JobAngel Az álláskeresők védangyala

Sokszor elhangzik, hogy az önéletrajzokat testre kell szabni, csak éppen nem nagyon írjuk meg, hogyan, mert annyira egyedi, hogy nem is lehet általánosságban foglalkozni vele. Aki hozzám fordul egy konkrét álláspályázatában kérve segítséget, egyedileg kap erre tanácsokat, hiszen ott könnyű dolgom van: látom a CV-jét, látom az álláshirdetést, így meg tudom mondani, mi szólhat mellette egy álláshirdetésnél, vagy jól irányzott kérdésekkel ki tudom szedni belőle, mivel érvelhet maga mellett. Általánosságban is, néhány példán keresztül megpróbálom bemutatni, miről is van szó, amikor „testreszabást” említünk.

A témajavaslatot és ezt a linket egy olvasóm küldte nemrég. A linkelt cikk szépen összegyűjtötte az álláskeresők legégetőbb kérdéseit, át is vette minden komolyabb portál. Választ viszont nem adott a felvetett problémákra, ahogy ez oly’ gyakran megesik ilyen cikkek esetén. Kétségbeesett lépések álláskeresőktől, mint letagadott diploma, letagadott család, életkori problémák. Jó, hogy erről cikkezünk, de megoldást is kellene rájuk adni. A legnagyobb baj, hogy a cikk addig jut, hogy az álláskeresők trükkökre kíváncsiak, el akarják rejteni a szerintük hátrányos tulajdonságukat. Néha ez a megoldás, de azért vannak más lehetőségek is.

Azt tapasztalom, hogy az álláspályázati anyag összeállításakor motivációs levél okozza a legnagyobb gondot az álláskeresőknek. Találnak ezernyi sablont a neten, használják is. Így lesz mindenki csapatjátékos, problémamegoldó, jó kommunikációs készségű, önállóan dolgozni tudó stb. E sablonok sok kárt okoznak, és ilyenkor költőt idézve "az embernek kél káromkodni kedve".
A motlevelet olvasók számára a sablonok által lesz minden jelölt teljesen egyforma, így érték el a sablonokat gyártó "tanácsadók", hogy nem szolgál semmilyen információval szegény jelöltről a sablonból írt motivációs levele. Így jutottunk el oda, hogy a álláskeresői oldal azt hiszi, minél nagyobb kamu, annál nagyobb esély, a HR-oldal meg oda, hogy lassan el sem olvassák ezeket a sokszor kínos írásokat.

Pedig a motivációs levél jó eszköz lenne arra, hogy meggyőzzük a leendő munkáltatót arról, hívjon bennünket állásinterjúra. Álláskeresőként ki kellene használnunk ezt a lehetőséget, ahelyett, hogy megijednénk a feladattól, és elintéznénk egy semmitmondó sablonnal a dolgot. 

Néhány állásbörzén túl vagyunk már, feltételezem, sokan részt is vettetek rajtuk. Remélem, a felkészülésben is tudtam segíteni, most viszont jöhet az utókövetés is. Mert az állásbörze sem a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak nem fejeződik be nap végén, sőt, most jön a munka java.

Munkáltatói oldalról megvannak a céges rutinok, de a munkavállalóknak nem igazán mondta el eddig senki, mit is kellene csinálni az első, állásbörzés találkozó után. Ebben próbálok segíteni alant.

Ahogy megjelentek a közösségi oldalak az álláskeresésben, egy komoly elváráshalmaz is kialakult a HR-es szakmában az álláskeresők közösségi jelenlétével kapcsolatban. Ezek a követelmények ugyan megszülettek, de nem kommunikálták őket, pont úgy jártunk, mint az önéletrajzírással: igények ugyan vannak, de sehol sem közlik őket. Most ilyen „titkolt” elvárásokról is mesélek.