Olvasói kérésre írok most erről. A legtöbb vélemény szerint megkönnyíti az álláskeresést, ha van referencialevelünk, de én azt gondolom, kicsit túlértékeli a szerepét a közvélemény, főleg, hogy vannak már modernebb megoldások is.

Igaz, hogy német nyelvterületen szinte elengedhetetlen, hogy az álláskeresőnek legyen egy vagy több referencialevele, az amerikai filmekben is úgy rugdalják ki az alkalmazottat, hogy a munkája elismeréseként azért nagy kegyesen aláír a főnök egy pozitív referencialevelet. Mégis, nálunk egyáltalán nem elterjedt a használata, így sok helyen nem is tudnak mit kezdeni vele. Sőt, mivel a állásváltás hátterében sokszor személyes ellentétek állnak, nincs is lehetőség referencialevelet kérni/adni a legutóbbi munkahelyről. Főleg nem, ha még állásban van a jelölt, és váltani szeretne.

A kiválasztási szakembereket, ha erről kérdezzük, általában azt mondják, hogy:

1.  „erősíti a pályázati anyagot” – ami nem kétséges, de a szakmai megfelelést önmagában nem bizonyítja, ám, ha nincs referencialevél, az még nem kérdőjelezi meg jelöltünk szakmai hozzáértését. Aki pedig állásváltást tervez, régebbi, néha sokévvel ezelőtti referencialevele lehet csak, azóta pedig valószínűleg fejlődött már, azaz a referencialevél „lejárt” (ez nem jelenti azt, hogy ha kérnek referencialevelet, ezt ki kell hagyni!) Nem tagadom, lehet olyan hatása egy jó referencialevélnek  első pillantásra, ami erősíti a bizalmat a jelölt iránt, de ez inkább csak átmeneti hatás: a józan mérlegeléssel belátható, hogy az, hogy egy számomra ismeretlen ember csupa jót mond egy másik számomra ismeretlen emberről, nem sokat számít a kiválasztásban.

2. „információkat ad a pályázó munkamoráljáról” – Ami mindig pozitív lesz, hiszen egy negatív referencialevelet már miért is adna be a pályázó magáról? Tehát megint nincs értelme, mindaddig, amíg a referencialevél nem terjed el annyira, hogy a nélküle beadott pályázat a „gyanús”.

A trendek alapján azt gondolom, nem is igazán fog már elterjedni, hamarabb lesz idejétmúlt a referencialevél intézménye, minthogy Magyarországon is megvesse a lábát. A cégeknek lehet ugyan  „lenyomozási” igényük a jelöltekről, de ehhez a jelöltek online élete többnyire elég muníciót ad. Ráadásul a Linkedinen kifejezetten álláskeresőként kérhetsz ajánlást (recommendation) ill. megerősítéseket (endorsement) a magadról írtakról. Még külön segítséget is ad erre a Linkedin. Ha a "request recommendation"-re kattintasz a profilodon, az alábbi ablak nyílik ki, és már kérheted is az ismerőseidet, írjanak rólad szép szavakat.

Akinek mindez nem elég, a referencialevél sem lesz elég. Vannak viszont szolgálató cégek, ahol már magánnyomozói munkát is kínálnak a jelölt hátterének felderítésére specializálva. Nyilván azért, mert van cég, akinek erre igénye van… igen, Magyarországon.

Ha már álláshirdetésben referenciát kérnek

Akkor az álláspályázatban jelezni kell, hogy van referenciád, kérésre adsz, de az álláspályázati anyaghoz kis magyar valóságunkban nem szabad referenciáink kapcsolati adatait megadni, ha nem tudjuk, ki áll az álláshirdetés mögött (mert egyes emberkék így tesznek szert vezetők elérhetőségeire, dehogyis akarnak ők maguk új embert…) Főleg az általam balfácánoknak jelzett közvetítők szeretnek így vezetői kapcsolati adatokhoz jutni, ez a fajta visszaélés sem segíti a referencialevelek általános elterjedését.

Ha állásinterjú után úgy döntesz, hogy érdemes referenciát adnod, mert érdekel téged az állás, akkor óvatosan, az itt leírtak szerint lehet eljárni.

Kik kérjenek referencialevelet a volt munkaadóiktól?

Ártani nem fog senkinek, így aki teheti, kérjen. Fontos tudni, hogy többnyire a bizalmi munkakörökben szoktak „lenyomozható”embert keresni. A kétkezi munkások (takarítók, mesteremberek stb.) munkáját, gyerekekkel, idősekkel foglalkozó segítő munkát végzők (helperek, szociális munkások, ápolók) hozzáállását dicsérő levelek sokat segítenek nekik egy következő állást, munkát találni. Egy átlagos adminisztrátori, előadói, ügyintézői munkában nincs sok szerepe, nyilván hasznos lehet, ha van. Egy mély szakmai ismereteket követelő munkában meg mindenképpen le fogják mérni a jelölt szakmai tudását, esetleg utána kérnek referenciát, de az inkább referenciainterjú lesz az adott jelölt által megadott emberekkel.

A gyakorlatban

Ha álláskeresőként szeretnél referencialevelet, és ehhez kellően baráti hangulatban váltatok el (az igazi közös megegyezés, ugye), akkor beszéld meg a volt főnökkel, hogy szeretnél ilyet. A legtöbb ismerősöm erre azt a választ kapta a volt főnöktől, hogy oké, írj egyet magadról, ha vállalható, aláírom. Tehát az álláskeresőnek kell tudni referencialevelet is írni… Erről majd a következő posztban értekezem hosszabban.

UPDATE 20140606:

A Linkedin jó szokásához képest átnevezte a "request recommendation" opcióját is, ami mostantól (egy darabig) "ask to be recommended"-ként található meg a profilodon, az Edit gombra kattintva, így: