Folytatva az előző posztomat, ami az idegennyelvű állásinterjúkra felkészülésről szólt, most az ilyen interjú menetének néhány specialitásáról írok. Alapvetően kétféle idegennyelvű interjút lehet megkülönböztetni:

- Az interjúztató nem tud magyarul, idegennyelven kell vele kommunikálni
- Az interjú magyarul zajlik, de idegennyelvű beszélgetés is van benne

Az első eset meglehetősen nehéznek tűnik, de valójában egy átlagos interjú lesz, átlagos kérdésekkel. Ő nem fog speciális idegennyelvi trükköket bevetni, hogy lássa, mennyire tudod az idegennyelvet, mert nincs rá szüksége. Ha a kommunikáció köztetek megfelelő, akkor a nyelvtudásodról is meggyőzted.

A második esetben sok módszer merülhet fel a nyelvtudás tesztelésére, nézzünk néhányat:

Hirtelen váltások

A leggyakoribb – és szerintem legbénább – módszer, mikor az interjúztató magyarból hirtelen idegennyelvre vált. Azért béna ez így, mert a jelöltet meglepi ugyan 1-2 másodpercre, de a helyzet teljesen életszerűtlen. Nem fog olyan helyzetbe kerülni a munkahelyén, hogy magyar beszédből hirtelen idegennyelvre kelljen váltani ugyanazzal az emberrel.

A másik lehetőség, hogy megkérdezi, beszélhetünk-e egy kicsit idegennyelven is. Nyilván igen.

Ekkor a kérdései átlagos interjúkérdések lesznek, esetleg rákérdez eddig milyen környezetben, hogyan használtad az idegennyelvet. Talán feltesz néhány váratlan kérdést, ami nem illeszkedik az épp tárgyalt témába (hirtelen átvált béralkura, vagy karriertervekre, jövőképre, önjellemzésre).

Beszédértés tesztelése

A hirtelen és váratlan kérdéseken túl megpróbálja azt is felkutatni, hogy az általad CV-ben megadott tudásszint mennyire valós. Nagyjából látszik a szóhasználatból, a fillerek használatából, a mondatszerkezetből, de ezt beszédértésben is szeretik látni. Az egyik trükk, hogy egy kicsit megcsavart kérdést tesznek fel, messziről vezeti fel a témát, amiből egy bizonytalanabb nyelvtudású jelölt is kiveszi ugyan a lényeget, de biztosan rosszul fog válaszolni, mert nem teljesen érti a kérdést Pl. „Would you mind talking about your salary history?” amiből a rutintalan jelölt annyit megért, hogy ”salary”, itt megörül, hogy fizetésről fognak beszélni, azt kérdezik, lehet-e, a „history”-t már meg sem hallja, a mondat elejét vagy nem érti, vagy elfelejti, mire a válaszadáshoz ér és boldogan rávágja, hogy „yes”. Rosszabb esetben mond egy összeget is, beleszaladva a csapdába. Mert a helyes válasz, „No, I don’t”, és a salary history nem a fizetési igényről szól, hanem a múltbeli fizetésekről, bónuszokról. Majd ebből lehet levezetni a jelen fizetési igényt, ha rákérdeznek arra is. Ugyanezt a csapdát eljátszhatják career development, tanulmányok vagy egyéb kifejtős témakörben is.

Stressztűrés, problémamegoldás tesztelése

A nyelvtudás tesztelésén kívül szeretik felhasználni az idegennyelvű állásinterjút a stressztűrés, viselkedés és a problémamegoldás szintjének mérésére is. Pl. ha már felmérték, hogy a jelölt milyen szinten van, szándékosan jóval bonyolultabban kezdenek fogalmazni, hogy lássák, hogyan reagál a jelölt. Visszakérdez, kitér a válasz elől, pánikba esik, zavartan hallgat? Szerintem a legjobb stratégia visszakérdezni, ill. vhogy finoman utalni arra, hogy nem az anyanyelveden beszélsz, így lehetnek nehézségeid, ezt vegye figyelembe. Pl. Kezdheted úgy a választ, hogy „ha jól értem, azt kérdezi, hogy …”

Másik trükk, hogy a magyarul kezdett interjút idegennyelven folytatja az interjúztató, de egy igen kezdetleges nyelvtudást mutatva, főleg olyan jelölteknél, ahol magas szintű nyelvtudás van a CV-ben. Mihez kezd a jelölt? Lemegy erre a szintre? A saját szintjén fog beszélni, nem törődve azzal, megérti-e az interjúztató a mondandóját? Ez utóbbi a rossz megoldás. Ha az interjúztató valóban nem tud megfelelő szinten, az idegennyelven elmondottak kárbavesznek, hiszen nem értette meg. Ha tud megfelelő szinten, és csak trükközött, azt látja, hogy a jelölt nem törődik azzal, akivel beszél, nem fontos neki, hogy a mondanivalóját megértsék. Ha még emellett szánakozó, lenéző metakommunikációs jeleket mutat, végleg elvágta magát.

Pókerarc

Sok jelöltet az stresszel a legjobban, ha az elkövetett hibáira sem reagál sehogyan az interjúztató, nem ad visszajelzést. Márpedig nem fog, nem tanár ő, hogy kijavítson, ill. pont annyira természetesnek veszi és elfogadja a nyelvi hibáidat, mint ahogy majd az az idegennyelvű környezet is, amiben dolgozni fogsz. Senki sem fog fennakadni egy rosszul megválasztott igeidőn, vagy egy eltévesztett ragozáson. Amúgy sem szabad visszajelzést adnia, mert nem ő dönt egyedül, így a jelöltet nem riaszthatja el egy negatív megjegyzéssel, vagy rosszalló tekintettel.
Törekedjünk a helyes kiejtésre, de ne aggodalmaskodjunk, ha még nem tökéletes. Addig nincs komoly probléma ebből, amíg a megértést nem zavarja. Ugyanígy a beszéd közbeni nyelvtani hibákon sem kell aggódni: jobb lenne, ha nem lenne, de néhány hiba – amennyiben nem megy a megértés rovására – megbocsátható. 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Idétlen álláshirdetések gyűjteménye 1. Böngészd az álláshirdetéseket! 2. Találtál egy idétlent, viccest, bénát, irreálist? Küldd el nekem! 2014. szeptember 10-én sorsolás! Részletek itt!