Az álláskeresés legelső lépése, hogy minél hamarabb túless a kétségbeesésen. Ha véget ért a munkaviszonyod, és jogilag is tisztázott a dolog (ehhez ügyvédet érdemes megkérdezni), akkor az új állás megtalálására kell koncentrálni.

Az álláskeresési járadékért (lánykori nevén munkanélküli segély), mindenképpen jelentkezz be a legközelebbi kormányablaknál. A korábbi években az volt a gyakorlat, hogy akik maguk mondtak fel, vagy akit a munkáltató rendkívüli felmondással küldött el, azokat regisztrálták ugyan a Munkaügyi Központban, de a segélyt csak 90 nap elteltével kaphatták meg. Ez ma már ez nem így van! Ők is ugyanolyan eljárásban részesülnek, mint akiket elbocsátottak.

Ha a hivatalos vonal megvan, indulhat az aktív álláskeresés, mégpedig az önéletrajzírással, mert ez kell majd ahhoz, hogy álláshirdetésekre tudj válaszolni.

Önéletrajz 2020-ban

Az önéletrajzok folyamatosan alakulgatnak, ahogy a munkáltatói igények és a munkaerőpiac változik.

Legalábbis így kellene. Mostanra eljutottunk oda, hogy a többség „amerikai típusú” kronológiai önéletrajzot ír, azaz időrendben – jóesetben időrendben visszafelé – felsorolja, hol dolgozott eddig, jól eláltalánosítva felsorolja a feladatokat („szerződések kezelése” „részvétel projektekben” pl.) milyen sulikba járt, milyen a nyelvtudása, és még mihez ért. Esetleg hobbik, fénykép. Valahol olvasta, hogy bele kell taposni az egészet egy oldalba, tehát úgy próbálja. Motivációs levélben leírja szövegesen ennek egy részletét, és hogy egy sikeres csapatban szeretné kamatoztatni tudását, mert ez van a letölthető sablonokban, iskolában meg nem tanítottak ilyesmit írni…

Csakhogy ez az álláspályázati csomag már nem versenyképes, valójában sosem volt az, mert a nagy általánosságokból sosem látszott igazán, ki mihez ért. Egy adott állásra szinte mindenki ugyanazt fogja írni, mert erre van sablon, és megint sok önéletrajz jut egy-egy állásra, így majdnem a szerencsén múlik, sikerül-e az állás.

Ahhoz, hogy ez ne a szerencsén múljon, csak 3 dolgot kell tudnunk:

1. Az álláspályázati csomag feladata eljuttatni bennünket állásinterjúra.Semmi más célja nincs. Nem hivatalos levél, nem önkifejezés, nem irodalmi mű, nem szövegszerkesztési világbajnokság pályamunkája.
2. Az önéletrajz a szakmai identitást, szakmai múltat írja le. Informatívan és részletesen jellemzi a szakembert, aki te vagy, és akivel majd együtt akarnak dolgozni azok, akiknek küldöd.
3. A motivációs levél az elképzelt szakmai jövődről szól az adott cégnél, és/vagy adott pozícióban, ahová éppen jelentkezel. (Ezért nem létezik jó motivációs levél sablon.)

Miért használsz sablonokat?

Mert kényelmes, és mert nincs jobb ötleted, értem én. Van pár lelkes tanár már középiskolákban is, aki tanít álláspályázást, de mégsem jellemző, hogy iskolában tanulnánk. Akkor marad a minta. Önéletrajzra még működhet is, ha csak ötletelésre használod, és nem félsz belevinni a saját gondolataidat. A legtöbb esetben mégis már az első fejezet, a Rólam/Magamról/Összefoglaló feladja a leckét. Oda kellenének a saját gondolatok, amik meg is vannak, de valamiért mégsem mered leírni. A sablon biztonságosabbnak tűnik, miközben a legtöbbre igaz, hogy – már bocsánat – életszerűtlen hülyeség.

Amikor valaki meglévő tudását szeretné kamatoztatni egy sikeres csapatban, akkor már több hibát is elkövetett. Pontosan tudjuk: leginkább munkát akar végezni pénzért, ami egy teljesen vállalható hozzáállás, kár tehát mást mondani. Azonfelül mekkora kommunikációs baklövés, ha az első mondatba már a meglévő tudásodra hivatkozol, amiről még fogalma sincs az olvasónak? Pedig pont azért olvasná az önéletrajzot, hogy ezt megtudja. A jó kommunikációs készség is ott van ugye az önéletrajzodban, a készségeid között, mert benne volt a mintában?

A sikerescsapatos kiszólás szinte mindig mellémegy, mert bizony minden csapatban vannak problémák, válság idején nem biztos, hogy sikeresek, sőt van, ahol csapat sincs, hanem egyedül kell boldogulni… Azaz, ha komolyan vesszük, ilyen helyeken már esélyed sincs, pedig itt lehetne igazán fejlődni. De ha mégis van csapat, és sikeres, akkor nekik miért is lenne fontos, hogy te a saját tudásodat akarod náluk „kamatoztatni”? (jelentsen bármit is a kamatoztatás…) Nekik az kell, hogy a tudásodat felhasználva jól dolgozz náluk, eredményeket hozz – a motivációs levél majd elmondja, milyen személyes indíttatásból akarod ezt. És ezzel még csak egy félmondatnyi sablonszöveget szedtem ízekre, többet nem is fogok, mert már látszik: a saját gondolataidnak biztosan több értelme van, mint egy sablonos félmondatnak.

