JobAngel Az álláskeresők védangyala

Sok helyen szakmai és/vagy műveltségi tesztekkel próbálják szűkíteni a jelöltek körét. Ezek ellen sosem kell tiltakozni, már csak kíváncsiságból, tanulási célból is érdemes ezeket kitölteni.

A leendő munkáltató is sokat elárul magáról: mi fontos neki, hogyan viszonyul az egyes témákhoz, egyáltalán mi az elvárt szint nála. Az is lehet, hogy ezek a tesztek téged győznek meg arról, hogy nem érdemes a céggel foglalkozni, mert komolytalan. Pl. cipőbolti eladói állásnál ne kérjék a csonkagúla térfogatának kiszámítási képletét, mert csak nevetséges basáskodásnak tűnik, komolytalan hely lehet. Ha ugyanitt a termékcsere folyamatát kérdezik, akkor érdemes komolyan venni őket.

A szakmai tesztek kifejezetten hasznosak, hiszen rájöhetsz a hiányosságaidra, vagy éppen arra, hogy nagyonis alkalmas vagy a feladatra. Előbbi esetben tudod, minek kell utánaolvasnod, utóbbi esetben önbizalomnövelő, arra pedig minden álláskeresőnek szüksége van.

Nyelvi tesztek

Nincs mese, itt tudni kell. Ha az álláskiírásban a nyelvtudás kifejezetten elvárás, akkor egy kicsit rá is készülhetsz.

Személyiségi tesztek

Ezt a vérmérsékletedre bízom.

Én mindig otthagyom az ilyen helyet (megköszönöm a lehetőséget, és távozom). Nem szeretek teszteket kitölteni a fejfájásaimról, alvászavaraimról, egészségi állapotomról. Nincs köze a szakmai tudásomhoz, olyan emberről pedig még nem hallottam, akinek életében ne fájt volna a feje, vagy ne lett volna egy rossz éjszakája. Akkor tehát mire is jó az ilyen kérdéssor?

A kétes hírű CPI tesztet a maga 400 kérdésével már a szcientológiával is kapcsolatba hozták, legenda-e vagy igazság, nem fontos. Ha neked nincsenek ellenérzéseid, töltsd ki bátran. Ha vannak, ebben a cikkben sok érdekesség van még róla…

A még kétesebb hírű OCA teszt már egyértelműen szcientológus származású, így kb. olyan szakmaisággal bír, mint a Maximában megjelent tesztek. Aki ilyen eszközökkel választ kollégát, az vajon mire vetemedik még? Milyen szakmai igényességgel áll a feladatához?

Rochard-tesztet javaslom visszautasítani, lévén klinikai vizsgálati módszer, nem egy egészséges ember értékelésére találták ki. Te pedig nem pszichiáterhez indultál, hanem állást keresni. Főleg nem hiszem, hogy ki akarnád adni lelki folyamataid működését egy vadidegennek.

Pszichológussal való beszélgetés érdekes lehet. Ezt csak nagyobb cégek engedhetik meg maguknak. Általában az utolsó fordulókban, több állásinterjú után küldik el azokat a jelölteket a megbízott pszichológusukhoz, akik közül bárkit ki tudnának választani. A pszichológus ebben az esetben szakmai, etikai okok miatt csak a munkaalkalmasságra utaló tulajdonságaidról fog jellemzést küldeni, bár a vele való beszélgetés másra is kitérhet. Ha ezt felvetik, azért érdemes elmenni, mert tudhatod: maximum 2-3 versenytársad van még, és nagyon komolyak az esélyeid. Valamint az is látszik, hogy nem a jövedelmi igényeid alapján fognak dönteni, hosszú távra terveznek, ha ilyen sok pénzt öltek a kiválasztásba.

A grafológián, asztrológián és egyéb babonaságokon a magam részéről jót mulatok. Az a jelölt, aki komolyan veszi az ilyesmit, döntse el, hogy pl. a kézírásában felfedezni vélt személyiségjegyeit szeretné-e a leendő munkaadójával láttatni. Az asztrológiának az általam javasolt önéletrajz-minta nem ad esélyt, mert nem tartalmaz születési dátumot. Újabb ok arra, hogy ne is adjuk ki. Eddigi – szerintem - legviccesebb értékelési „módszer” a vércsoport szerinti kiválasztás volt, szerencsére csak olvastam róla, nem találkoztam vele. Nem akarom megtudni, miféle cég választ ez alapján kollégákat.