McGee : “Boss…This is all my fault, I take responsibility for what happened here. You’ll have my resignation by the end of the day” Gibbs : “You break protocol McGee?” McGee : “No, but…” Gibbs : “I am responsible, you’re part of a team, you’re part of my team, and I’m sure hell not turn in my badge”
	/NCIS 8. évad, 15. rész/

-------------------------------------------------

Az önéletrajza szerint sok álláskeresőt felelősségteljes munkavégzés jellemez, de ez a tulajdonság még nem terjedt el annyira, mint a csapatjátékosság…. De vajon mennyire gondolja komolyan valaki a felelősségvállalást a munkájában, főleg a hibáiban?

Arról jutott ez eszembe, hogy láttam a fenti jelenetet nemrég az NCIS egyik epizódjában. A beosztott a főnöke elé ugrott, összeszedvén minden bátorságnak gondolt erejét, belekezdett a „felelősségvállalásba”:

       - Főnök, ami itt történt, az az én hibám, vállalom a felelősséget, délután felmondok.
A főnök leordította a fejét:
       - Szabályt szegtél?
       - Ööö, nem, de…
A főnök folytatta:
       - Én vagyok a vezetőd, te egy csapat tagja vagy, az én csapatom tagja, és én bizony nem mondok fel…

Mekkora különbség van a két „felelősségvállalás” között, igaz?

Állásinterjún pont ezért érdemes a felelősségvállalásra terelni a szót, ha pl. az elkövetett hibáidról vagy a csapatjátékosságról kérdeznek. Nincs ember, aki nem hibázott volna még a munkájában, ez nem kérdés. A kérdés az, hogy hogyan kezelte? Mint a filmbeli beosztott, aki megelégedett volna azzal, hogy felmond, részéről letudva a felelősségvállalást, a hibát meg otthagyja másnak javításra? Vagy azt mondja, hogy igen, hibáztam, helyretettem, tanultam belőle, ilyet már többet nem követek el? Fontos mérlegelni: szabályt szegtél-e? Ha igen, miért; ha nem, és mégis hiba lett az eredmény, mi okozta a hibát?

Ha interjúztató lennék, ezekre lennék igazán kíváncsi. Mert hiba esetén van a legnagyobb szükség a jó és lojális munkaerőre. Napi rutinban bárki eldolgozgat megfelelő tárgyi tudással, de mi történik hiba esetén? Pánikbaesik, kétségbeesetten vergődik a hibában, kapkod, sopánkodik, jajmostmilesz, ezzel tovább ront a helyzeten, vagy hideg racionalitással elfogadja, hogy ez megtörtént, és lehetőséget keres a javításra? Mit lát javításnak? Mit tart fontosnak? Magát menteni, hibát helyrehozni, vagy mindkettőt egyszerre? Vagy csak a hibával foglalkozik, magával nem? (ez sem jó ám mindig…) Rossz esetben felelősség másvalakire terelésével foglalkozik leginkább, de ügyes interjúztató ezt is fel fogja ismerni.

----------------

Ha kifejezetten a felelősségvállalásról kérdeznek, annak minimum két megközelítési módja van. Az egyik a hibákért vállalt felelősség, a másik viszont az általános felelősségtudat.

Ígérsz-e olyasmit, amit nem tudsz tartani, vagy nem vagy biztos benne, hogy tartani tudod majd? Komolyan veszed-e a feladatokat, a munkahelyet, a céget? Döntéseidben átgondoltan mérlegeled-e a lehetőségeket, vagy megérzéseidre hagyatkozol? Hogyan helyezed egymás elé, mögé az önérdeket, csapatérdeket, cégérdeket? Hogyan kezeled az érdekellentéteket, ütközéseket? Ha beosztottaid lesznek, hogyan kezeled majd őket? Felelősségteljes csapatvezető lennél, vagy a csapattagokra hárítod a felelősséget, illetve köztük osztod fel?

Fontos, hogy ezek alapvetően nem jó vagy rossz hozzáállást tükröznek, a megfelelő felelősségvállalást, kockázatkezelést az adott cég, pozíció és szakterület határozza meg.