Amikor egy munkáltató komolyan gondolkodik egy adott jelöltben, sokféle háttérellenőrzést végezhet, de a leggyakoribb és legegyszerűbb a referenciainterjú. Ennek ugyanúgy protokollja van, mint az állásinterjúnak. A referenciainterjú után – ha még érdemes, és nem buktál el a referencián – általában vagy még egy telefonos állásinterjú, vagy egy újabb személyes találkozás követi a referenciáiddal folytatott interjúkat.

A referenciaellenőrzés célja, hogy az általad elmondottakat mástól is hallják, árnyalják, kiegészítsék. A kamu bejegyzések az önéletrajzodban legkésőbb itt kibukhatnak… (bármennyire is egyeztetsz vele, valahol különbözőt fogtok hazudni – tehát inkább ne próbálkozz ezzel).

A referenciainterjúk általában telefonon zajlanak. Illene előtte e-mailben időpontot egyeztetni, elvégre egy negyedórát-húsz percet igénylő, fontos beszélgetésről van szó. Tegyük fel, egyeztettek időpontot, jókor hívják a referenciádat. A hívó be fog mutatkozni, elmondja, mi célból keresi, remélhetőleg azt is, hogy ezen is múlik az álláskereső, mint lehetséges jövőbeli kollégájuk értékelése, kiválasztása.

Majd jön az alapadatok egyeztetése: melyik cégnél, mikor dolgoztatok együtt, milyen hierachikus viszonyban, más kapcsolatban (pl. tanár-diák)? Ki milyen beosztásban volt? Itt szokott leginkább elcsúszni a dolog: a beosztásokban van, aki rosszul emlékszik… Nem biztos, hogy rossz szándékkal, de pl. egy távolabb dolgozó kolléga (akár csak 2 irodával távolabb is), egészen mást látott a munkádból, mint ami a munkád nagyrészét kitette. Engem pl. láttak már marketingesnek is, pedig csak a cég brosúráját fordítottam angolra… Ő meg azt vitte naponta az ügyfelekhez, és az volt a fejében, hogy én alkottam. Ezt a következő beszélgetésen a leendő munkáltatómmal tisztázni kellett. Értek én a marketinghez, de nem annyira. Ami nem is volt baj, nem marketingest keresett. Sőt, pont emiatt akadt fenn rajta, mert más volt a CV-mben az adott céghez munkatapasztalatként írva.

Kényes kérdés, hogy miért lett vége a munkaviszonyodnak ott. Igazán rossz pont, ha másképp tudja a referenciaszemély, mint amit te mondtál állásinterjún. Kis magyar valóságunkban külön pikantériája ennek a kérdésnek, hogy sokszor szegény álláskeresőnek fogalma sincs, miért őt építették le, rúgták ki. Ő csak annyit tud, hogy az orra alá toltak egy közös megegyezést. Ha ez történt veled is, akkor nyugodtan el lehet mondani az állásinterjún, legfeljebb a referenciaszemély által fogod megtudni, mi is történt valójában.

Még egy érdekes kérdés, amit sok helyen feltesznek, főleg multiknál, mert sok országban nem tilos (kifejezetten nálunk sem, de nem is illendő): mennyi volt a fizetésed ott? Ügyes referenciaszemély közli, hogy a céges fizetések titkosak, pláne ha ő még annál a cégnél dolgozik, ahol együtt dolgoztatok. Ha nem, akkor pontosan emlékeznie nyilván nem kell, még jobb, ha el is mondja, hogy nem igazán emlékszik.

Mindenképpen kérdezni fognak a teljesítményedről. Mennyi és milyen minőségű munkát végeztél? Kikkel dolgoztál együtt cégen belül, kívül? Hogyan ment az együttműködés? Mennyire vagy hajlandó felelősséget vállalni, követni a szabályokat? Hogyan kommunikáltál a főnököddel? Hogyan jelentél meg a munkahelyeden? Volt-e kirívó viselkedés? Milyen hibákat követtél el? Milyen kiemelkedő teljesítményedre emlékszik? Ezekre példát is fog kérni, és ha te nem beszéltél erről az állásinterjún, akkor az egy érdekes pont lesz a következő beszélgetésen, hogy miért nem… Volt-e fegyelmi ügyed, probléma a teljesítményeddel? Akár arra is rákérdezhetnek, hogy milyen környezetben dolgoztál. Ha egyedül egy irodában, és az új cégnél ez nem így lenne, az lehet egy újabb kérdés feléd (itt nyer értelmet a „mit vár el a munkahelyétől? c. kérdés…)

A fenti kérdésekből már látszik: bizony, nemcsak a pozitívumokat fogják keresni benned a referenciaszemélyeknél. A kockázatokra, azok kezelhetőségére, illetve a veled való munka hatékonyságára lesznek kíváncsiak. A referenciainterjú szinte kötelező kérdése: dolgozna-e veled még egyszer a referenciaszemély, ha alkalma nyílna rá? Majd kap egy lehetőséget, hogy a saját gondolatait is elmondja rólad („Any additional comments?”) és megköszönik szépen az együttműködését. Ez tehát egy átlagos referenciainterjú, korrekt interjúztatóval, korrekt referenciaszeméllyel. Akkor van gond, ha valaki valahol nem korrekt. Jövő héten erre is kitérek.