Kolléga, maga új állást keres?
Megint felröppent egy hír egy (lehetséges) munkáltatói módszerről, ami fura érzéseket hozott elő belőlem. Miközben a technológiai fejlődés alapvetően nagyon jó dolog, társadalmilag-gazdaságilag hasznos, boldogabb világot hozhat(na), most bemutattak egy olyan szoftveres megoldást (valójában már 2017-ben is cikkeztek róla), ami mesterséges intelligencia segítségével mondja meg a munkáltatónak, ha a munkavállalója állást készül váltani. (cikkek róla pl. itt, itt és itt)
A megoldást a sajtóanyagokban „predictive attrition program” néven emlegetik, azaz a lemorzsolódást hivatott előre megjósolni.(„ predict employee flight risk and prescribe actions for managers to engage employees”) A technológiáknak továbbra is nagy rajongója vagyok, a kommunikált miértekkel és hogyanokkal van bajom. Már megint arra használnák az MI-t, ami miatt az emberekben ellenállást fog szülni. Főleg a munkavállaló viselkedésének megfigyelése lett kiemelve ezen megoldás kapcsán, mint afféle loyalty test eszköz, ami kellően rosszemlékű ahhoz, hogy ne szeressék.
Miért?
Értem, hogy problémás a magas fluktuáció, és a szoftver tud szólni a vezetőknek, hogy az adott munkavállaló állást készül váltani. A magyar cikk szerint ez segít a kolléga megtartásában, mert ilyenkor még visszafordítható a dolog, ha a vezető lépéseket tesz ezügyben. Az angol nyelvű cikkek sokkal pontosabban fogalmaznak a célokat és funkciókat illetően, és ez csak egy cél a sok közül.
Nézzük ezt az egyet hát gyakorlati oldalról. Nem tudom, hogy a nemzetközi gyakorlatban mennyire sikeres egy „megtartó” vezetői beszélgetés, a magyarországi tapasztalataim alapján még nem láttam olyan esetet (nyilván mintám nem reprezentatív), amikor ez hatékony akció lett volna. Amikor egy munkavállalóval kapcsolatban felmerül, hogy váltana, most is „elbeszélgetnek” vele néha. Ha még hozzátesszük, hogy nemzetközi kimutatások szerint is a rossz főnököt hagyják el a munkavállalók, a többi körülmény kezelhető, akkor egy állásváltásra készülődést pont egy rossz főnök vissza tud-e fordítani?
Egyébként is, ha a munkavállaló fontolgatja az álláskeresést, akkor már késő, hiszen már betelt a pohár nála. De még lehet rontani a helyzeten (javítani már nem). Megkérdezik, hogy mi a baja, és ő esetleg őszintén elmondja, de ezeket a munkáltató képviselője nem kezeli kellő bölcsességgel – kritikát kap, és nem szokott hozzá. Általában a jelzett bajokra reagálva a sértett főnök visszadobja a labdát, lesöpri a munkavállaló érveit az asztalról – neki személyesen meg kell nyernie a vitát, bár ez nem vita, ő ezt nem érzi. Visszavág: az nem is probléma, különben is munkavállalónk a hibás, rossz a hozzáállása, „olyan negatív”, meg „rombolja a munkamorált a csapaton belül” (egyébként igen, rombolja, az állást váltó ember sokszor pár hónapon belül viszi magával a legjobb kollégákat is, de minimum felbátorítja őket arra, hogy ők is körülnézzenek a munkaerőpiacon). A beszélgetés esetleg átalakulhat egy üres ígérethalmazzá, jó’van Micike, majd megoldjuk, értjük, tessen visszamenni a monitor elé, oltogatni a tüzeket. Az ilyen beszélgetéseknek egyetlen kimenete lehet: a munkavállaló megerősödik abban a hitében, hogy rossz helyen van, sőt, mostmár fenyegetve is érzi magát, rákapcsol hát az álláskeresésre. A megtartási célból tartott beszélgetés szinte biztosan nem éri el a célját. A munkavállalók egyszerűen nem így működnek… E célból tehát tökmindegy, megjósolja-e egy szoftver, hogy váltani akar, és megtörténik-e a beszélgetés. Mivel nincs rá gyakorlat, kidolgozott módszertan, ha lenne is, lassan adaptálódna a vezetői kollektív tudatba, gyakorlatilag esélytelen ilyen beszélgetéseket hatékonnyá szervezni. Sőt, még az is kiderülhet, hogy a szoftver tévedett (95%-os pontosságot mondanak rá most), de ha munkavállalónk eddig nem keresett új állást, ezután majd fog.
