Az állásinterjún várható kérdések listája sokféle formában kering a neten, cégtől is, pozíciótól, interjúztatótól is függ, ki milyen kérdésekkel találja szembe magát, az általános véleménye viszont szinte minden álláskeresőnek ugyanaz: sokszor panel kérdésekre panel válaszokat adnak, és egyik fél részéről sincs meg szikrája sem az őszinteségnek. Én az álláskeresőket mindig őszinteségre biztatom, mert az célravezető is, ki is zökkenti a színjátékosdiból az interjúztatót. A HR-esek is vágynának az álláskereső őszinteségére, ezért azt gondolják, hogy ha az utált kérdéseket „becsomagolják”, akkor majd jobban érzi magát az álláskereső náluk (ez a cél szimpatikus), cserébe a „csomagolás” miatt jól félremegy az interjú… 3 tipikus állásinterjúkérdést ebből a szempontból veszek most végig, hátha ez is segíti a felek jobb kommunikációját.

Miért szeretne nálunk dolgozni? Miért érdekli ez az állást?

Ettől már az interjú elején hülyét kap az az álláskereső leginkább, aki régóta keres állást. A teljesen őszinte válasz az lenne, hogy pénzért szeretne dolgozni, és azért ez az állás érdekli, mert ezt hirdették meg, és még el is tudja végezni. Ez persze nem kellően diplomatikus válasz, és valójában nem is azt kérdezte, amire kíváncsi. Mert a teljesen őszinte kérdés az lenne, hogy „mit tud a cégünkről?” Rejtély, hogy ezt így miért nem lehet feltenni. Mindenesetre mondd el, hogy mit olvastál a cég honlapján, a vagy sajtóban, mondj róla csupa pozitív dolgokat (és közben az arcán látod is, ha ő sem úgy gondolja, ahogy leírták a honlapon). Mondd el, hogy ez az állás olyan feladatokat jelent az álláshirdetés szerint, amiket már máshol végeztél/ezt tanultad/évtizedek óta ezt csinálod/erre vágytál mindig is (az igazat ezekből).

Dolgozott már ilyen feladatkörben ezelőtt?

Ott van a CV-ben, olvasd el, mondanád, ha őszinte lennél, mert tényleg idegesítő kérdés. De bizony a CV sem mindig elég beszédes, és amit ott leírtál röviden az eddigi munkáidról, azt kell itt hosszan kifejteni, mert jó eséllyel arra kíváncsi, hogy eddigi munkáidban mi olyan tapasztalatot szereztél, ami nekik tényleg kell. Sorold fel a munkatapasztalataidat, amik az álláshirdetésük szerinti feladatokról szóltak, a tanulmányaidat vagy önkéntes munkádat, ami kapcsolódik ehhez, azokat a kompetenciáidat, ami még jó lehet ennek a cégnek (pl. ismered az ilyen típusú szervezetek működését, az ilyen foglalkozású kollégák szakzsargonját stb.) Egy példán keresztül mondd el, milyen gyorsan fel tudsz venni egy új tudást, milyen gyorsan belejössz egy új feladatba, és milyen módszerekkel kutatod fel az ehhez szükséges információkat.

Konkrét példát is mondhatsz egy olyan feladatra, ami az álláshirdetés szerint náluk is lenne. Nem általánosítva a feladatot, pl. „ügyfélreklamációk kezelése”, hanem elmondva, mit reklamáltak az ügyfelek, hogyan oldottad meg, kivel mit intéztél a cégen belül és kívül, hogy a reklamáció le legyen kezelve.

Miben szeretne fejlődni?

Mint nemrég megtudtam, ez is egy „csomagolt kérdés”, és valójában a régi „Milyen 3 rossz tulajdonsága van” kérdést akarnák vele helyettesíteni. Teljes tévút, mert egyáltalán nem biztos, hogy a rossz tulajdonságán szeretne fejleszteni valaki, lehet, hogy tökéletesen boldog azzal együtt is, hogy kétbalkezes, és könyvelőként úgysem számít a kézügyessége. Egy lelkiismeretes álláskereső ilyen a kérdést szó szerint értve – nem lévén gondolatolvasó – elmondja, hogy ezt-azt tanulna, mert érdekli, mert elég jó benne, de még jobb akar lenni. Az interjúztató meg nem ezt akarta hallani. Egyszerűbb lett volna, ha marad az őszinteségnél, és megkérdezi azokat a rossz tulajdonságokat.

A rossz tulajdonságos kérdést leginkább azért utálja egy álláskereső, mert épp próbálná az önbecsülését óvni, pont nem hiányzik, hogy a hibáit tudatosítsa magában. Ezért magyarázkodásba, szabadkozásba fordul a válaszadás, ami kellemetlen. Ha 3 rossz tulajdonságot kérdeznek, mondj 3-at, mindenféle magyarázat nélkül. Az interjúztató meg eldönti tud-e, akar-e ezekbe belemenni, vagy továbblép. Nem kell szabadkozni, magyarázkodni, mindenkinek vannak rossz tulajdonságai. De ha megértjük, hogy ez a kérdés arról szól, hogy a munkáltató szeretné csökkenteni a kockázatát, máris nem olyan súlyos a helyzet.