Az önéletrajz-téma után a héten kicsit állásinterjúzzunk, hiszen a jó CV, motivációs levél eljuttat bennünket addig, hogy személyesen is találkozni akarjanak velünk.

Az állásinterjú alapjairól itt már megemlékeztem, most az interjúztató által feltett – időnként furcsa, vagy kifejezetten „tisztességtelennek” tűnő – kérdésekről, azok céljáról írok.

Leginkább három kérdéscsoportot különböztetek meg:

1.    Személyiséget kutató kérdések
2.    Szakmai kérdések
3.    Munkavégzésre vonatkozó gyakorlati kérdések

A sorrend is jellemző, hiszen ha az illető személyisége nem illeszkedik a céghez, a leendő főnökéhez, akkor sajnos a szakmaisága már nem is érdekes, nem fognak tudni együttdolgozni. Kivételes helyzetekben, amikor kevés szakember kutatható fel az adott témára, a jelölt nem illeszkedő személyiségének elfogadását a HR dolga megszervezni. Pl. átszervezést végrehajtani, moderációt szervezni a leendő főnöke és a kiállhatatlan új alkalmazott közé, külön irodába helyezni őket, rendszeres többrésztvevős értekezleteket szervezni a munkájukhoz, hogy a személyeskedés elkerülhető legyen stb. Ezért külön szakma a HR, hogy ezeket is tudja.

Személyiségre irányuló kérdések

Lehetnek „elvont” – szerintem inkább idétlen – milyen állat, bútor, virág stb. akar lenni típusú kérdések. Ennél értelmesebb, bár még mindig kevésbé célravezető (szerintem kifejezetten idegesítő) kérdés, hogy mondjon 3 jó és rossz tulajdonságot. Ha én teszek fel ilyen kérdést, nem is érdekel, milyen tulajdonságokat mond a jelölt, csak az, hogyan tálalja. (Az általam korábban javasolt módszer erre, hogy minden magyarázkodás nélkül mondj 3-3 tulajdonságot, és kész.)
Ide tartoznak még a kudarckezelésre, sikerkezelésre vonatkozó kérdések. Meséljen el egy krízishelyzetet, amit megoldott, mi volt a legemlékezetesebb sikere? Ezeknél az az egyik fő szempont, hogy a sikert például hogyan meséli: teljesen személyes történetként, vagy megemlíti, kikkel dolgozott együtt, ki-mit tett hozzá a sikerhez, és a végén hogyan köszönte meg. Egy csapatjátékos legalábbis így vezeti fel a választ. Egy önálló ember olyan sikerről fog mesélni, ami nem többszereplős, ez sem baj. A baj az, mikor egy sima öntömjénezés jön ki a válaszból, még rosszabb esetben azt is elmeséli az illető, hogy mindenki hülye volt, csak ő volt a helikopter. Itt jó eséllyel el is vágta magát.

Szakmai kérdések

Nagy kedvenceim, mert tényleg releváns, és racionális szakmai kérdéseket feltenni a jelöltnek, feltéve, hogy az interjúztató is tudja a válaszokat. Itt elég egyértelműen behatárolja a szakmai terület a kérdéseket. Ami komoly mérce tud lenni az interjúztató kezében, ha a szakma legalapvetőbb kérdéseit feszegeti. Döbbenetes, mikor egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező marketinges nem tudja megfogalmazni, mi az, hogy marketing. Nyilván nem a tankönyvi definíció visszamondását várnánk ilyenkor, de legalább a szakmája lényegét képes legyen már egy-két mondatban összefoglalni. Informatikusokat előszeretettel kérdezgetnek pl. az adat fogalmáról, szállítmányozókat egy Incoterms paritással lehet kibillenteni a komfortzónájából, és persze a nyelvtudás mérése mindig fontos. Ennek egy speciális formája, mikor a magyar motlevelét teszem elé, és kérem meg, hogy mondja el angolul, amit írt magáról. Ha egy hibátlan angol motlevél után ugyanazt nem képes elmondani angolul, akkor két dolgot feltételezhetek: írásban jobb, mint szóban, vagy mással fordíttatta le az anyagát. Az őszinteség jegyében erre néha rá is kérdezek: ugye inkább írásban kommunikált idegen nyelven eddig? Ha a válasz igen, de a CV-ben nem ez van, akkor megint kilóg a lóláb. Tessék odafigyelni ezekre!

Munkavégzésre vonatkozó gyakorlati kérdések

Itt tényleg érdemes nagyon őszintének lenni, mert ez már akár azt is jelentheti, hogy elkezdenek a jelölttel való közös munkán gondolkodni. Pl. milyenek a jegyzetelési szokásai? Füzetbe, vagy cetlizni szeret? Mit tesz, ha egy hosszabb feladat közben érkezik egy gyorsan megoldható sürgős feladat? Hogyan rangsorolja a feladatokat? Hogyan kezeli, ha két különböző területről is van felettese (mátrix-szervezet)? Hogyan készít beszámolókat, milyen módon szeret prezentálni?
Ebben a kérdéskörben a jelölt mellett/ellen való döntést mégis egy nagyon egyszerű kérdés tudja igazán befolyásolni: milyen szerinte egy jó főnök? Sajnos itt sincs igazán jó válasz, ha a neked szánt főnök pont ellenkezője annak, mint amit te elképzelsz, akkor nem fognak melletted dönteni. Ebben viszont az a jó, hogy nem kell majd próbaidőben otthagynod az állást valami idióta miatt, esetleg fél év munka után idegkimerüléssel táppénzre menned. Lehet, hogy mégsem olyan rossz néha, ha nem téged választanak…

Egy alapos kérdésgyűjteményt találtam itt:
http://hvg.hu/karrier/20050327ezerkerdes

Ha ezeket a kérdéseket végiggondolod, ne csak a válaszaidat készítsd elő. Gondold végig azt is, mi lehet a kérdés célja, mit tudhat meg az interjúztató rólad.

Sikeres felkészülést!