A munkaviszonyok is pont úgy mennek tönkre, mint a párkapcsolatok: ha nincs folyamatos kommunikáció, kialakulnak a problémák, amiket aztán sem párkapcsolati terápia, sem főnökkel való „megtartós” beszélgetés nem tesz helyre. Az ilyen kapcsolatokban közös, hogy ami hosszú idő alatt elromlott, az nem fog helyrejönni néhány óra alatt.
Amikor jön a riasztás, tudjuk, hogy baj van. De amíg ez egy tűznél egyértelmű akciókat indít (menteni, oltani kell előre megadott szabályok szerint), egy ilyen "riasztásnál" ennek semmi értelme. És amikor egy tűzjelző riaszt, akkor feltételezhető, hogy a tűz abban a pillanatban kezdődött. Az álláskeresővé vált munkatárs viszont hosszú idő alatt vált azzá. Az akció sem lehetne tehát instant, mégis ebbe az irányba viszi az ügyet ez az elképzelés.
Hogyan?
A cikkek szerint üzleti titok, milyen elemzéseket végez a szoftver, honnan veszi a viselkedési mintákat, és milyen változásokra „riaszt”. A GDPR-os szakértői körökben sem szerették a szoftver ezirányú koncepcióját. Hogy majd a dolgozó viselkedésének elemzéséhez mindenféle megfigyeléseket végez. Mi több, a HR-es körökben sem szerették. Mert a HR-esek meg úgy gondolják, hogy ne azért maradjon egy munkavállaló, mert gyorsan elégedetté tesszük, amikor baj van, nem elégedett, (amúgy sem sikerülne, legfeljebb egy rövid időre). A HR szakma úgy áll hozzá, hogy olyan céget kell csinálni, ahonnan az emberek nem akarnak elmenni, mert jól érzik benne magukat. Fizetésben, cégkultúrában, hangulatban, vezetői stílusban, munkakörnyezetben, munkakörülményekben stb. Erről szólna a HR-es szakma egésze, hogy hogyan kell ilyen céget létrehozni, működtetni.
# # #
Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!
Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!
# # #
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Din Serpahis 2019.04.10. 11:02:09
2019.04.10. 11:34:06
Azt nem, de ha valakiben hónapok óta gyűlnek a dolgok, megjósolhatja. Csak általában nem sok értelme van, mivel a dolgok akkor gyűlnek általában, ha a problémák süket fülekre találnak.
Tuschinger elvtárs vagyok 2019.04.10. 14:45:28
jobangel · http://jobangel.hu/blog 2019.04.10. 19:10:37
Balfredo Alfredo 2019.04.10. 20:28:12
jobangel · http://jobangel.hu/blog 2019.04.10. 21:32:06
Bambano 2019.04.11. 03:55:01
tehát ilyenekre sem lehet alkalmazni.
Din Serpahis 2019.04.11. 07:07:11
Ezek egyébként akkor működnek jól, ha megfelelő inputokat kapnak, na most szerintem ez ebben az esetben csak úgy működhet, ha a t. kollegákat kb a wcre is követik, (nem vicc, ez is egy pattern lehet, délután interjúja lesz, ideges, gyakrabban kijárkál a klotyóra) de hát ez meg egyértelműen illegális.
blöff 2019.04.11. 10:49:38
A GDPR egy hitvány maszlag, ellenben az egyének bosszantásán túl jó arra is, hogy kisebb cégeket tönkre lehessen tenni vele.
Ez a "mindig a rossz főnököt hagyják ott" duma is túlzó és leegyszerűsítő, nem értem, hogy miért törekszünk arra, hogy egy jelenségnek csak egy megfejtése legyen. Igen, van amikor a rossz főnököt hagyják ott, de van amikor hiába normális a főnök, a munka nem nekünk való, vagy több pénz kell, és számtalan más helyzet, szempont.
Bambano 2019.04.11. 15:55:20
ugyanis a gdpr semmi ilyesmit nem tilt.
"ami a lényeg lenne, vagyis az adatainkat ne fordíthassák a tudtunk nélkül ellenünk, na azt nem védi semmi.": ez azért van, mert a gdpr ebben a kérdésben pontosan az ellenkezőjét mondja, mint az amcsi törvények, ezért nehéz/lehetetlen kikényszeríteni.
Balfredo Alfredo 2019.04.11. 19:34:36
blöff 2019.04.11. 22:33:39
Pl. az szerinted félreértése-e a gdpr-nek, hogy egyes hivatalos szervezetek nem küldhetnek emailt egyik dolgozójuk email címéről sem egymásnak, csakis gyűjtő, szervezeti mailcímről lehet küldeni hivatalos levelet, továbbá alá sem írhatják azt, csak az adott szervezet nevével?
L.Cz. 2019.04.11. 22:46:28
Az egyik az, amit már korábban is említettek a bemeneti adatok terén: ha olyan adatokat gyűjt a cég, amiből meg lehet mondani, hogy állást kíván változtatni a munkavállaló, az nagyjából sehogy sem fér bele a GDPR-ba (vagy megkeresi a kiskaput a cég, akkor meg kb. semmit sem ér a rendelet), ha pedig szigorúan GDPR-kompatibilis adatokat gyűjt és a munkavállaló egy kicsit is elővigyázatos (mondjuk csak annyira, hogy nem céges eszközről és nem céges internetkapcsolaton át nézeget álláshirdetéseket, ami ma már abszolút megoldható), akkor meg az életben nem találja ki, hogy Kis Pista munkahelyet fog váltani.
A másik probléma ott van, hogy ha valami véletlen folytán tudja is a cég, hogy Kis Pista munkahelyváltásra készül, mit tud tenni ellene? Ha már más cégek hirdetéseit nézegeti a kolléga, esetleg jelentkezik is, akkor már régen elkésett minden. Nehezen győzi meg a kisfőnök Kis Pistát, hogy megéri maradni. Egyáltalán: mi az, amit a kisfőnök saját hatáskörön belül (tudom, a "saját hatáskör" mindenütt mást jelent) adhat munkaerő-megtartásra és valódi eredményt ér el vele?
Erről szívesen látnék egy írást, ha belefér a HR témakörébe. Illetve arról is, hogy a blogon eddig megjelent cikkeket hogyan lehet alkalmazni "melós", fizikai, avagy blue-collar dolgozóknál. Amit olvastam, az mind szép és jó volt, de ez mind az "irodista" társulatnak szól, hiszen a problémák és az azokra adott megoldási javaslatok nagy része olyan, hogy csak ők tudják igazán kihasználni. Vajon vannak-e működő, a mumkakörülményeket jobbá tevő HR megoldások a sok műszakban dolgozó melósoknak is vagy ők tényleg olyan lesajnált munkaerő, mint amilyennek (már-már joggal) gondolják magukat?
jobangel · http://jobangel.hu/blog 2019.04.12. 08:49:05
babona 2019.04.12. 11:36:05
jobangel · http://jobangel.hu/blog 2019.04.12. 15:47:55
A HR-eseket a kékgallérosok toborzására már külön képzik, mert oda más kell. De a legtöbb vezető még a "pulzusa van, akkor jöhet" szinten tart, ennyire tartja a kékgalléros munkát. Már kezd változni, de pl. nekik egészen más dolgokat kell ajánlani a juttatási csomagban is, hogy vonzó legyen. Ezt fel kellett mérni, vannak jógyakorlatok, csinálják is sokan. És biza' a kékgalléros nem szinonímája az analfabétának, tehát muszáj lesz tudnia munkajelentést írni. Bár van, ahol már app-ot írtak nekik erre. Sőt chatboton szólhat, ha beteg, és nem tud bemenni dolgozni, a bot pedig indít egy workflowt az ERP HR moduljában... Csak azért, hogy a kékgallérosnak jó legyen, így pont ezügyben pont a HR-t kár szidni.
Bambano 2019.04.13. 01:04:39
"azt azért gondolom te is érzed/tapasztalod, hogy elég sok új kellemetlenséget hozott be a gdpr": ja, amikor jogászok kezdik el értelmezni a gdpr-t, abból szinte mindig valami elementáris baromság sül ki.
de ahol normálisan értelmezik, ott semmi baj nincs vele.
" az szerinted félreértése-e a gdpr-nek, hogy egyes hivatalos szervezetek nem küldhetnek emailt egyik dolgozójuk email címéről sem egymásnak, csakis gyűjtő, szervezeti mailcímről lehet küldeni hivatalos levelet, továbbá alá sem írhatják azt, csak az adott szervezet nevével? ": ezt már leírni is veretes ökörség lehetett... nem is értem, mit akarsz. de alapértelmezésben a gdpr nem tilt semmit. az érintettek jogait határozza meg. nem lehet hivatalos levelet aláírni??? mi ez a baromság?
babona 2019.04.13. 09:01:42
blöff 2019.04.13. 11:07:14
Így tehát:
"pedig a rendszámhoz tartozó név kiadása adatvédelmi incidens is lehet.": nem lehet.
Ne velem vitatkozz, ezt állítják erre felkent "szakértők" hatalmas meggyőződéssel. Lehet tévednek, de ettől még ez a szabályt tartatják be.
"ezt már leírni is veretes ökörség lehetett... nem is értem, mit akarsz. "
nem én akarok valamit, ha megértenéd, idéztem egy gyakorlatot, amit nem én találtam ki. Többen ugyanúgy le voltunk döbbenve, de be kell tartani az adott intézmények között.
Én annyiban vitatkozom veled, hogy te azt állítod, ettől még a gdpr mindenben fasza és jó. Maradjunk annyiban, ha ennyire félre lehet értelmezni egy jogszabályt, pláne jogászok által és ennyi ökörség születik belőle a gyakorlatban, akkor az jó nem lehet.
babona 2019.04.13. 11:47:30
gergerg 2019.04.13. 14:21:16
Balfredo Alfredo 2019.04.13. 15:11:39
Az előző poszt egyik hozzászólásában mellékeltem egy listát, meg új kérdéseket is. Mindegyiket totál figyelmen kívűl hagytad.
Mivel ismétlés a tudás anyja:
'"Az én fogalmain szerint pedig jó vezető az, aki sikeres és akit dicsérnek a beosztottjai a háta mögött."
A munkáltatók is osztják ezt a nézetedet? :-D'
'"Milyen kínos témák, hol?"
Állításod március 28-kán: "Nem várom el, hogy hazudjon."
Kapcsolódó állítás még aznap: "Ezzel sem oldottad fel az ellentmondást. Azt mondod, hogy ne írjon olyat, hogy csak azért akar dolgozni, mert kell a pénz, ugyanakkor nem akarsz tudomást venni arról, hogy a munkavállalók többsége ilyen, helyette azzal terelsz, hogy azt tanácsolod mindenkinek, hogy ne legyen ilyen."
Nem válaszoltál, viszont új témát nyitottál április 3-kán.
Állításod március 28-kán: "Ezért aztán ezeket nem is írjuk egy jól összerakott CV-be."
Kapcsolódó kérdés még aznap: 'Milyen a "jól összerakott" cv?'
Nem válaszoltál, viszont új témát nyitottál április 3-kán.
Állításod március 26-kán: "A sport, hobbi csak arra jó, hogy megkülönböztesse az illetőt a többi jelentkezőtől."
Kapcsolódó kérdés másnap: "De ha nem kiválasztási szempont, akkor mi helye van a cv-ben?"
Nem válaszoltál, viszont új témát nyitottál még 26-kán.
Állításod március 19-kén: "A HR nem egyenlő a toborzással."
Kapcsolódó állítás még aznap: "Igen, csak amit leírsz, az épp az adminisztratív oldala, te meg arról írsz, hogy ne szorítsák adminisztratív szerepbe a HR-t."
Nem válaszoltál, viszont új témát nyitottál aznap.
Állításod február 23-kán: "Csak erős idegzetűeknek ajánlom a következő cikket, ami alapján sajnos joggal gondoljuk, hogy még mindig sok a hülye ezen a területen:"
Kapcsolódó állítás még aznap: "Ha majd nem lesznek gondok a 45 (sőt 40) felettiek elhelyezkedésével, akkor sírhatnak jogosan a HR-esek. Addig meg csak bénák. "
Nem válaszoltál, viszont új témát nyitottál 26-kán.
