Ezzel a dilemmával is találkoztam már mindkét oldalról: A jelölt a régi munkahelyéről kapott hívást, mi lenne, ha újra együtt dolgoznának? Illetve a munkavállaló egy régebbi munkahelye állásajánlatát látva gondolt erre... Ebben az esetben bizony a munkáltató kockáztat kevesebbet: az ismerős, jól dolgozó embert megnyerni egyszerűbb, mint egy teljes keresési folyamatot végigcsinálni, és jó eséllyel a beválással sem lesz probléma. Az esetleg állást sem kereső jelölt pedig mérlegeljen, minél többféle szempont szerint. Pár szempontot összegyűjtöttem, de most inkább kérdezek, mert a jó válaszokat mindenki maga fogja tudni. Ebben végképp nincs általános jó megoldás: csakis a saját prioritásaid számítanak.

Láttam már olyan visszahívást, ami nagyon jól sikerült (sikeres, hosszútávú munka lett), láttam olyat is, ami kevésbé (a megváltozott körülmények okán csalódott a munkavállaló, nem azt kapta amire régről emlékezett).

1. Érdemes-e a jelenlegi helyed otthagynod?

Anyagi, szakmai, cégkulturális okok kerülnek ilyenkor mérlegre. Hogyan fog alakulni a szabadidőd egyik vagy másik esetben?

2. Milyen jövőképet ad a jelenlegi illetve a régi-új munkahelyed?

Szakmailag egyértelműen mérlegelni kell, de a cég piaci pozícióját is érdemes megvizsgálni. Lehet, hogy válságkezelésre kellesz, és te vagy az utolsó reményük? Alkalmas vagy-e a megmentő szerepre, és akarsz-e megmentő lenni? Vagy éppen a jelenlegi helyedhez képest mégiscsak a régi hely került jobb pozícióba a piacon?

3. Hogyan fogadják majd a régi-új kollégák, vezetők, ha igent mondasz, és dolgozni kezdesz a régi-új helyén?

Versenytárstól hívnak vissza, vagy egy semleges helyről? A „kirándulás” a versenytárshoz hogyan fest a kollégák, ügyfelek, partnerek szemében? Hiteles leszel a szemükben a munkád során? Lesznek-e olyan rosszindulatú gondolataik erről, ami zavar téged a munkádban? (véleménye mindenkinek lesz, az a kérdés, hogy téged ez befolyásol-e!) Az ipari kémtől a szerencselovagig mindenféle jelzőkkel illethetik az ilyen munkatársat (ez azért sokat elárul a cégkultúráról: biztos, hogy ilyen helyre vissza kellett jönni?), vagy épp nagy örömmel fogadják és az elődjét/hiányát fogják panasszal illetni.

Ha megszületett a döntés...

Ha úgy döntesz, nemet mondasz a régi-új cég ajánlatára, akkor is ügyelj arra, hogy a jó viszony megmaradjon. Az indokolás nem lehet sablonos, hiszen ismernek, így a véleményed, és a döntésed indoka fontos lehet a számukra. (itt írtam pár ötletet arra, hogyan mondjunk korrekten nemet)

Ha igent mondasz, a jelenlegi helyeden különösen korrekten eljárva kell felmondani.Nem kell elmondani, hová mész, meg fogják tudni úgyis, ha azonos piacon mozogtok. De szépen felmondani kötelező. (írásom erről itt)

A régi-új helyen is is tálalni kell a döntést: a A régi-új helyeden sem elég csak megjelenni egy szép reggelen, érdemes előtte egyeztetni a főnököddel: hogyan kommunikáljátok, kezeljétek a helyzetet? Láttam már „helló, igen, visszatértem” e-mailt, és láttam már zavart bemutatkozást, annak a pár újoncnak, aki azóta került oda, az ismerős régi kollégák döbbent tekintete mellett.