Vannak, akik még egy igazán problémás főnök mellett is szeretik a munkájukat, és csak több pénzért nem igazán váltanának munkahelyet. Ők félve fognak hozzá a béremeléskéréshez, pedig muszáj. Vagy marad az állásváltás, amit persze még akkor is lehet választani, ha a béremeléskérés nem sikerült jól.

Az ilyen főnök nem bánik túl jól az alkalmazottaival, pl. hangoztatja, hogy „csak költség, csak viszik a pénzt” miközben igenis fontos munkát végeznek. Ezzel készíti elő, hogy ne is merjenek soha fizetésemelést kérni, majd csodálkozik, hogy hát lelépnek az emberei, jobb pénzért, ilyenek ezek. Extrém példám egy olyan cég, ahol már a munkavállalói próbaidős és rendes felmondásra is volt formanyomtatványuk, hogy ha a dolgozó felmondana, ne kelljen sokat gondolkodnia, mit írjon. Hogy ebbe energiát fektet egy nem is kicsi multicég, még én is meglepve hallgattam.

A mondanivalója ilyen környezetben egy alkalmazottnak az lehet, hogy drága főnök, vagy magad fogod meg a lapátot, vagy legalább megfizeted rendesen azt, aki lapátol, ha már csak ennyit tudsz az embereidért tenni… --- persze ezt egy kicsit jobban be kell csomagolni :) és komolyan fel kell készülni a tárgyalásra, hiszen most az a cél, hogy maradjon az állás és több legyen a fizetés.

1. Írj össze egy listát az érveidről: mennyi ideje vagy a cégnél, milyen sikereid voltak, mennyire elégedettek veled mások, mennyire rugalmasan kezeled a munkaidőt, lelkiismeretes vagy, nem csúszol ki a határidőkből, mennyire elégedettek veled az ügyfelek, csak miattad mennyi új ügyfél, bevétel, projekt stb. lett. Minden olyan érvet szedj össze, ami azt igazolja, hogy jó munkaerő vagy, illetve itt különösen tudd, hogy több pénzért milyen többletet tudsz nyújtani.

Hozzám érkezett beszámolók szerint pedig van egy érv, amit férfi alkalmazottaktól a legproblémásabb főnök is elfogad, mégpedig a családi. Mikor felvettek, még egyedülálló voltál, de most van egy-két-három gyermeked. Beteg szülővel is érvelt már sikeresen munkavállaló, természetesen ez nem lehet kamu, az igazat kell mondani!

2. Fel kell készülni az ilyen főnökök riposztjaira. Vádaskodni fog, minden elkéredzkedésed, hibád, késésed a fejedhez fogja vágni, mondván, örülj, hogy még itt dolgozol. Ne dőlj be, ne szabadkozz. Mondd el, hogy ezeket a hibákat kijavítottad, a kollégák, partnerek, elégedettek, azaz használd a muníciód, amit összegyűjtöttél az első pontban írtak szerint.

Újabb körrel kell próbálkoznia, meg fogja kérdezni, mi lesz, ha nem kapod meg a kért emelést? Ezzel próbálja majd kiprovokálni, hogy kiszaladjon a szádon, hogy akkor mást keresel. És akkor meg is nyerte a csatát, már zavarhat is el, mert megzsaroltad, hát mit képzelsz? Ne lépj ebbe a csapdába! A jó válasz, hogy mivel szeretsz itt dolgozni, te el sem gondolkodtál azon, mi lesz, ha nem tudtok megegyezni, te bízol a megegyezésben. Ilyenkor jön általában a konkrét kérésed átbeszélése: mennyit kérnél, ő meg vagy lealkudja (legyen alkutered a kérésedben!), vagy halogatja a választ. Itt is legyen szó arról, mikorra várható döntés, és főleg, mit vár el, ha esetleg megadja amit kérsz. Főleg ilyen főnöknél lehet érdemes arról is beszélni, mennyi időre szól ez a bérrendezés, mikor beszélhettek újabb bérrendezésről (évente, kétévente stb.) Így legalább a következő ilyen beszélgetésre már lesz hivatkozási alapod, megúszod a kínosnak érzett kezdeményezést.

Az ilyen főnök nagyon érzékeny a saját tekintélyére, így néha az alkalmazott pont akkor veszíti el a csatát, amikor már azt hitte, megnyerte. Pl. eldicsekedett a sikerével a többieknek, sőt, lázított, a főnök pedig – a fizetések bizalmasságát előíró munkaszerződésbeli pont megszegésére hivatkozva – ki is rúgta, és ez még jogos is volt (még akkor is jogos, ha személyes sértettsége motiválta ebben, mert a beosztott tényszerűen hibázott). Tehát, ha megkaptad, amit kértél, kezeld bizalmasan, és ne érezd magad „nyeregben”. Dolgozz rendesen, korrekten, mint eddig, és a főnökhöz se állj hozzá másképp, mint azelőtt. Ezek mellett is légy óvatos: egyetlen hiba, visszaszólás, késés is alapot adhat a főnöködnek arra, hogy visszaéljen a kéréseddel: na ugye, hogy nem is vagy olyan jó alkalmazott, mint leírtad, ő meg milyen rendes, hogy még így is engedett neked.