Állításod február 7-kén: "Na még az hiányozna, hogy legyen szabványos önéletrajz... Az ember sem szabványos, ezért kudarc a Europass, bár erőltetik rendesen."
Kapcsolódó állítás február 8-kán: "azért kudarc az europass, mert a hr-esek személyes sértésnek veszik, ezért kudarccá nyilvánítják. ha elfogadnák a szabványos önéletrajzot, akkor nem kellene minden állásra külön önéletrajzot faragni, és a méltóságos hr-es kislánykák saját hatalmaskodásukon esett csorbának ítélnék meg, hogy nem nekik, külön, személyesen, speciálisan írt cv-t kapnak. ezért üldözik."
Nem válaszoltál.
Ha ezek a témák valóban nem kínosak, akkor miért nem válaszolsz a neked címzett kérdésekre? Egy válaszban meg lehet győzni a hozzászólót, hogy tévedett, vagy be lehet ismerni, hogy te magad tévedtél, vagy azt, hogy a hr-es hibázott, esetleg kifejezetten bűnös, sőt akár fel lehet hívni a figyelmet arra, hogy a hr nem egy egzakt tudomány ugyanakkor emlékeztetni mindenkit arra, hogy a hr tevékenység nem sarlatánság. Egyszóval számos válaszlehetőség volna. Te azonban nem válaszolsz, hanem másik témát nyitsz. Ezzel azt a benyomást kelted, hogy nincs is válaszod, továbbá az új téma csak azért van, hogy hátha a fórumozók megfeledkeznek a nyitott pontokról.'
Balfredo Alfredo 2019.04.13. 15:12:29
Azt viszont tudom, hogy a munkáltatók arroganciája határtalan: erre a predictive attrition program bullshitre kidobtak egy csomó pénzt, miközben a munkavállalók magasabb fizetéssel való megtartása esetleg a fenti összeg töredékéből is megoldható lenne.
Bambano 2019.04.13. 15:50:04
"Ne velem vitatkozz, ezt állítják erre felkent "szakértők" hatalmas meggyőződéssel.": mostanában szóltam be valakinek a gdpr értelmezése miatt. Majd kapott egy telefont, azalatt volt időm szétnézni a szobájában. az egyik fal kompletten tele volt plakátolva ilyen-olyan certekkel. és annak ellenére, hogy kosárnyi iso minősítése volt, állított olyan dolgokat a gdpr-ból, aminek az ellentéte konkrétan szövegszerűen benne van.
Eddig azt hittem, hogy csak a jogászokat kell eltiltani a gdpr-tól, de tegnaptól úgy gondolom, hogy az iso minősítésűeket is.
"Én annyiban vitatkozom veled, hogy te azt állítod, ettől még a gdpr mindenben fasza és jó.": ezt nem állítottam. nekem összesen két konkrét gdpr rendelkezéssel van bajom, ami elég jó arány ahhoz képest, hogy vagy 170 preambulum bekezdésben és 99 cikkben fogalmaznak meg elvárásokat. Azt is állítom, hogy a gdpr helyes értelmezéséhez nem elég, ha a jogászi, az informatikusi és a biztonsági auditori szakterületekből egyet ismersz alaposan. mindet ismerned kell, miközben képes vagy elnyomni azt, hogy valamelyik terület túlzó befolyást nyerjen a többi nyomására. Az iso például nem fedi le az érintettek jogait, emiatt az iso szakértők nem értik, hogy azzal mit kell kezdeni. a jogász rendszerint "tájékozatlan" az informatikai kérdésekben (nem akartam sült hülyét írni...), így nem képes a gdpr-ból kiolvasni azt, amit bele szántak.
"Maradjunk annyiban, ha ennyire félre lehet értelmezni egy jogszabályt, pláne jogászok által és ennyi ökörség születik belőle a gyakorlatban, akkor az jó nem lehet.": ezt önmagában nem vitatnám, de:
- szerintem a gdpr-t nem lehet félreértelmezni, az fordul elő, hogy aki értelmezni akarja, nincs a szükséges háttértudás birtokában.
- ha általánosítanánk ezt az állításodat, hogy amelyik jogszabályt félre lehet értelmezni, az nem jó, akkor nem maradna jó jogszabályunk.
- előző pont következménye az a véleményem, hogy a jogászokat el kellene tiltani a jogszabály alkotástól, mivel az elmúlt évtizedek eredményei alapján jól láthatóan nem értenek hozzá. jogszabályt matematikusok, azon belül is matematikai logikával foglalkozók alkossanak.
blöff 2019.04.13. 17:33:27
Mindent lehet többféleképpen értelmezni és félremagyarázni, de a gdpr esetén szembetűnőek az anomáliák. Én elhiszem, hogy neked minden világos, szép és jó, de valahogy mégsem működik a jelenlegi formájában.
"Azt is állítom, hogy a gdpr helyes értelmezéséhez nem elég, ha a jogászi, az informatikusi és a biztonsági auditori szakterületekből egyet ismersz alaposan. mindet ismerned kell"
na ez nagy baj. Ez sokkal szélesebb körben kötelező jogszabály, nem elvárható, hogy ennyi ezeket a területeket egyszerre ismerő szakember álljon rendelkezésre a tömegek számára és nem is kell ez így legyen. Ezért van baj a jogszabállyal.
L.Cz. 2019.04.13. 19:36:25
gergerg 2019.04.13. 19:45:51
Nem vagyok szakértője a témának, ne vedd készpénznek, amit írok :). Voltam pár napja egy Lean konferencián, ahol az egyik előadó mindent arra vezetett vissza, hogy a gyárban a tényleges termelő munkát végző jól érezze magát. Ezért kellenek tiszta munkaterületek, egyértelmű padlójelölések, letisztult folyamatok, könnyen kezelhető berendezések, stb... Ami biztos, hogy egy gyárban a legfontosabb, hogy a termelés pörögjön és amíg nincs minden automatizálva, a termelést a legjobban az emberi munkaerő akadályozhatja meg, akár véletlen, akár szándékosan. Egy gyár ma nem teheti meg, hogy nem tesz meg mindent a kétkezi munkát végzők kényelméért. (Állítható magasságú munkaállomások, jó megvilágítás, könnyen tanulható jelölések, stb...)
Balfredo Alfredo 2019.04.14. 15:20:02
Ebben bizonyára igaza van. Mindazonáltal a "jól érezze magát" alapkövetelménye a megfelelő fizetés. A fizetésről az illető előadó bizonyára nem beszélt, elvégre az nem lean szakterület :-) Csak remélni lehet, hogy az illető ezt az egész lean dolgot nem a megfelelő _fizetés helyett_, hanem a _fizetés mellett_ gondolta.
Balfredo Alfredo 2019.04.14. 15:21:09
Felvetésed jogos.
Ezzel együtt, ha megnézed, tetszőleges jogszabály, még az átlagember napi tevékenységét érintőek is, bonyolult, nehézkesen fogalmazott, stb. Másképpen: direkt úgy van megalkotva, hogy csak szakemberek tudják értelmezni, elvégre e "szakembereknek" is élniük kell valamiből :-) Ez persze nem menti sem a GDPR, sem más jogszabályok esetleges felesleges bonyolultságát.
A GDPR értelmezésének ellentmondásosságát jól jelzi egy minapi hír. Eszerint a vásárlók könyve lapjainak boltnál maradó másolatát elzárva kell tartani, mert ha könyvvel együtt ki vannak lógatva, akkor bárki kinézheti belőle a korábban bejegyzést eszközölők nevét és lakcímét. Az addig hagyján, hogy a GDPR előtt is kinézhette. Ami viszont érdekes: a GDPR hatálybalépésekor nagyjaink verték a mellüket, hogy nálunk a személyes adatok kezelése jóval szigorúbban szabályozott a GDPR által elvárt szintnél. Ehhez képest már lassan egy éve hatályban a GDPR, amikor eszükbe jutott, hogy ma használatos vásárlók könyve nem GDPR kompatibilis. Ha szigorúan és hivatalosan fogalmazunk, akkor nagyjaink mulasztásos törvénysértést követtek el azzal, hogy nem szabályozták újra a vásárlók könyvét GDPR hatályba lépésének napjától.
Bambano 2019.04.14. 16:00:19
A másik probléma, hogy a hatóságok tevékenysége is érdekesen zajlott: ha pl. bejelentetted, hogy x. banknál nem megfelelő az adatvédelem, a bejelentésedet elküldték x bank jogászának, aki megszakértette. és meglepetésre a szakértés szerinte helyesen jártak el.
