JobAngel Az álláskeresők védangyala

Folytatva az előző „antitrend” cikkemet, most azoknak adnék tanácsot, akik teljesen offline módon, vagy nemcsak online keresnek állást. Gyakorlati példákkal tarkított posztom most leginkább nekik próbál segíteni. Tekintve, hogy én is csak „kirándulgatok” e világba, valószínűleg sokminden kimarad, ezért bátran kommenteljen, akinek vannak még ötletei.

Leszögezném: a helyzetük semmivel sem reménytelenebb, mint az online, profilépítős, közösségi álláskeresést alkalmazóknak. Az esélyeik bizonyos szempontból akár jobbak is, lévén mára már egyre kevesebben keresnek így állást. A kapcsolatrendszerek szorosabbak, ez is lehet előny.

Milyen lehetőségeik vannak tehát?

1. Munkaügyi központok

Nem sokan fűznek ehhez reményt, pedig érdemes számolni vele. Egyszer már írtam pozitívan a budapesti munkaügyi központokról, továbbra is hangsúlyoznám: az ott dolgozó emberek többsége a bürokratikus keretek közé szorítva is nagyon segítőkész, empatikus. Érti az álláskeresők problémáit, érti a helyi álláspiacot is. Érdemes tőlük kérdezni, segítséget kérni, a rutinszerű pecsételésen túl. Valószínűleg vidéken is így van ez. Nem mellesleg, ha sokan valódi segítséget kérnek tőlük, még ott is muszáj lesz adni, ahol egyébként nem tennék.

2. Álláshirdetések a helyi/országos nyomtatott sajtóban

Régiónként változó, hol szokás meghirdetni egy-egy állást, de a klasszikus filmek álláskeresős jeleneteit érdemes végigjátszani: hirdetési oldalt végignézni, és minden lehetséges (tehát NEM ügynöki, túl-szép-hogy-igaz-legyen-állást) álláshirdetést bekarikázni, végigtelefonálni. Azért kell előre telefonálni, mert a meghirdetetten túl további információkra lehet így szert tenni. Meg kell kérdezni, mik a feladatok, milyen tapasztalatot várnak el, mit tekintenek előnynek. Ennek fényében lehet dönteni arról, érdemes-e pályázni.

3. Ismerősök útján

Tegye félre mindenki a büszkeségét, a majd-én-megmutatom énjét! Most állásra van szükséged, és ezért aki segíteni tud, azokat mind magad mellé kell állítani. Azokat is, akiket egyébként fenntartásokkal kezelnél! Mindegy miért áll melléd valaki: ha a saját egóját növeli ezzel, ha a kapcsolatrendszerét frissíti így, vagy azért, mert hálát vár. Ha segítségével állást találsz, és még ő is profitál belőle, az duplán jó. Keress fel, hívj fel mindenkit, írj közösségi oldalakra az ismerősöknek privát üzenetet, hogy állást keresel, és hogy milyen munkákat vállalnál.

4. Álláskeresőként feladott hirdetések

A mostani válságos világban rengeteg hirdetés kering például a Facebookon, néha az ember szíve szakad meg ilyen sorsok láttán. Később toporzékol bennem ahivatástudat, mert azt látom, hogy itt egy középkorú hölgy, aki gyerekfelügyeletet, idősfelügyeletet vállal, már eljutott addig, hogy ezt ki is meri írni a Facebookra, csak éppen mivel sokadik láncszem a megosztásban, nem derül ki a neve, az elérhetőségei, hogy írni lehessen neki, ill. az sem, hogy ha Győrben tudok ilyen munkalehetőséget az érdekes lehet-e neki? Mert hátha épp szegedi… A legtöbb közösségi oldalon „hirdető” álláskereső ezért nem jár sikerrel. Ha nem adja meg pontosan, mit vállal, hol vállalja, nem fogja senki elkezdeni kérdezgetni. Mert a közönség lusta erre. Ha mégsem, voltam én már elküldve azért melegebb éghajlatra, mert mertem kommentben javasolni a hirdetőnek, hogy azt is írja le, hol, mikor, mit vállal. Ez persze nem tántorít el attól, hogy mégiscsak összefoglaljam, miként íródjon meg egy ilyen hirdetés, ha eredményt is várunk tőle.

Tehát, a netes munkakereső hirdetésnél a hirdetés vázlata:

• milyen munkát, munkákat,
• hol,
• milyen időbeosztással (délelőttös, délutános, egész napos, bejárós, alkalmi stb.),
• ki (!) vállalna.
• Legyenek benne az elérhetőségi adatok! Telefonszám, e-mail-cím, ill. hol lehet érdeklődni a részletekről.

Ha nincsenek benne a fenti információk a hirdetésben, akkor az nem lesz sikeres. De ha a hirdetés pl. úgy szól, hogy munkanélküli óvónő vállal gyermekfelügyeletet X városban, munkaidőben, akkor az elég egyértelműen beazonosítja a hirdető alkalmasságát annak, aki épp bébiszittert keres. Valószínűleg fel is fogja keresni a hirdetőt, ezt olvasván.

5. Közösségi oldalak csoportjai

Örömmel látom, hogy egyes régiók, városok, külön állást keres/kínál közösségeket hoztak létre pl. a Facebookon. Lehet találni külföldi munkákat ajánló csoportokat is. Aki bármilyen korlátozott módon, de interneteléréshez jut időnként, ezekhez csatlakozzon. Facebook keresőbe beírandó kulcsszó: „munkalehetőségek” FIGYELEM! Az ilyen helyek a csalóknak is kitűnő lehetőséget kínálnak az áldozataik levadászására. Légy óvatos, az így talált lehetőségeket ellenőrizd le alaposan.

6. Proaktívan, helyszínen

Nagyon sok esetben épp csak egy boltajtóra írják ki a munkáltatók, hogy alkalmazottat keresnek. Aki ezeket a lehetőségeket is szeretné felkutatni, induljon el egy „álláskereső túrára”. Legyen egy jelentkező levél nála, amiben benne van, hogy milyen munkát vállal, miért alkalmas erre (gyakorlatiasan: mert ezt tanulta, vagy otthon is ezzel foglalkozik, vagy eddig is ilyen munkája volt, tehát tapasztalt) és az összes elérhetősége. Lakcím is, ha van esély arra, hogy levelet írnak majd. Emellé kell még egy lap, egy szabályos, vázlatos önéletrajz. Ezekkel minden szóba jöhető helyre – ha van hirdetés az ajtón, ha nincs – menjen be, adja át az ott lévő alkalmazottaknak, de még inkább a vezetőknek.

Bevételszerző alkalmi munkát hasonló módon lehet keresni: ha értesz a kertészkedéshez, akkor irány a kertváros, és minden egyes postaládába lehet egy fecnit (nem nyomtatott szórólapot, mert az kukába kerül a többivel együtt) bedobni, hogy ebben tudnál segíteni, hívjanak.

----------

Tudnunk kell, hogy az így talált munkák többsége nem „igazi” állás, munkaviszony, de mindenképpen segít a nehéz helyzetből kikeveredni. Legális jövedelem, amik mellett lehet akár tanulni, akár továbblépésre (költözésre, állásváltásra) készülni. A legfontosabb, hogy bármilyen reménytelennek tűnik is a helyzet, munkát csak az fog találni, aki keres. Ezért bármilyen reménytelennek is tűnik, tegyél meg mindent, amit csak tudsz.

Sok sikert!