Már tudjuk, hogy önéletrajzot a címzettjeik többnyire nem betűről betűre olvasnak, hanem átfutják nagyjából 20 másodperc alatt. Álláspályázatunknak ehhez a körülményhez kell alkalmazkodni. Lássuk, hogyan érhetjük ezt el.
Kiemelt témaként söpört végig mostanában az álláskeresős és karrieroldalakon az állásinterjú alatti testbeszéd. E cikkek tartalmát nem ismételném, mert úgy érzem, túlságosan kiemelik a testbeszéd jelentőségét. Ráadásul hiába, mert a testbeszédet nagyon nehéz tudatosan alkalmaznunk, így semmi értelme külön koncentrálni rá. Csak elveszi az erőforrásainkat egy sokkal fontosabb dologtól: a beszédtől.
Régóta tudjuk, hogy a szó az emberiség leghatásosabb kábítószere. A kimondott szó ereje sokkal átütőbb, mint egy kézfogásé, vagy egy testtartásé. Mert gerincferdülésed, derékfájásod lehet, ami befolyásolja a testtartásodat, de a szavaid akkor is a tieid, bármilyen hiányosságod ellensúlyozhatod általuk.
... tudtuk meg ezt a mai netes sajtóból.
Bizony, érdekes felvetések láttak napvilágot az álláskeresőkről, amúgy bulvárosan, mindjárt kettő is, pl. itt elolvashatók:
http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/09/24/egy_jo_allasert_hazudunk_mint_a_vizfolyas/
http://jobline.hu/magazin/20120924_Hogyan_kell_munkat_keresni.aspx
Az első cikkben szereplő tanácsadóval sajnos egyet kell értenem. A második cikkben nyilatkozó hölgy mondatai is megfontolandóak lennének, de épp azt az információt nem rögzíti a cikk, ami előremutató lenne. Munkaerőpiaci bulvár helyett, lássuk mit lehet kihozni a fenti két cikkből az álláskeresők javára.
A motivációs levél – szerintem – az egyik legjobb kommunikációs eszköz, amivel álláskereső élni tud, mégis szinte mindenkinek összeugrik a gyomra, mikor ilyet kér egy álláshirdetés. Az olvasóim is úgy küldik nekem a motivációs levelüket, hogy jelzik, megszenvedtek vele, erőnfelüli teljesítmény volt megírni. Sajnos ez érződik is néha az írásokon. Nem mernek őszinték lenni, pedig sokat lendítene a lehetőségeiken. Ha a nekem megírt élettörténeteket az álláspályázatokat elbírálók is látnák, sokkal sikeresebb lenne az álláskeresés. Úgy gondolom, az őszinteség olyan lehetőséget nyújt, amit semmi mással nem lehet pótolni.
Motivációs levelet írni leginkább úgy lehet, ha a saját motivációnkat ismerjük, ezért nehéz tanácsot adni kívülről. De talán nem lehetetlen, ha megismerjük, meg merjük fogalmazni, mi hajt vagy éppen mi nem hajt bennünket. Az álláskeresésben a motivációink sokfélék lehetnek, butácska álláshirdetések "belsőleg motivált" jelölteket szoktak keresni, ami persze értelmetlen, de azért a belső motivációinkról érdemes szót ejteni. Alapvetően 3 csoportba sorolnám őket:
E „szép” esős napon arra gondoltam, de nehéz most annak, aki állásinterjúra készül. Mit vegyen fel, mit kezdjen a vizes esernyővel, a sok rosszkedvű emberrel, a sötétséggel?
 |
|
|
 |
|
|
 |
 |
|
 |
||
 |
||
 |
||
