Írtam régebben asztrológiáról, arcelemzésről, mint kiválasztásra elfogadhatatlan módszerekről. Szerencsére ezek nem túl elterjedtek, vannak viszont elterjedt téves, áltudományos módszerek.

Tekintettel arra, hogy a HR szakma által végzett kiválasztás szakmai alapja részben pszichológiára, mint „puha tudományra” épül, nagy veszély fenyegeti az áltudományok oldaláról. Azért, mert a személyiség feltérképezésével, megismerésével mindenféle ezoterikus szemlélet is próbálkozik a tudományon kívül, majd megpróbálja magát tudománynak mutatni.

Áltudományok "helye" a HR-ben

Ha elfogadjuk, hogy az új kolléga kiválasztása egy gazdasági döntés a cég vezetői részéről, akkor ebből következik, hogy itt nincs helye hókuszpókuszoknak, áltudományos elméleteknek, sarlatánkodásnak. Racionálisan kell dönteni, mindenki érdekében. Mivel a racionális döntések is bizonyulhatnak rossz döntésnek – információhiány, téves becslés miatt lesz rossz általában - , sokan hajlamosak „alternatív” módszereket bevetni kiválasztásra, főleg egy (több) rossz döntés után. Én inkább a rossznak bizonyult döntés utólagos elemzését tartanám jó megoldásnak a jövőre nézve, de az áltudományok azonnali sikert ígérnek, nem tanulságot. A gyors siker vonzóbb, mint szembesülni a hibás gondolatok mentén hozott hibás döntésekkel. Az áltudományok itt nyerésre állnak a racionalitással szemben.

A grafológia jogi környezete

Kétes értékűnek látom a grafológiai elemzést is kiválasztásra. Jó ötletnek tűnhet, hiszen az írásszakértésnek van egy igazságügyi ága, és a téves megítélés szerint, ha az igazságügyben elfogadják, akkor kiválasztásra is jónak kell lennie. Látnunk kell azonban a különbséget az igazságügyi írásszakértő tevékenysége és a kiválasztásra használt grafológiai elemzések között. Az igazságügyi írásszakértők olyan ügyekben készítenek szakvéleményt, amelyekben a kézírás készítőjét kell azonosítani, és az írás, aláírás valódiságát vagy hamisságát kell megállapítani. Személyiségről, szakmai alkalmasságról, lelki folyamatokról nem írnak elemzést, nem készítenek pszichológiai szakvéleményt íráskép alapján. Így a két tevékenység csak megnevezésében hasonlít egymásra, másban nem.

Van tehát jogi szabályozás, ami kiszámíthatóvá, számonkérhetővé teszi az igazságügyi írásszakértők tevékenységét is. Az igazságügyi írásszakértő munkája pedig alapvetően bizonyítás, amit alá kell támasztania szakmai érvekkel. A grafológusokat efféle megkötések nem érintik, nem bizonyítanak semmit, jogi szabályozás sem létezik rájuk. Ők feltételeznek dolgokat az íráskép alapján, aztán valami majd történik... pl. fizet az ügyfél.

A grafológia egy pszichológiai társtudomány?

A kiválasztásra ajánlott grafológiai elemzéseket kínálók pszichológiai szakszavakat, pszichológiai személyiségkategóriákat használnak, illetve sokszor hivatkoznak a pszichológiára, mint tudományágra. Sőt, a grafológiát a pszichológia társtudományaként marketingelik, ettől komoly szakértőnek tűnnek, hiszen egy laikus számára a pszichológia még akkor is misztikum, ha egyébként valós képzettségű szakember űzi e tevékenységet.

Egyértelmű, hogy egy pszichológus hozzáértően képes az emberek személyiségéről jellemzést készíteni, hiszen ez a hivatása, amiért sokat tanult. Már egy pszichológus alapképzésre sem könnyű bejutni, utána sok évig tanulni kell (a 6 féléves alapképzés aktuális tanterve pl. itt megtekinthető). Ez idő alatt elsajátítják a megfelelő készségeket és technikákat ehhez, módszertan gyakorlatokon vesznek részt, még némi közgazdaságtani és statisztikai ismeretekkel is találkoznak, így a kiválasztás két alapvető tényezője (emberi lélek működése és gazdaságosság) nem ismeretlen számukra. A pszichológus szakember eszköztárában pedig rajzelemzés, kézíráselemzés is megtalálható, az íráspszichológia egy létező terület a pszichológián belül, így grafológusaink hivatkozása a pszichológiára, mint tudományra relevánsnak tűnik laikusok számára.

A grafológusok kézírás alapján megállapítanak valamit, pszichológiát, vállalatgazdasági ismereteket talán sosem tanultan, akár csak OKJ-s végzettséggel. Ezekre a tanfolyamokra érettségivel lehetett jelentkezni, pályaalkalmassági vizsgálat nem kellett hozzá. Ezt az tanfolyamot elvégezve már szakértőnek hívhatják magukat… 2013-tól szerencsére ilyen képzés már nincs az OKJ-ban.

A grafológia, mint bizonyítottan kétes tudomány

Az arcelemzéssel ellentétben, erre próbáltak kísérletek végezni, és tudományos módszerekkel igazolni, hogy működő módszer lehet a személyiség megismerésére (nem munkaerő-kiválasztásra!). A kutatások arra az eredményre jutottak, hogy a grafológia fals eredményt ad, megbízhatatlan.Valid, tudományosan igazolt személyiségteszt alapján készített és egy grafológiai módszerekkel készített személyiségkép ugyanazokról az emberekről nem adtak azonos képet.

