JobAngel Az álláskeresők védangyala

Az álláspályázatok javításakor és a személyes, csoportos tanácsadásokon is gyakran szóbakerül a fizetési igény kérdése. Sokféleképpen kerül elő a téma, és sokszor az látszik, önsorsrontóként állunk a fizetés kérdéséhez. Pedig teljesen természetes, hogy a munkánkért fizetést várunk, nincs ezen mit szerénykedni. Érdekes jelenségek épülnek az álláskeresésben mégis e tényező köré.

Amikor rátaláltam a JobAngelre, már régóta gondolkodtam, hogyan juthatnék közelebb azokhoz az emberekhez, akiknek tanácsra van szükségük a munkavállalásban.

Ki is vagyok…..Hosszú éveken keresztül HR szakemberként dolgoztam, kiválasztásokat vezettem, új munkatársakat integráltam, HR folyamatokat és rendszereket alakítottam ki, mindezt vállalati oldalon. De felmerült bennem a kérdés, lehet-e ezt másképpen csinálni, más szempontokat is figyelembe venni, meg lehet-e kérdőjelezni egy rendszert vagy egyszerűen csak kérdéseket feltenni. Hogy megkapjam a válaszokat ismét tanulni kezdtem. Ez a képzés megtanított jobban kérdezni és jobban figyelni a másikra. A HR és a segítő szakma jól összehangolható, mert mindkettő középpontjában az ember áll. A segítő szakma egy másik szemléletmódot kölcsönöz a HR munkának, amely legfőbb hozadéka az emberekkel való bánásmód, a hozzájuk való viszonyulás, problémáik megértése és az empátia. A másik megértése, lehetővé teszi, hogy az egyén a magában rejlő energiáit mozgósítsa, és kilépjen a külső vagy akár a saját maga által támasztott belső elvárások, korlátok közül. Ha többet szeretnél megtudni rólam, íme a LinkedIn profilom. 

Miért fontos ez nekem… Egy munkahely hangulata meghatározza érzéseinket és gondolatainkat, vagyis nem mindegy, hogy hol dolgozunk, milyen feladatokat látunk el. Ha nem érezzük jól magunkat a helyünkön, nem tudunk elköteleződni az iránt, amit csinálunk, akkor ez kihat a magánéletünkre is és vica versa. És sajnos nem lesz kimondottan pozitív ez a hatás. Pedig nagyszerű élmény lenne egyre több olyan embert látni, aki észreveszi azokat az apró, de mégis nagyon pozitív dolgokat, változásokat, amik vele történnek.

Egy váltás vagy hosszú időn keresztül tartó munkahelykeresés sosem egyszerű, benne van egy csomó bizonytalanság és kétség: vajon elég jó az önéletrajzom, tényleg ezt a munkát szeretném, így kell megírni egy motivációs levelet, milyen kérdésekre készüljek. És sajnos a kérdések nemcsak egy önéletrajzig vagy egy motivációs levélig terjedhetnek, hanem akár önmagunkat is megkérdőjelezhetjük: vajon elég jó vagyok ehhez a munkához, vajon tudom majd teljesíteni a feladatokat vagy éppen az ellenkezője: csak egy ilyen munkát vagyok képes ellátni??!! Igazából ezt lenne jó megelőzni, hogy egy embernek ne kelljen eljutnia az önbizalma elvesztéséig.

Ebben szeretnék segíteni, vagyis nyugodtan írjatok, ha szeretnétek hallani egy független szakértő véleményét is, kíváncsiak vagytok ötletekre az álláskeresésetekkel kapcsolatban vagy az interjúra készülnétek fel. Annak is szívesen segítek, aki úgy érzi, hogy elakadt, keresi a helyét, a munkáját, a szakmáját, vagy csak másra vágyik, más elképzelései vannak.

Abban hiszek, hogy erőfeszítések árán is, de meg lehet találni azt a helyet, ahol elégedettek lehetünk, mert a változás bennünk van.

Nagyon köszönöm, hogy részt vehetek ebben a munkában!

Van egy csomó olyan probléma, amibe az álláskeresők segítése kapcsán belefutok, de sem a rendszert nem értem, sem pedig azt nem látom, hogyan lehetne megváltoztatni ezeket a gyakorlatokatTehát, itt van néhány felvetés, kérdés, amik önmagában megérnének némi átgondolást a munkáltatók részéről. Pláne, mikor megy a sírás, hogy jaj, mekkora munkaerőhiány van. A toborzás-kiválasztás során bizony teret kell adni a racionalitásnak, máris több jelöltből válogathatunk. Sajnos profilomba nem vág a megoldások elindítása, így azon felül, hogy az ezekkel a problémákkal együttélőket álláskeresésben segítem, mást nem tudok tenni.

A sok álláskeresési kudarc és elutasítás időnként visszavágóért kiált. Ennek egyik megnyilvánulási formája az állásinterjúztató és az elutasító cég kritizálása. Értem a keserűséget, elkeseredettséget, de a jelenség más információt is hordoz számomra: ahogy a munkáltatók, cégek nem értik időnként az álláskeresői viselkedést, közlendőt, úgy az álláskeresők sem tudnak (akarnak) a másik fél fejével gondolkodni. Pedig érdemes mindkét szerepet megvizsgálni pl. öltözködés, és általában a megjelenés, és a cég vagy magunk képviselete szempontjából. Könnyebb és hatékonyabb a kommunikáció, ha ismerjük a másik fél helyzetét.