JobAngel Az álláskeresők védangyala

Vannak jokernek tartott állások, ahová olyan frissdiplomás fiatalok jelentkeznek, aki sajnos nem találnak állást a saját szakmájukban. Tipikusan adminisztrációs, ügyfélszolgálatos/portás/recepciós/takarító területen próbálkoznak, és még inkább sajnos, hogy rendre elbuknak. Nem értik viszont a bukás okát, hiszen adminisztrálni mindenki tud – ha megmutatják, mit és hogyan kell, márpedig a cégek belső működését külsős úgysem tudhatja. A recepciósnak is elég, ha kedves, segítőkész, szorgalmas, ez pedig minden dolgozni vágyóban ott van. Takarítani szintén mindenki tud, hiszen otthon is szokott. A közvélekedés legalábbis ennyit tart ezekről a munkákról, ez alapján gondolják, hogy bárki alkalmas rá.

Talán álláskeresőknek is hasznos lehet, hogyan alakul ki egy munkakör (ha jól csinálják), sőt állásinterjún is rá lehet kérdezni, ha vki szakmai beszélgetést akar kezdeményezni, megismerni a cég gondolkodásmódját. HR-es nélküli kisvállalatoknak is érdekes lehet, ugyanez, ezért nem a tankönyvi tudásanyagot szeretném e témában átadni. (az fellelhető szerte a neten pl. itt egy igen jól strukturált anyag kezdetnek).

Most inkább abban segítenék, hogy egy új kolléga felvétele előtt miket érdemes átgondolni. Nem fogok olyan fogalmakkal dobálózni, hogy kompetencia-modellek, funkcióanalízis, meg munkakör-gazdagítás, ezért kapott „light” címet. Ezeket mégis érdemes átgondolni, mielőtt megírunk egy álláshirdetést.

Nem, nem találtam ideálist, hogy nagy örömmel betegyem ide, és díjat osszak érte. Csak az ellenkezőjét :) Ezt a gyönyörűséget, amivel egy kedves olvasóm lepett meg, nem hagyhattam szó (poszt) nélkül. (Természetesen a hirdetés már régen lejárt). Se feladatleírás, se értelmes elvárás. Vajon tudja-e hirdetőnk, mitől "közgazdasági" egy érettségi, és hogy mit jelent a mérlegképes könyvelő?

Az álláspályázatra küldött visszajelzésekkel foglalkoztam az előző két posztban (itt és itt), de felmerült az is, milyen visszajelzéseket érdemes adni az állásinterjúkon. Tekintve – hogy néha tévesen – az álláskeresők egyik-másik visszajelzést sértésnek, támadásnak veszik, hasznos lenne tisztázni, mikor „jogos” megsértődni, és mikor inkább elgondolkodni, mit is akarhatott a megjegyzéssel a másik fél – lehet, hogy csak ügyetlen volt, lehet, hogy oka volt a megfogalmazásának. Ez a hozzáállás sokat segíthet abban, hogy ne törj össze egy „beszólástól”, hanem úgy kezeld le, hogy sikeres állásinterjú kerekedjen ki a végére.

Az előző posztban, és főleg a kommentekben egyértelműen látszik, hogy az álláskeresőknek visszajelzésekre van igénye, mert így éreznek kapcsolatot az álláshirdetőkkel. A cégeknek is érdemes ebbe egy kis energiát, munkát fektetni, mert komoly reputációs károkat lehet elszenvedni enélkül. De nem mindegy, milyen az a visszajelzés.