Néhány kutatási leírás:
http://psycnet.apa.org/psycinfo/2004-15381-001  "Thus, once again, despite attempts to use both psychometrically valid personality measures and reliably measured hand writing factors collected under non-self-conscious conditions there appears to be no robust relationship between graphology and personality."

Graphology and personality: Another failure to validate graphological analysis

Should We Write Off Graphology?

Graphology and personality: an empirical study on validity of handwriting analysis. "No evidence was found to validate the graphological method as a measure of personality."

Az így kiválasztott munkaerő beválási arányaiba, statisztikákba is megpróbáltam volna beleásni magam, de nincs olyan statisztika, ami megmutatná, hány embert milyen módszerrel választottak ki, és azok hogyan váltak be. Cégeken belül lehetnek ilyenek, ezek viszont nem nyilvánosak. Kiválasztási szakemberek véleményét kérve többnyire nem rajongtak a grafológiáért, de nyilván a mintám nem reprezentatív. Beszéltem olyan cégvezetővel is, aki kézzel írt CV alapján próbált embereket kiválasztani, de ő nem grafológiai elemzést végzett: "látni akartam, milyen munkát ad ki a kezéből". Beszéltünk arról, mennyibe kerül egy kézzel írt álláspályázati elküldése, erre nem is gondolt, mostmár érti, miért jelentkeztek kevesen.

A grafológiai kiválasztási "módszertana"

A kiválasztásra használt grafológia nem vizsgál mást, csakis a kézírást, mintha a személyiség egyetlen és tévedhetetlen kifejezője lenne. Grafológusok publikusan fellelhető szolgáltatási ajánlatai szerint - nem kiegészítő, feltáró eszközként használja a kézírást (így is kétes lenne a fenti kutatások ismeretében), hanem mint elsődleges értékelési hivatkozást, ráadásul egyéb szempontot, értékelési lehetőséget nem is tart szükségesnek, önmagában megmondja a tutit akár egy oldalnyi kézírásból. Több, neten fellelhető munkaerő-kiválasztásra vonatkozó grafológiai ajánlatot, szolgáltatásleírást áttanulmányoztam, valahogy a jelöltekkel való elbeszélgetés, találkozás egyáltalán nem szerepelt az általuk ajánlott kiválasztási módszerben, de még a módszerük kiválasztási folyamatba illeszkedéséről sem írtak. Azt viszont leírták, hogy írásmintából gyorselemeznek egyet vagy teljes személyiségkép(!) vizsgálatot kínálnak, igény szerint. Egy kiválasztásban járatlan cég vajon milyen igényeket tud támasztani? Azért akar szakértőt megbízni, hogy segítsen neki. Furcsaság, hogy még a grafológiai tanfolyamokhoz kiadott tananyagok is tárgyalják a kézírási mintavétel módszerének fontosságát, alapelvük, hogy egy minta nem elég ugyanattól a személytől. Azaz, aki kézzel írt CV-t kér, majd ez alapján elemez, még akkor is megszegi a grafológia alapelveit, ha elfogadnánk, hogy ez valós tudomány. Az áltudományban is kóklereknek számítanak így.

Ehhez képest érdemes tudni, hogy személyiségleírásra felelős pszichológus valószínűleg a jelölttel való több órányi beszélgetés, viselkedésfelmérő eszközök használata után vállalkozna csak – etikai normákat és törvényi szabályozásokat betartva pedig sosem adná ki a jelölt személyiségképének munkaalkalmasságot nem érintő, nem jellemző részét. A pszichológia a "teljes személyiségkép" kifejezést is képtelenségnek tartja: folyamatosan végeznek kutatásokat, de sosem lesz teljes. A "teljes személyiségkép" nem létezhet, mindig lesznek feltáratlan tényezők a pszichológiában is, más tudományokban is.

Személyiségi jogok?

Az álláskeresők személyiségi jogait taglalva egy grafológus honlapján találtam ezt (gondolom, megnyugtatásnak szánták):

„ (…) a grafológus szakértő csak olyan, az írásból megismerhető személyiségjegyekről nyilatkozhat amelyekre megbízást kap.”

Azaz, amire megbízást kap, arról nyilatkozik. Na, ettől most megnyugodtam :/

 ------------------------

Hogy a grafológia tudománynak vagy áltudománynak tekintendő, nem tisztem eldönteni. A munkaerő-kiválasztásra viszont alkalmatlan. Ilyen irányú alkalmazása tekinthető áltudományos hókuszpókusznak, mind a fentiek miatt, mind azon egyszerű tény miatt, hogy a kézírás manapság egyre inkább háttérbe szorul: alig használjuk munkában, magánéletben, amikor mégis, akkor sem oldalnyi szövegeket írunk, max. nyomtatványt töltünk ki - nyomtatott nagybetűkkel! - , vagy aláírunk valamit. Ahol ma még "kézzel írt önéletrajzot" kérnek álláshirdetésben, nagyon lemaradtak a kiválasztás, mint szakterület témakörében, de legalábbis nincs igényük kompetencia-alapú kiválasztásra, ami bizonytalanságot kelt a cégről, és az általa kínált állásról.

Nem kétlem, hogy a kézírásból következtetni lehet aktuális lelkiállapotra, neurológiai betegségekre talán, viszont ezek nem személyiségjegyek, és nem jellemzik a kézírás tulajdonosát kompetenciaértékelési szempontok szerint.

 ------------------------

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretném megköszönni a Szkeptikus Társaság tagjainak a Facebook-oldalukon e cikkhez nyújtott segítséget.

A "módszer" iránti ösztönös felháborodásomban ott is felvetettem a témát. A kommentelők által adott linkek, információk nagyban segítettek a további utánaolvasásban, és e cikk tartalmának összeállításában.

Köszönöm a segítséget!