JobAngel Az álláskeresők védangyala

Sértődött vagy profi munkavállaló vagy?

2017. november 21. 06:00
15 hozzászólás

conflict.pngMár megint a munkaerőhiányra hivatkozva került elém egy jelenség, amit érdemes kicsit kibeszélni. Régebben is hallottam, hogy munkavállalók kiszólogatnak, főleg témához kapcsolódó blogok kommentjeiben: ha ez vagy az nem úgy van, akkor azonnal fel kell mondani, munkaerőhiány van, na...

Van pár helyzet, amikor ez kétségkívül érvényes: a mobbing, a zaklatás vagy ha a munkáltató nem fizet, egyértelműen ilyen helyzetek. Ilyenkor „ugrás a semmibe” alapon is fel kell mondani, mert beláthatatlan következményei lehetnek, ha nem teszed.

De van, amikor sima sértődés, félreértelmezett vitapozíció okozza ezt. Akkor nagyon fájdalmas lehet egy sértődötten meghozott döntés – vagy annak következménye, a valós állásvesztés.

Nagyon nehéz egy-egy konfliktusban higgadtnak maradni, de ha ez nem sikerül, legalább egyet ígérjünk meg magunknak: döntést csak higgadtan hozzunk az állásunkról, indulatból soha!

Ha gond van, és van lehetőség tárgyalni, akkor tárgyalni kell. A legtöbb esetben rájövünk, hogy nem probléma, hanem félreértés a konfliktus forrása. Azt egyszerűbb tisztázni, mint hónapokig állást keresni. Okosnak kell lenni, miután kidühöngtünk magunkat. A professzionális hozzáállás hosszútávon is jobban megéri, mint a primadonnás hiszti.

Pár ilyen példa összegyűlt az elmúlt években, amikor a munkavállaló érdekei felülírták a dühében hozott – de szerencsére nem közölt – döntést. A két legemlékezetesebb számomra:

Volt egy kollégám, aki belső álláspályázaton csoportvezető akart lenni, specialista szerepkörből kilépve. Specialistát nehezen találtak volna a helyére, ha megkapta volna az állást, így elutasították a vezetői ambícióit. Meg is jegyezte sértetten, hogy lám, itt nem elég hülye vezetőnek, pont a szakértelme miatt nem lehet vezető, majd máshol hátha másképp lesz… Ezt meghallva a főnöke és a HR-es arra jutottak, hogy el kéne beszélgetni vele: hogyan is engesztelhetnék ki a sérelemért? Ők racionális döntést hoztak, ha ezzel a kolléga nem elégedett, azon változtatni kell. Kiegyeztek: plusz szabadság, egy-két vezetői továbbképzés, és egyéb anyagi elismerés járt neki, bár a vezetői ambícióit továbbra sem támogatták gyakorlati szinten, egy jó ideig újra lojálissá tették. Majd egy projektre építhetett egy saját csapatot, és megkapta a rég áhított vezetői szerepet – arra a szakterületre, aminek egyébként specialistája volt. Talán ez az eset határozta meg a sérelmekhez való hozzáállásomat, bár ennek csak tanúja voltam, aktív részem  nem volt benne.

E tanulság azóta mindig előttem van. A másik emlékezetes esetben egy hölgyet „lefokoztak”: kiültették az irodájából a recepcióra, mert ott volt üresedés, és úgy ítélték meg, hogy ő tudja az „irodai” munkáját ott is végezni. Felháborodott, sírásig hergelte magát, hogy ő márpedig felmond, hát micsoda megaláztatás! Mielőtt ezt megtette, megkérdezett engem, kapott egy másik szempontot: A recepciózás plusz feladatokkal jár, és ugye plusz pénzzel is…? Igen, fizetésemelést kapott arra az időszakra, amíg nem találtak másik recepcióst.

Mindkét eset azt mutatja, hogy – nagyon leegyszerűsítve – a sértődésből macerás álláskeresés, a tárgyalásból magasabb fizetés lesz. Tehát, tárgyalni kell. Szinte mindig érdemes megpróbálni, mert akár még a személyes konfliktusok is meg tudnak így oldódni.

A gyakorlatban persze nem ilyen egyszerű, mint leírva. Nehéz higgadtan tárgyalni azzal a vezetővel, akivel két perce összeüvöltöttél, nehéz túljutni a sérelmen, ha az történt. Az ilyen helyzeteket először ezért magadban kell rendbetenni:

1. Miért sért téged az adott helyzet?

2. Most fogalmazd meg, hogyan is oldhatnád ezt meg!

2.1 Mit tehetnének azért, hogy a sérelmed elmúljon? (Vigyázz! Meg nem történtté tenni senki sem lesz már képes, ezt nem várhatod!) Ennek mentén fogalmazd meg az elvárásaidat!

2.2 Hogyan tudod a helyzetet valamilyen módon a javadra fordítani?

Sokszor hallom a kifogást: hogy ez elméletben működik, de nála úgysem fog működni, mert… Ha nem fog működni, még mindig felmondhatsz, onnan indultál ugye, hogy felmondasz, mert megsértettek. Ehelyett lehet mást kipróbálni, nagy kockázat nincs benne, csak nagy lehetőség.

Ha tárgyalni akarsz, akkor bízhatsz abban, hogy megegyeztek: a cégeknek ma már sokkal drágább új embert találni, mint a meglévő, bevált, jól dolgozó emberrel megállapodni a jövőre nézve. Ezért fognak nyitottan állni hozzád egy ilyen helyzetben. Ha az elvárásaid nem irreálisak, akkor lesz megegyezés.

--------------------

Hölgyeim! Ingyenes álláskereső suli lesz megint, gyertek! Részletek itt!