A mostani, vásárlók könyvés történet a gdpr előtt se volt jogszerű.
Azt nagyon egyszerű megállapítani, hogy ki az, aki nem olvasta a gdpr-t (ergo nem is érthet hozzá). meg kell kérdezni, hogy mikor lépett hatályba. Ha azt mondja, hogy 2018. május vagy olyan időszakot mond, amiből visszaszámolva ez jön ki, akkor nem olvasta -> nem ért hozzá.
Balfredo Alfredo 2019.04.14. 16:19:32
Azt nem tudom, hogy mikor lépett a GDPR hatályba, mivel nem vagyok jogász. Azt tudom, hogy maga az EU előírás 2016/679 jelzésű, tehát a 2016. évben adták ki hivatalosan; a bevezetésére bizonyára adtak egy kis időt, mondjuk pár évet. Azt biztosan tudom, hogy a múlt év tavaszán kezdtek intenzíven beszélni arról, hogy ez a GDPR nevű valami egyáltalán van, és egyre több helyről érkezett adatvédelmi tájékoztató(nak látszó) dokumentum. Az is biztos, hogy ez a vásárlók könyve dolog pár napos hír, tehát a GDPR fényében mindenképpen mulasztásos törvénysértés. Ha netán a GDPR-től függetlenül sem jogszerű (amit megint nem vagyok illetékes eldönteni), akkor pláne mulasztásos törvénysértés, hogy nem intézkedtek előbb. És ki tudja, hány ilyen lehet még.
blöff 2019.04.14. 16:52:27
Nem az a baj a gdpr-ral, ami általánosan egy jogszabállyal lehet hátrányos, hogy bonyolultan van megfogalmazva, illetve szakértő kell hozzá külön, ez majdnem természetes, hanem az, hogy durván átírja a mindennapi életet, azt a környezetet, amelyben az emberek szocializálódtak, számtalan életszerűtlen és abszurd helyzetet okozva. Annyira szorosan összefügg a napi életeddel, ha szigorúan veszed, hogy esélyed sincs állandóan szakértőkhöz járni. Időd és lehetőséged sincs mindig rá. Lehetséges, hogy később ez egy bejáratott gyakorlat lesz, de most ez még nagyon nem látszik. Ellenben feltűnően nagy a szórás az értelmezésekben, ez más jogszabály esetén ennyire nem mondható el.
Mindenkinek kötelező erre figyelni, azt sem tudja mire, egy olyan gumiszabály, amivel bárkit tönkre lehet tenni, miközben a facebook, google továbbra is lelkiismeret-furdalás nélkül értékesíti a személyes adatainkat. Így ennek az egésznek semmi értelme.
Bambano 2019.04.14. 20:16:38
gdpr 6. cikk. 1. bek. c és e pontok is passzolnak, kell még hozzá az 21/2006. (V. 18.) IM rendelet
a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről.
"hanem az, hogy durván átírja a mindennapi életet": leszámítva azt, hogy a gdpr nagyjából semennyire sem írja át a napi életet.
"miközben a facebook, google továbbra is lelkiismeret-furdalás nélkül értékesíti a személyes adatainkat": valójában a facebook és a google ellen született a gdpr. lassan mozgásba is lendülnek ezen a téren az illetékesek, a közeljövőben szerintem elindulnak a vizsgálatok és a perek.
blöff 2019.04.14. 21:01:09
Mondom lehet, hogy a későbbiekben majd ebből kialakul vmi megszokás, ad absurdum rendszer, de ez egyelőre még nem látszik. Gondolom majd lesznek törvénymódosítások is szép számmal és így majd kialakul a rendszer, talán.
Ha a nemzeticégtáras adatmegosztás úgy rendben, az elég furcsa, mert akkor más banális helyzetekben miért tilos kiadni a dolgozó lakcímét? Ne mondd, hogy ilyen nincs, mert van és tudnék mondani n+1 példát, hogy mit nem lehet gdpr-re hivatkozva (persze biztos mindenki hülyén értelmezi). Amúgy panaszkönyv esetén a vevő címének kiadása törvénybe ütköző, de a cég vezetőié nem? Ebben semmilyen logikát nem látok, biztos meg lehet magyarázni, de akkor is (számomra) elfogadhatatlan különbségtétel.
