JobAngel Az álláskeresők védangyala

Többször okoltam már a poroszos oktatást cikkeimben az álláskeresési problémákért, és ez most aktuális témává vált, ezért kifejtem, mi bajom volt/van vele. Azt remélem ettől, hogy többen le tudják majd tenni a félelmeiket, beléjük nevelt gátlásokat az álláskeresés során. Másfelől megértem a most aggódó szülőket, és magam is aggódva figyelem az oktatás változásait, mert látni vélem, mit eredményez majd. Az a félelmem, lesz még olyan generáció, akiknek problémái lesznek az álláskereséssel (is) az oktatás miatt.
A tekintélyelvű oktatás célja, hogy jól irányítható, befolyásolható embereket hozzon létre. A módszerek, amikkel ez kialakítható, az emberek egyéniségében hatalmas rombolást végeznek. A 60-as, 70-es, 80-as évek elején születettek ezeket a jeleket mutatják, így a problémát általánosnak látom, bár nem tagadom, saját példám volt az első, ahol szembesültem ezzel.

Sokszor tanácsolom, hogy az egyes online megjelenéseknél linkeld egy publikus helyen elérhető önéletrajzod, vagy saját szakmai blogod, honlapod.

Ha ez utóbbi kettő nincs, akkor az önéletrajzot sem nagyon tudod releváns helyre feltölteni, a Linkedin profil meg nem mindig a legjobb, mert nem is CV, és ha amúgy is Linkedinen jelentkezel egy állásra, ott úgyis automatikusan csatolódik.

A publikus CV-re egy jó megoldás a nálunk nem igazán elterjed VisualCV. E portálról HR-es vagy álláskeresői tapasztalatom nincs, csak azért tanulmányoztam át, hogy be tudjam itt mutatni. Nem újdonság, sokéve létezik, sok magyar CV van fent rajta, de még egyszer sem találkoztam olyan álláspályázati anyaggal, ami ilyen linket tartalmazott volna. Remélem, most majd terjedni fog, mert nekem is nagyon megtetszett, hasznosnak tartom. Ráadásul igen szép külsejű CV készíthető vele, a VisualCV valós emberek valós CV-jét is publikálta mintaként, pozíciónként rendezve: http://www.visualcv.com/www/examples/  Az egyetemi hallgatóktól a kreatívokon át a top managementig mindenféle CV-t meg lehet itt tekinteni. Még jobb benne, hogy az egységes kinézet is garantált, mégsem Europass, hanem egy áttekinthető, dekoratív CV.

Azzal kezdeném, hogy hiszem, hogy korrekt, jól felkészült közvetítőcégekből sokkal több működik nálunk. Sajnos ügyetlen, képzetlen, de még rosszindulatú közvetítők is jelen vannak, sokat ártva ezzel a toborzó-kiválasztó szakmának, még inkább az álláskeresőknek. Az alant megírt történetek kb. 15 évnyi tapasztalatból származnak, így a helyzet nem annyira töményen rossz, mint látszik elsőre.

Az első csoportjuk azok a "közvetítők”, akik regisztrációs díjért  külföldi, nyelvtudást nem igénylő, betanított fizikai vagy szakmunkát ajánló cégek, egyéni vállalkozók. Semmi közük sem a toborzáshoz, sem a HR-hez, ők csalók. Sose fizess senkinek azért, hogy állásod legyen!

Sokszor hallom, hogy a legtöbb álláskereső inkább kikerülné a toborzó, közvetítő cégeket, mert rossz tapasztalatai voltak, mert azt gondolja, hogy közvetlenül a munkáltatóval tárgyalva – kikerülve a közvetítői kört - hatékonyabb lehet az álláskeresése. A rossz tapasztalatokkal nehéz mit kezdeni, el kell ismerni, vannak kóklerek ebben a szakmában is.

Az álláskeresés gyorsasága és hatékonysága azonban sokkal több tényezőtől függ annál, minthogy ilyen egyszerűen ítéljük meg.

Ha álláshirdetésben azt látom, hogy „elhivatott”, „belső motivációval rendelkező” kollégát keresnek, akkor kétféle érzés kerít hatalmába. Az egyik az öröm afölött, hogy törődnek azzal, mit érez a munkatárs a munkájával kapcsolatban. Ez - sajnos tapasztalataim okán - gyorsan el is múlik, és jön a másik érzés.

A félelem attól, hogy a hirdetők nem képesek motiválttá tenni a munkatársakat, azt várják, majd magától, magában talál motivációt, ők ezzel nem is kívánnak foglalkozni.