Megtörtént eset adta az ihletet a mai posztomhoz: Felhívtak egy jelölt által megadott referenciaszemélyt, az érdeklődő „Álláskereső Péterről” szeretett volna megtudni pár információt. A referenciaszemély döbbenten válaszolt, hogy sosem dolgozott „Álláskereső Péterrel”, fogalma sincs, ki az. Az érdeklődő nem adta fel – mert fontos volt neki a jelölt – tisztázták évszámok, munkahelyek és egyéb, jelölt CV-jében fellelhető adatok alapján, hogy kiről van szó. Kiderült, hogy a jelölt azelőtt „Példa Péter” néven élt, és referenciaemberünk pedig nem tudott a névváltozásról. Egy férfi esetében kevésbé merül fel a névváltozás lehetősége, de hála a kitartó toborzónak és a jóindulatú referenciaszemélynek nem lett belőle komoly baj. Amellett, hogy a jelöltnek fel kellett volna készítenie a referenciaszemélyt, ezt is tisztáznia kellett volna vele: hogy más néven fogják említeni.

A megkapott álláspályázati anyagok nagyrészében látjuk a jelöltek nevét, de kevesekben merül fel, hogy ez is okozhat fennakadást néha. Mielőtt ezt a történetet hallottam, én is csak a férjhezmenés vagy válás miatti névváltozásokra gondoltam. Ezeket szerencsére könnyű orvosolni álláskeresői oldalról, de kevesen gondolnak erre.

A névváltozás természetes, bár elég nehezen kezelhető a bürokrácia útvesztőiben, mégis, néha ezt hozza az élet. Pl. férjhez megyünk, elválunk, megint férjhez megyünk, valamelyik felmenőnk családnevét a már meglévőhöz kötőjeleztetjük iránta érzett tiszteletből, esetleg valamilyen okból nem akarjuk a születésünkkor anyakönyvezett vezetéknevünket többé (ez történt az idézett történetben a jelölttel). A változást bizony tudatni kell a karrierünk szempontjából ismerős emberekkel is, akik talán nem közeli barátok, nem vagyunk napi kapcsolatban velük, de referenciaszemélynek megadhatjuk őket. Ha a jelölt referenciát ad meg, azt tisztázza a referenciaszeméllyel is, frissítse volt főnöke, tanára, kollégája emlékezetében is az új nevét. A referenciaszemély elérhetőségei mellé mindig adjuk meg azt is a fejvadásznak, HR-esnek, hol dolgoztunk együtt az illetővel, hogy legyen legalább egy kiindulópont, zavar esetén.
Az adataink frissítése az állásportálokon szintén fontos, nemcsak a karrierutunk bemutatása, de akár ilyen „apróság” miatt is.

Segítséget nyújt a közösségi oldalak használata erre a problémára is, itt viszonylag sok ismerősünk van jelen, velük egyszerre közölhetjük az ilyen jellegű változásokat is. Ha még egy fényképet is felteszünk magunkról, az új név és régi arc együtt vésődik be távoli ismerőseink emlékezetébe is.

Dupla keresztnév

Ez egy másfajta problémát okoz, például, ha a jelölt úgy írja alá a motivációs levelet, hogy „Minta Mária Melinda”, akkor a válaszlevél csak „Tisztelt Hölgyem!” tud lenni, mert mégis hogyan szólítsuk meg? Kedves Melinda, vagy kedves Mária, vagy kedves Mária Melinda? Egy „Tisztelt Hölgyem!” viszont kevésbé ragad meg a kiválasztók tudatában. Telefonban még rosszabb a helyzet, a „Jókor hívom, kedves Mária vagy Melinda, melyiket használja?” egyből két kérdés, és még bután is hangzik. Főleg, ha az a válasz rá, hogy „most nem”. Azt a neved írd alá, amelyiket használod, a másikat majd elég lesz a munkaszerződés írásakor leadnod a többi személyes adatoddal. A motivációs levél és CV nem egy hatóságnak írt hivatalos levél, ahol a neved - mint ügyet intéző állampolgár - pontos beazonosítására kell, egyéb adataid mellett.

Ha álláskereső vagy, a toborzók, leendő munkáltatók a neveden szólítanának, keresnek rád, a döntési folyamat során is azon emlegetnek. (Sok jelentkezőnél inkább hobbikra, régebbi munkahelyekre, fényképre hivatkoznak az ilyen megbeszéléseken: a gitáros, a görkoris, a Coca-Colás, a virágos frizurás stb.)

Idegen hangzású név

Néha nem is kettős állampolgár egy teljesen külföldinek hangzó név tulajdonosa, de ezt nem árt tisztázni az álláspályázatban. Főleg, ha még előny is, mondjuk egyik szülője külföldi, és egy idegen nyelvet anyanyelvi szinten ismer a jelölt emiatt. CV-ben elég annyit írni, hogy „Állampolgárság: magyar” vagy pl. „kettős, magyar, dán”. Motivációs levélben – ha nyelvtudás, kultúraismeret miatt fontos lehet az álláshoz – érdemes megírni, hogy pl. „édesapám dán állampolgár, így anyanyelvi szinten beszélem a dán nyelvet is”.

Gyakori név

Még az is megeshet, hogy egy gyakori név tulajdonosaiból kettő is jelentkezik ugyanarra az állásra. Összekeverhetik őket, ha az egyik alkalmatlan, a másik is bekerülhet ebbe a mappába, tévedésből. Bár ez csak személyes félelmem, és sosem tapasztaltam ilyet, az esély nem elhanyagolható. Muszáj egyedivé válni, és erre jó módszerek is vannak.
Jó lehetőség egy saját karrierhonlap, egy visualCV, esetleg szakmai szövetségek, szakmádhoz illő civil szervezetek taglistájában való szereplés. De a CV-re tett fénykép is segít, ha azon kellően megjegyezhető vagy (igazolványkép tilos, hajba tűzött virág, mosoly szabad). Linkedin-profil, ahol a jelölt személy neve és a szakma összeforr, publikációk, bármi, ami a szakma és az egyén kapcsolatát jelzi.

Nemcsak hátránya van egy gyakori névnek, de előnye is: ha valaki a Facebookon túl sok, Kis, Nagy, Tóth, Kovács találatot kap egy jelölt után kutatva, inkább máshol folytatja a keresést, pl. a Linkedinen, ahol könnyebben akad rá a jelöltre. Ott viszont már csak a szakmai leírások alapján értékelhet, nem pedig életviteli szempontok alapján.