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://jobangel.blog.hu/api/trackback/id/tr9213323717

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Ki lehet munkavállaló? 2019.03.13. 07:43:35

A Munka Törvénykönyve (Mt.) a jogszabály elején határozza meg, hogy kik lehetnek a munkaviszony alanyai, és azt is, hogy ki lehet munkavállaló. A munkaviszony alanyai A jogszabály elsőként azt deklarálja, hogy kik a munkaviszony alanyai. A munkaviszony…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bambano 2017.11.21. 14:46:50

profin megsértődött vagyok :)

2017.11.21. 21:04:39

"Nesze egy csoki" trükk.

jobangel · http://jobangel.hu/blog 2017.11.22. 09:06:44

@vu2: Csak az a kérdés, elég nagy és finom-e a csoki, amit ilyenkor "trükköznek". Ezt kell felmérnie a munkavállalónak.

vu2 (törölt) 2017.11.22. 09:45:07

@jobangel:
Trükk az. Mindkettő le lett oltva és megjegyezték.
Egyiknek sem izlik; a valószínűsége, hogy rájönnek az pedig növekvőben van.
Aztán, hogy ezzel mihez kezdenek az meg persze az ő dolguk.

porthosz 2017.11.22. 09:55:38

Annyit azért hozzátennék, hogy sokszor az ilyen komolyabb besértődésnek nem a cég aktuális "akciója" a tárgya, hanem hogy ez volt a cég 28. ilyen "akciója" az elmúlt 1 évben. Az pedig elég gyakran végződik felmondásban.

vu2 (törölt) 2017.11.22. 09:58:58

Sértődött meg hisztis vagy profi? :D

Attól profi, mert elviseli/eltűri ? (az ok mindegy)
Ez nem így van, nem így működik. A kamu működik így. Az a kamu, amikor szépen mindkettő felveszi a vigyor álarcot.

Ez így nem oké, nagyon nem.

oddball 2017.11.22. 10:15:31

@vu2: Sok helyen, főleg kkv-knál még csoki sincs, egyszerűen csak megöröklöd az épp felmondott/kirúgott kolléga munkakörét. Ennek annyi előnye ugyan van, hogy legalább nem sokat kell hezitálni azon, megéri-e felmondani.

ogli dzsí 2017.11.22. 10:58:34

nem kell sertodni

kozolni kell az osszeget, meg a szamlaszamot

Szelid sunmalac 2017.11.22. 11:00:09

Ocsem, en profikent ugy kiverem a blahet, hogy osszefossak magukat. Aztan hivhatjak hisztinek ,de tobbnyire csak azok, akik hozza vannak szokva, hogy mindenki kussol.

Hujber Tünde · http://egyszeruen.blog.hu 2017.11.22. 11:03:37

Egyetértek vu2-vel. Nem attól vagy profi, mert eltűröd a porthosz által is említett 28. sérelmet is. Legfeljebb azt mondanám: ne sértődötten mondj fel, vagy mondj ellent, hanem higgadtan. :)

ogli dzsí 2017.11.22. 11:05:40

apu okolbe szorult keze vagyok

Jazo 2017.11.22. 11:09:55

Mindkét példában el lehetett volna kerülni a "cirkuszt", ha a vezetők is "profin" állnak hozzá a dologhoz. Szóval ne várják el az alkalmazottól a professzionális hozzáállást, ha ők sem azok. Nekik ráadásul nincs más választásuk. (nagyjából a "megszoksz vagy megszöksz" elv mentén tudnak gondolkodni)

Ma már megszokott dolog, hogy ha cégen belül szeretnél átkerülni valahová, akkor nem szólsz a dologról a főnöködnek, mert annyira "profin" állnak a dologhoz, hogy ott tesznek keresztbe ahol tudnak.

Szintén felesleges jelezni a főnöknek, hogy keveselled a fizetésed, mert csak megalázkodsz és kapni úgy sem kapsz semmit.

Legutóbb dolgoztam az egyik legnagyobb telekommunikációs cégnél és ott a vezetőknél - minden szinten - az volt a gyakorlat, hogy ha az alkalmazott jelez bármi problémát, akkor elmagyarázzák neki, hogy miért nincs igaza, még akkor is ha ő rálát olyan dolgokra, amire a vezető nem.

10-ből 9 alkalommal nem ér el az alkalmazott semmit sem a vezetőjével való beszéddel, csak megalázottnak érzi magát. Stilus-t csak akkor váltanak a vezetők, ha leteszi eléjük az alkalmazott a felmondó levelet...de akkor jellemzően már késő, mert megszületett a döntés az alkalmazott fejében és már aludt is rá jópár napot.

ogli dzsí 2017.11.22. 11:13:10

en altalaban mar az allasinterjun megsertodom

sertodos vagyok

vu2 (törölt) 2017.11.22. 11:35:49

@oddball:
Ez amit írtál az összetett mondatban megfogalmazott irodalomhoz közelebb álló megfogalmazás. (dejólnyomom :D)

Nem is olyan távoli múlt :
- el lehet menni van 100 másik helyetted
- mától ez a minimum

Paraszt hozzá állás :
- pofád lapos
- így jártál
- örülj, hogy itt lehetsz
- kussolsz

Az elültetett (kész aknák) problémára adott mostani válaszok :

- pl. sms-ben : majd Te megcsinálod (+elmész ám Te a p...-ba, elhúztunk innen)

stb. stb. stb.

Üzem bezár/roló le.

Elmebajnok hozzá állás.
Hozza ám a lóvét. Kezd sokba lenni a tévedés.
süti beállítások módosítása