Face, egyéb esetben kíváncsi leszek mit tudnak majd elérni, ezek a cégek javarészt ebből élnek, hogy értékesítik az adatainkat.
Bambano 2019.04.14. 21:21:15
"Gondolom majd lesznek törvénymódosítások is szép számmal és így majd kialakul a rendszer, talán": voltak. ráadásul ezen módosítások egy része enyhítés a korábbi törvényekhez képest.
"Ha a nemzeticégtáras adatmegosztás úgy rendben, az elég furcsa, mert akkor más banális helyzetekben miért tilos kiadni a dolgozó lakcímét?": mert az egyik alapelv a célhozkötöttség elve. Valakik úgy gondolták, hogy fontos cél, hogy a cégjegyzésre jogosult személy azonosítható legyen, ezért jogszabályba beleírták, hogy az ehhez szükséges adatokat a cégbíróságnak KÖTELESSÉGE kezelni. Tehát a cégbíróság (egyébként mindenki más is) kezelhet olyan adatokat, amely adatok kezelését jogszabály írja elő. Ha azt mondja a jogszabály hogy tárolnia kell a cégvezér anyjának születéskori nevét és azt közzé kell tenni, akkor a gdpr erre annyit mond, hogy oké.
"persze biztos mindenki hülyén értelmezi": ebből ne nyissunk vitát, én is láttam embereket tömegével, akik nem tudták értelmezni a gdpr-t. sőt, nemrég olyan embert is láttam, aki szakképzettnek tűnt a témában és nem ment neki. (certekkel volt körberakva a fal a szobájában)
"Amúgy panaszkönyv esetén a vevő címének kiadása törvénybe ütköző": az n+1. panaszos számára kiadni az előző n darab panaszos személyes adatait, annak tényleg nem sok értelme van.
blöff 2019.04.14. 21:41:18
A fenti példa ezt kitűnően megmutatja. Érvelsz a célhozkötöttséggel, de pont ez sokszor szubjektív, nagyon jó példája annak, hol lehet elcsúszni, ahány jogász, szakértő, attól függően másképp értelmezi és feleslegesen szigorít attól való félelmében, hogy egy későbbi nem vár szituációban már nem lesz mindegy.
Én örüök, hgy neked szívügyed a gdpr, legalább van aki érez elhivatottságot ennek folyamatos védelmezésében, javításában, és ha többen vagytok, akkor talán a globális adatvédelem is egyszer fényre derül.
gergerg 2019.04.15. 07:28:00
Balfredo Alfredo 2019.04.15. 19:57:39
Balfredo Alfredo 2019.04.15. 20:20:05
Ez ugyan már teljesen off egy ilyen álláskeresős fórumon, de azért elgondolkoztató, hogy ha ennyire azonosíthatóak ezek a cégbejegyzők, miért van annyi offshore cég? Ez az azonosíthatóság nem működik, mint ahogy a fb általi adatlopás magakadályozása sem működik.
Ehhez képest vergődnek azon, hogy valaki a panaszkönyvből adatokat gyűjthet.
evilwolf 2019.04.29. 22:15:55
yerico1 2019.05.13. 09:22:54
yerico1 2019.05.13. 09:27:57
Balfredo Alfredo 2019.05.19. 20:41:16
Nem. A megfelelő fizetés az alap. Minden más csak utána jön.
A megfelelő fizetés alatt részemről azt értem, hogy az az alapbér. Semmiképpen nem azt az összeget, ami kafeteriával, 400 túlórával, lehetetlen célok eléréséért kapható prémiummal, a csillagok kedvező állása esetén elérhető, csak elméletben létező maximum. Ekkor a "nem akarok mindig a munkával álmodni" helyzet nem fordulhat elő.
Nagyon remek, ha a munkaidő beosztása olyan, h el tudsz menni a gyerekért. Ha viszont olyan alacsony a béred, hogy nem tudod kifizetni az óvodát, meg a gyerek ennivalóját, meg a lakhatásod költségeit, akkor hiába van a munkaidő számodra amúgy kedvező beosztása. Tehát valahol mégiscsak a munkabér az, amit először meg kell nézzél.