Amikor megérkezik végre a hívás, hogy megkaptunk egy állást, nehéz higgadtnak maradni, és nem is veszi jól ki magát, ha gondolkodási időt kérünk, még az is lehet, hogy ezzel buknánk el az állást. Ezért ilyenkor nagy örömmel igent mondunk, és néha később meg is bánjuk…

Ezt elkerülendő, van pár momentum, amit már az álláskeresési fázisban érdemes feljegyezni minden állásinterjú után, a régebben már tárgyalt álláskeresős füzetbe! Igen, papíralapon, hogy azonnal lehessen keresni benne, és felfrissíteni az állásinterjús és toborzási tapasztalatokat. És mivel az álláskeresők jórésze elég sok interjún jelenik meg, és mindegyikre nem emlékezhet fejből, a jegyzetek fognak segíteni. Gondoljuk végig az alábbiakat!

1. Voltak-e bizonytalanságok a keresésük során? Lemondott, áttett interjúk, várakoztatás interjú előtt, bármi, ami szervezetlenségre utalt?

2. Szimpatikus volt-e az interjúztató? Milyennek láttad állásinterjúra menet a cégben a hangulatot? A munkavállalókat láttad-e munka közben, mit láttál? Lelkes, mosolygó dolgozókat, vagy sajnálattal néztek rád, mint áldozatra? Esetleg furán méregettek, mint leendő riválist? Tudsz-e valamit a vállalati kultúráról?

3. Beszéltetek-e mindenről, ami téged érint? Tudod-e milyen teljesítményt várnak majd tőled, hogyan mérik majd a teljesítményed? Beszéltetek-e arról, hogyan értékelik az alulteljesítést, a felülteljesítést, mit kezdenek a „pont elég” teljesítménnyel?

3. Tudsz-e azonosulni azzal, amit a cég képvisel, árul, forgalmaz? Hiszel-e a termékükben, szolgáltatásukban, fontosnak tartod-e a cég tevékenységét? Mik a cég rövid és hosszútávú tervei? A cég maga hogyan tervez fejlődni, tervez-e? A te pozíciódban van-e fejlődési lehetőség? Nem baj, ha nincs, és neked nem is célod, hogy ebben fejlődj. De ha az ambícióiddal nem egyezik az ajánlat, akkor az nem lesz jó állás hosszútávon. Rövid távra is tervezhetsz, de akkor ennek légy tudatában, legyen határidőd magadnak, meddig és hogyan maradsz egy ilyen pozícióban.

4. Lehet ismerős ott dolgozóktól, vagy azok ismerősétől is véleményt kérni, de vajon mennyire lesz őszinte? Hányan fogják bevallani, hogy bizony ők kihasznált dolgozók, és nagyon rossz helyen dolgoznak? Lehet online utánajárni a cégnek, de abból sem fogunk valós képet kapni, legalábbis nem arról, amiről szeretnénk.

Ezeket leginkább az állásinterjún tudod kideríteni. Ha megérkezik az állásajánlat, és ezekkel nem vagy tisztában, akkor biztosítsd a hívót arról, hogy nagyon érdekel a lehetőség, és kérj egy találkozót, ahol megbeszélitek a részleteket. Bármikor mondhatsz nemet még ekkor is, ha valami nem felel meg neked.

Örök dilemma, hogy ha állásból állásba váltunk, mikor érdemes felmondani? Mit tegyünk, hogy nehogy felültessenek, és a felmondásunk után meggondolja magát az új hely? Egyértelműnek tűnik, hogy csak akkor mondjunk fel, ha az új munkaszerződést már aláírtuk, gyakorlatban viszont a munkaszerződés aláírása általában az első munkanapra esik (rossz gyakorlat, de akkor is ez az általános). Multicégek írásos offer letter-t küldenek általában, az már elég erős szándéknyilatkozat. Kisebb cégeknél érdemes legalább egy e-mailt kérni, bár ez sem ad túl nagy biztonságot, marad a saját meggyőződésed. Szerencsére nem gyakori, hogy meggondolják magukat a cégek, és felültetik az álláskeresőt, de óvatosnak lenni sosem árt. Nemet mondani sem feltétlenül bűn!