JobAngel Az álláskeresők védangyala

A CV-kre írt véleményezéseim kapcsán néha érdekes beszélgetések alakulnak ki a hozzám forduló álláskeresőkkel. Az egyik visszatérő téma, hogy az általam javasolt munkatapasztalati leírások a jelöltek szerint túl részletesek. „Hát ez egyértelmű, nem?” „Ha érdekli, majd megkérdezi állásinterjún” „Aki ilyen embert keres, tudhatja”, ”De az úgy olyan béna”, – ilyen érvekkel(?) próbálják védeni az elnagyolt CV-t. Pedig védhetetlen, hiszen amelyik CV nem működik a munkaerőpiacon, az javításra szorul.

Ezekről a helyzetekről kezdő import beszerző önmagam jut eszembe, amikor az volt az egyik feladatom, hogy új termékeket kutassak fel, amit majd áruházak árulnak. Rengeteg gyártó katalógusa landolt nálam a sok újdonsággal, amikor termékeket véleményeztünk, ezeket néztük át. Tapasztalt kollégám javaslatot tett az egyikre, egy szerintem igazán rusnya kis békazöld asztali telefonra, mire „de az ronda!” felkiáltással tiltakoztam. Nem kell, hogy neked tetsszen, nem te fogod megvenni. A vevőknek pedig tetszeni fog, mert nekik ez kell – hogy rikítson, hogy kicsi legyen, hogy egyszerű legyen - hangzott a válasz. Többezer darabot adtunk el belőle.

Vannak jokernek tartott állások, ahová olyan frissdiplomás fiatalok jelentkeznek, aki sajnos nem találnak állást a saját szakmájukban. Tipikusan adminisztrációs, ügyfélszolgálatos/portás/recepciós/takarító területen próbálkoznak, és még inkább sajnos, hogy rendre elbuknak. Nem értik viszont a bukás okát, hiszen adminisztrálni mindenki tud – ha megmutatják, mit és hogyan kell, márpedig a cégek belső működését külsős úgysem tudhatja. A recepciósnak is elég, ha kedves, segítőkész, szorgalmas, ez pedig minden dolgozni vágyóban ott van. Takarítani szintén mindenki tud, hiszen otthon is szokott. A közvélekedés legalábbis ennyit tart ezekről a munkákról, ez alapján gondolják, hogy bárki alkalmas rá.

Talán álláskeresőknek is hasznos lehet, hogyan alakul ki egy munkakör (ha jól csinálják), sőt állásinterjún is rá lehet kérdezni, ha vki szakmai beszélgetést akar kezdeményezni, megismerni a cég gondolkodásmódját. HR-es nélküli kisvállalatoknak is érdekes lehet, ugyanez, ezért nem a tankönyvi tudásanyagot szeretném e témában átadni. (az fellelhető szerte a neten pl. itt egy igen jól strukturált anyag kezdetnek).

Most inkább abban segítenék, hogy egy új kolléga felvétele előtt miket érdemes átgondolni. Nem fogok olyan fogalmakkal dobálózni, hogy kompetencia-modellek, funkcióanalízis, meg munkakör-gazdagítás, ezért kapott „light” címet. Ezeket mégis érdemes átgondolni, mielőtt megírunk egy álláshirdetést.

Nem, nem találtam ideálist, hogy nagy örömmel betegyem ide, és díjat osszak érte. Csak az ellenkezőjét :) Ezt a gyönyörűséget, amivel egy kedves olvasóm lepett meg, nem hagyhattam szó (poszt) nélkül. (Természetesen a hirdetés már régen lejárt). Se feladatleírás, se értelmes elvárás. Vajon tudja-e hirdetőnk, mitől "közgazdasági" egy érettségi, és hogy mit jelent a mérlegképes könyvelő?

Az álláspályázatra küldött visszajelzésekkel foglalkoztam az előző két posztban (itt és itt), de felmerült az is, milyen visszajelzéseket érdemes adni az állásinterjúkon. Tekintve – hogy néha tévesen – az álláskeresők egyik-másik visszajelzést sértésnek, támadásnak veszik, hasznos lenne tisztázni, mikor „jogos” megsértődni, és mikor inkább elgondolkodni, mit is akarhatott a megjegyzéssel a másik fél – lehet, hogy csak ügyetlen volt, lehet, hogy oka volt a megfogalmazásának. Ez a hozzáállás sokat segíthet abban, hogy ne törj össze egy „beszólástól”, hanem úgy kezeld le, hogy sikeres állásinterjú kerekedjen ki a végére.