(Az interjúztató szakmai vezetőhöz címezve:) Az Ön pozíciójában.
Folyamatosan keveset dolgozok, de sok pénzt keresek.
(Alacsony fizetést ajánló cégnél szatírikus hangnemben:) Az elkövetkezendő 5 évben a fizetésem el nem költött részéből felhamozandó vagyonom kamataiból szeretnék élni.
(A 'Zab és hegye' multicégnél) A hazai leányvállalat legtapasztaltabb és legismertebb zabhegyezője szeretnék lenni legkésőbb 5 év múlva
(Ugyanott:) Zabhegyezési CEO akarok lenni a cég kukutyini központjában.
(Ugyanott:) Újfajta zabhegyező gép feltalálója és megvalósítójaként.
(Senior interjúalany mondata lehet:) Korengedményes nyugdíjban.
A vállalat HR országigazgatójaként.
Kiégéstől mentesen.
Olyan emberként, akit lelkesítenek a munkaköri feladatai és annyi fizetést kap, hogy megengedheti magának a 8óra munka-8 óra pihenés-8 óra szórakozás szellemét tükröző életmódot.

Szerinted ezeket akarják hallani? Ha nem, akkor mégis mit? Mert nyilván nem akkor vesznek fel, ha őszinte választ adsz, hanem ha azt mondod, amit hallani akarnak.
Egyáltalán mennyire életszerű a kérdés egy olyan cégnél, amit leginkább a honlapja (fogyasztási cikkekkel illetve szolgáltatásokkal foglalkozó vállalat esetében esetleg a termékei) alapján ismersz?

Balfredo Alfredo 2020.01.20. 19:22:28

@jobangel: Továbbfejlesztett példa.
Az autó (a munkaügyi piac) elavult technikát használ: gőzgépet belsőégésű motor helyett (személyzetiseket meg büfészakosokat HR-esek helyett), így igazából alapjaiban hibás, nem alkalmas közlekedésre (álláskeresésre). A szerelő (elhelyezkedési tanácsadó) nagyon jól tudja ezt, de nem mondja meg, rákérdésre pedig kitérő válaszokat ad. A végsőkig ragaszkodik ahhoz, hogy a gőznyomásszabályozó cseréje (a cv átszerkesztése) mindent megold és igenis sikerre vezet. A valóságot nem hajlandó figyelembe venni.

babona 2020.01.21. 09:24:32

@Balfredo Alfredo: Egész szellemes. Minek pazarolod egy blogban egy tök felesleges (esetleg csak két ember által elovasott) hozzászólásra? Oké, lelki megkönnyebbülés de mégis haszontalan. Pl. írhatnál saját blogot. 2%-ot kérek a profitból az ötletért. :)

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2020.01.21. 11:44:11

@Balfredo Alfredo: Sose azt nézd, mit akarnak hallani, hanem azt, hogy te mit akarsz képviselni. Ha ezeket, akkor ezeket kell mondani.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2020.01.21. 11:46:58

@Bambano: HR-es munkát pedig nem végzek, és ez olyan tény, amivel annyira érdemes vitatkozni, mint a gravitációval :) A HR-es feladatokról itt egy nagyon régi posztom, abból is látszik, semmi olyat nem csinálok, amit egy HR-es csinál:

jobangel.blog.hu/2014/09/11/hr-es_feladatok_a_gyakorlatban

L.Cz. 2020.01.21. 12:43:19

@jobangel: Szerintem egyáltalán nem baj, ha valaki csak pénzkereseti módként tekint a munkájára. Sok olyan ember van, aki abból, ami érdekli (pl. vasútmodellezés), soha nem fog megélni és nagyon sok olyan munka van, amit tökéletesen el lehet végezni mindennemű hivatástudat nélkül évtizedeken át (pl. áruterítő). Sőt, vannak olyan munkák, amiket szerintem nem is lehet szeretni: a kukás munkában véleményem szerint az égvilágon semmi jó nincs, ám ezt is meg kell csinálnia valakinek és van is, aki elvégezze. Aki nem nyeri meg a lottó főnyereményét és nincs gazdag nagybácsija, akitől mesés vagyont örökölhetne, annak marad a munka, mint pénzkereseti lehetőség, mert mint előttem is írták, a villanyszámlát be kell fizetni. Erre pedig tökéletesen alkalmas lehet egy hivatástudatot nem igénylő állás, amit olyasvalaki végez, akinek egyáltalán nincs hivatástudata, csak a pénzért csinálja.
Persze ha telis-tele lenne ez a csepp ország kreativitást igénylő fejlesztő-építő munkákkal, akkor érteném, miért szorul a perifériára mindenki, aki csak pénzkeresetként tekint a munkára. De hogy őszinte legyek, rengeteg a robotmeló még a fehérgallérosok világában is. Az SSC-kben bőven vannak ilyenek (még szép, azért hozták őket ide, mert a nyugat-európai vagy észak-amerikai, drága munkaerőt kár lenne droidmunkára pazarolni), de a termelőüzemekben is lehet találni lépten-nyomon olyan támogató munkaköröket, amiket némi automatizálással ki lehetne váltani, mert pl. csak az ERP által kiköpött adatokat kell valamelyik nagyfőnök szája íze szerinti Excel-táblába bemásolni és színezgetni, hogy melyik KPI-ok vannak "ződbe". Ám még 6-8 éves távlatban is olcsóbb néhány kelet-közép-európai diplomásnak irodát építeni vagy bérelni és megfizetni őket, mint a vállalatirányítási szoftverhez megvenni vagy megíratni a hiányzó modulokat. Nagy szaktudás nem kell az itteni munkákhoz, pár hét megtanulni egy újat, szakmai fejlődési lehetőség pedig nincs. Csak egy példa: az egyik kolléganőm a HR-en kezdett, mint térítési és juttatási szakértő (vagyis ő pötyögte be év elején a cafeteria-nyilatkozatokat a TC erre szolgáló programjába), majd pár hónap múlva már az egyik termelési részlegen volt munkavédelmi támogató (a cég saját szoftverébe vitte be a papíron leadott baleseti jelentőket, biztonsági megfigyeléseket és egyebeket). A biomérnöki szakon, amit elvégzett, minden bizonnyal nagyszerűen megtanulta mindkét szakterület sajátosságait. Vagy csak elég volt az, hogy aránylag gyorsan, kevés elütéssel tudott gépelni, az éppen használt szoftvereit meg 2-3 délelőtt alatt megmutatták neki.
Az a problémám, hogy ha valaki fel akar ülni erre a vonatra, vagyis elvállalna valami kulimelót, hogy eltartsa magát, közben meg munkaidőn és munkahelyen kívül azzal foglalkozna, amit szeret, azt több irányból is hülyének nézik. Hülyének nézi a társadalom jelentős része: hát miért vállalod el ezt a munkát, ez szakmai zsákutca, itt nem fogsz fejlődni, nem lehet innen továbblépni - de ha elégedett a fizetésével és nem kell 12-16 órákat órákat gép mellett állva, asztalok között rohangálva töltenie, így van ideje arra, ami valóban érdekli, akkor neki ez lehet teljesen jó. Hülyének nézi a munkaadója is, mert folyamatosan egyre több feladatot lőcsöl rá. Vagy csak a napi munkája lesz egyre több, vagy mellette egyre több adminisztrációt, erősen ajánlott önkénteskedést és munkaidőn kívüli elfoglaltságot tol rá. Vagy mindkettő egyszerre, a végén pedig nem az elvégzett munkája alapján ítéli meg, hanem attól függően, mennyire volt lelkes a csapatépítő szervezésében, az önkéntes óvodai kerítésfestésen és hány költségcsökkentő ötletet adott be egy év alatt. 2-3 év múlva meg ott áll a munkavállaló a kezdetihez képest háromszor annyi munkával, a fizetése meg jó, ha 10%-ot emelkedett, de még annyit sem. Persze, hogy váltani fog, pedig semmit sem gyűlöl jobban, mint az álláskeresést, az interjúra járkálást, a megvető tekinteteket a felmondási idejében, utána meg a beilleszkedést az új munkahelyre.
A vége pedig az, hogy az ilyen munkavállalóknak, akik szívük szerint egész nap vasúti terepasztalt építenének vagy a Mátrában kirándulnának, ahogy te is írtad, a karrierépítés fogásaival kell élniük, hogy megteremtsék a nyugalmukat - bár ha megmaradnak alkalmazotti szinten, akkor ezt sosem fogják elérni, arra pedig nem vágynak, hogy kisfőnökök vagy egyéni vállalkozók legyenek. Holott szerintem az lenne egészséges, ha a karrierépítés megmaradna azoknak, akik valóban karrierre vágynak, mindenük a munka és az ott elért eredményeikre akarnak büszkék lenni, a csendes többséget pedig hagynák, hogy a munkahelyükön kívül is lehessen életük.

Balfredo Alfredo 2020.01.21. 21:14:42

@jobangel: Az attól függ.
Ha például azért mész állásinterjúra, mert valahol lenned kell, amig otthon takarítanak, bármelyik válasz kiváló.
Ha viszont azért mész, mert el akarsz helyezkedni, akkor kénytelen vagy azt mondani, amit hallani akarnak. Ha HR-es (és nem büfészakos) interjúztatna, elég tapintatos lenne ahhoz, hogy ne is tegyen fel ilyen kérdést.