JobAngel Az álláskeresők védangyala

Előző írásomat folytatva ismét az új Mt-ről, pontosabban arról fogok írni, miként is lehet együtt élni ezzel a változással, mit tudunk tenni azért, hogy ne legyünk teljesen vesztes helyzetben. Legutóbb bemutattam, hogy az új foglalkoztatási formák megjelenése előnyös is lehet bizonyos helyzetekben. Érdemes megnézni a Mt-nek a szellemiségét is. Milyen elvek mentén szabályoz, miért állítom azt, hogy ad és elvesz, illetve milyen a szellemisége? Ars poeticája talán így fogalmazható meg: csak a legszükségesebbnek ítélt mértékben szabályoz és korlátozza a vállalkozás szabadságát. Új elemként jelenik meg, hogy mindkét félnek vannak gazdasági és szociális érdekei, melyeket figyelembe lehet/kell venni, vagy figyelembe fog venni a bíróság (pl.: kártérítési esetekben). Másik, véleményem szerint fontos elem a méltányosság elve, ami a PTK-ban és külföldi jogban ismert volt, de itt is megjelenik (pl. szabadság kiadása, vagy átirányítás esetén). „6. § (3) A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.” Ebből adódik a munkáltató döntései okozhatnak sérelmet a munkavállalónak, de ez nem lehet aránytalan. Tehát egy döntést a munkáltató csak úgy hozhat meg, ha mérlegeli, hogy aránytalanul nagyobb kárt, költséget, sérelmet okozna-e neki az adott intézkedés elmaradása, mint amilyet az intézkedés megtétele okoz a munkavállalónak. Ehhez pedig informálódnia kell! Meg kell tudnia hogy mit is kell mérlegelnie (!) (e szabályt lehet nevezni biankónak is, hiszen előre nem határozza meg milyen körülményt is kell mérlegelni), mert csak így tudja megítélni arányos-e az intézkedése vagy sem. Tehát nem jogszerű az intézkedés, ha döntését megelőzően nem informálódik, vagy aránytalan sérelmet okoz vele.