Álláspályázati csomag 2020-ban

Egy ilyen csomag sokféle írott anyagból állhat: önéletrajz, motivációs levél, vezetői portfólió,

Tárgyi tudás, kompentenciák, hozzáállás: ezeket kell tudni strukturáltan megmutatni. Semmi értelme sincs azt tárgyalni hosszan, hogy hol dolgoztál 15 évvel ezelőtt, és ott mit csináltál. Az a fontos, hogy amit ott tapasztaltál, azzal ma mit tudsz kezdeni. Például: a pályaelhagyó tanárnak biztos nincs problémája a prezentációs készséggel, tehát amikor egy irodai munkára jelentkezik, ne azt írja, hogy „osztályfőnöki teendők ellátása”, mert kb. fogalmunk sincs, mire jó az egy ügyintézői munkánál. Ha határidőkről, jelentési kötelezettségekről ír, azzal már tudunk mit kezdeni. Ezt jelenti az, hogy ne általánosítsunk. Úgy írd le az eddigi munkáidat, hogy bárki el tudja képzelni, mivel is foglalatoskodtál a munkahelyeiden egész nap. Erre a „varázslatra” találták ki a „kompentencia-alapú önéletrajz” frázisát.

Az én ingyenesen letölthető önéletrajzmintáim már jópár évesek, de a kompetencia-alapú hozzáállást már mutatják, mert ez már akkor is sikerre vezetett, amikor még nem volt rá divatos frázis. Mixeltem a kompentencia-alapot a kronológiai megoldással, mert a magyar piacon még mindig ez a leginkább eladható forma. Kicsit formabontó így, de azért nagyon nem.

A tárgyi tudás nagyjából gyorsan felszedhető, mindenhez hozzáfér mindenki, ez már csak szorgalom kérdése. A szakmai alkalmasság része, hogy folyamatosan olvasunk a saját szakmánkról, fejlődünk, kipróbálunk új módszereket, ezekről beszélgetünk közösségi oldal szakmai csoportjaiban. Azaz, nem eretnekség akár egy ilyen fejezet is az önéletrajzba, ami ezeket tárgyalja: olvasott szakirodalom, részvétel szakmai csoportokban, szakmai blog stb.

A magabiztos középszintű nyelvtudáshoz 800-1000 órányi tanulás kell, azaz ennek hiánya lehet akadálya a sikeres álláskeresésnek. Ezt nem lehet gyorsan felszedni, de folyamatosan tanulni mindenképpen érdemes. A hosszútávú álláskeresési stratégiának mindenképpen része kell, hogy legyen.

Kompetenciák: eredeti latin jelentése szerint alkalmasságot, ügyességet jelent, és sokan nem is tudják, hogy amit tudnak, az egy értékes tudás, és hogy az eddig elért eredmények mutathatják a jövőbeli alkalmasságot. Egy pályakezdő már a gyakornoki tapasztalataival is érvelhet, családi vállalkozással, bármivel, amit már látott egy cégből, szakmai munkából. Mert az már az ő értéke, jobban, mint a sablonból kiszedett tudáskamatoztatás.

Hozzáállás: Itt lehet a legtöbbet csalódni munkáltatóként, és erről a legnehezebb meggyőződni. Referenciák, sztorik, példák kelthetnek bizalmat. Ezrével látok olyan panaszt, hogy a sok kihívásokat kereső, tanulni vágyó, eredményorientált jelölt végül megretten az első problémától, nem hajlandó tanulni, és eredményt sem tud felmutatni. Ennek munkavállalói nézete, hogy munkáltatók általában az önbizalomhiányt értékelik tévesen:  a „nem elég határozott”, „nem elég motivált” elutasítási okok valójában innen erednek. Érdemes megerősíteni magadban a saját szakmai és emberi értékeidet. Ha te nem vagy meggyőződve az alkalmasságodról, őket hogyan tudnád meggyőzni?

Motivációs levél 2020-ban

Az álláshirdetések sajnos összevissza pozicionálják a munkaköröket: néha egy menedzseri pozícióról derül ki, hogy betanított adminisztráció, máskor egy ügyintézői pozícióról derül ki, hogy vezetői vagy specialista tudással és felelősséggel lehet jól végezni. Ha a feladat jól meghatározott, és tetszik, akkor arról lesznek elképzeléseink, hogyan akarjuk csinálni. Pl. van, aki „építő”, azt szereti, ha zöldmezős ügyeket kap, van aki „működtető”, egy meglévő dolgot tud működtetni és folyamatosan fejleszteni. Van, aki válságkezelésben érzi igazán jól magát. Az ilyen jellegű preferenciáknak ki kell derülni a motivációs levélből: mert aki szeret valamit csinálni, majdnem biztos, hogy jól is fogja csinálni. Ennél jobb motiváció nem is kell.

# # #

Hasznos lehet mindez az ismerőseidnek is? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes (jelen helyzetben csakis online, kamerás, élő konzultációs) segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #