JobAngel Az álláskeresők védangyala

Sokszor, sok helyen lehet olvasni a panaszt, hogy „több hónap alatt elküldtem 100 CV-t, egy válasz sem jött, pedig több hónapja próbálkozom”. Nos, ha 100 CV-re nem jött válasz, akkor valami biztosan hibás az álláskeresési stratégiában. Talán a CV maga, talán az, hogy nem jól választod ki, mire érdemes jelentkezned. De ezt előbb is fel lehet ismerni, és hamarabb kell változtatni, nem több hónap, 100 CV után. Azért, mert ahogy orvoshoz is minél előbb kell menni, mielőtt nagyobb baj lesz, úgy álláskeresésben is mielőbb el kell kezdeni jól csinálni, mert minél több idő telik el a munkanélküli létben, annál nehezebb lesz állást találni.

Van egy nagyon furcsa ellentétet szülő pozíció a munkáltatók és az álláskeresők között, mégpedig a sales, mint szakterület kapcsán. Ezért most egy kicsit a „sales” álláskeresők dilemmáiba szeretnék bepillantást engedni.

Ők azok, akik mindenféle szinteken (pl. házalós fazékárus egy elhíresült Z... nevű cégnél) eladni próbálnak valamit. „Fedőnevük” Business Development Manager, (Key) Account Manager, Sales Manager, értékesítő, üzletkötő, szállítmányozóknál fuvarszervező, a biztosítós világban tanácsadó, de valójában ő is csak biztosítási kötvényekkel házal. Persze előfordulhat, hogy a fuvarszervező tényleg fuvart szervez, és a tanácsadó tényleg tanácsot ad, de nem ez jellemző.

Legutóbbi kommentfolyamban érkezett egy felvetés – köszönet a témajavaslatért –, hogy főleg vidéken, idősebb munkavállalók szakirányú végzettség nélkül is komolyabb szakmai munkát végeznek, mégpedig jól. Ezzel szemben az álláshirdetésekben mindig szakirányú végzettséget kérnek, pedig úgy tűnik, nem szükséges, ránézésre anélkül is el lehetne végezni a feladatot. Most azt szeretném láttatni, hogy a szakirányú végzettség kérése sok esetben inkább biztonságtudatosság, mintsem fölösleges „papírimádat”.

Az álláskeresés folyamán felmerül a kérdés, hogy a rossz állás jobb-e, mint a semmilyen? Nemrég itt a blogon egy kommentfolyamban is előkerült, ez adta az ötletet, hogy részleteiben is körbejárjam a témát.
Határozott véleményem, hogy igen, a rossz állás jobb, mint a semmilyen, ezeket hívjuk túlélő állásoknak (survival job a témával foglalkozó angol nyelvű irodalomban). Ennek is több esete van, ezeket veszem most végig.

Ha van egy rossz állásod…

… akkor van motivációd, hogy változtass, keress egy jobbat. Tudod, mit nem szeretsz benne, mi az, amit majd a következőkben el akarsz kerülni. A rossz hangulat, a nem fizető munkáltató, a túl sok vagy túl kevés feladat, a bizonytalanság érzése, a szervezetlenség stb. Tehát kezdj el állást keresni, a jelenlegit pedig tekintsd túlélő állásnak. Véletlenül se mondj fel erős felindulásból, vagy „ennél minden jobb” megfontolásból. A munkanélküliség pl. nem jobb. Ilyenkor inkább előre kell gondolkodni, tervezni, annak érdekében, hogy a lehető legkisebb veszteséget szenvedd el.

Néha előfordul, hogy egy belső állást megpályázva, régiós emberekkel videokonferencia-rendszeren keresztül kell állásinterjúzni, illetve a skype-interjúk, egyéb webkamerás interjúk is egyre gyakoribbak, ahogy az új munkavállalóról szóló döntések egyre magasabb döntéshozói szintre kerülnek.

Egy videóinterjúra elviekben ugyanúgy kell felkészülni, mint egy személyesre, egy-két specialitása azért van: