JobAngel Az álláskeresők védangyala

Bántalmazott nő állást keres

2018. szeptember 17. 06:00

Miután az ebbe a körbe tartozók is elég gyakran kérnek segítséget, a problémákat is látom, amiket esetleg az őket jóindulatúan alkalmazni kívánó munkáltatói oldal nem. Az átlagos álláskeresőkhöz képest nagyon sok specifikum van, amit érdemes tudni, ha tudjuk, hogy ilyen helyzetben lévő álláskeresővel van dolgunk.

Mellékvonalként megjegyzem, hogy a segítő szakma pontosan tudja, és én is önkéntes segítőként, hogy bántalmazotti helyzetbe férfiak is kerülhetnek. Viszont ebben a témában szinte 100%-ban női álláskeresőkkel van tapasztalatom (+ 1 fő férfival), így kéretik elnézni nekem, ha alább a női specifikumoktól nem feltétlenül tudok elszakadni.

Ha egy nő ilyen helyzetben van, és hozzám jut el, akkor nyilván az alap álláskeresői segítségen túl (CV írás, piaci lehetőséget felmérés, álláshirdetésekre jelentkezés), megpróbálkozunk a reverse recruitment*-tel is.

*Reverse recruitment konyhanyelven: adva van egy munkáltató, akinél több jó jelölt kerül a végén a nyitott pozíció közelébe, de mivel 1 főt szeretne felvenni, a másik 3-4 jelölt akármilyen jó is, nem kaphatja meg a pozíciót. Ezeket az embereket viszont ismerjük annyira szakmailag, emberileg, hogy merjük ajánlani más HR-eseknek, toborzóknak, ha ehhez ők is hozzájárulnak. Ez már több mint a „megőrizzük adatbázisunkban”, és egyértelmű hozzájárulás kell, főleg GDPR miatt.

Tehát, kimegy az ajánlásom, van ilyen jelölt, ezt tudja, ezt vállalja, és sokszor van speciális igény is, leginkább munkásszállóra, esetleg gyerekek elhelyezésére. A legtöbbször a problémájuk az, hogy saját jövedelem híján nem tudnak kilépni a bántalmazó környezetből. Ha ezt a részt kezeltük (más, erre specializálódott szervezetekkel, mert egyedül nyilván erre képtelen vagyok), akkor jöhet az állás megszervezése.

  • A kiment ajánlás alapján elkezdik keresni a HR-esek, toborzók, és nem érik el… A segítőkészségük sokszor itt alább is hagy, e poszt pont azért íródik, hogy értsék, mennyire fontos a kitartás. Mert pl. akkor tudja felvenni a telefont, ha a bántalmazója nincs a közelében, nem látja, hogy telefonál, és hogy milyen ügyben.
  • Az első beszélgetésben tisztázd vele, hogy tudod, érted a helyzetét, és ne aggódjon, ha találsz neki állást, akkor nem fogja a lehetőséget azért elveszíteni, mert nehézségek vannak. Legalább azon ne aggódjon, hogy nem kapja meg a munkát, mert nehézkes vele a kommunikáció.
  • Lesz olyan, hogy beszélgetés közben fog megszakadni a telefonvonal, váratlanul le kell tennie. Hívd vissza órák múlva, vagy másnap, hátha akkor már megfelelő az időpont.
  • SMS-t küldeni nem tanácsos, lehet, hogy látja a bántalmazója. Ha nem veszi fel a telefont, és nincs rá kifejezett jelzés, hogy lehet neki SMS-t küldeni, akkor nem lehet.
  • A telefonszámodat, elérhetőségedet általában papírra fogja felírni, mert azt el tudja rejteni. Ezért, ha hívod, nem feltétlenül tudja a telefonszámból, hogy te vagy az, nem mentheti el. Lehet, hogy visszahívni sem tud, mert nincs pénz a telefonján...
  • Ha hívod, és felveszi valaki a telefont, mindig győződj meg róla, hogy az érintettel beszélsz, utána mondd el, miért keresed. Enélül teljes jószándékod mellett is kiadhatod illetéktelennek a titkát, hogy állást keres, és akkor nagy bajba kerülhet. Figyelem, a bántalmazó nem feltétlenül ellenkező nemű vagy idősebb, ne tippelj, ne feltételezz semmit, másnak ne mondj semmit! Csak magával az álláskeresővel beszélj az állásról senki mással! Mindig kérdezd meg tőle, jókor hívod-e!
  • Sokukkal Facebookon lehet kapcsolatot tartani, de ne csodálkozzunk, ha a profiladatok nem azok, amiket egyébként tudunk róla. Nem véletlenül van hamis profilja.
  • Sokuk már sokéve nem dolgozik, amikor megkérdezzük, hogy mihez ért, akkor nem tudja. Ne feledjük, hogy a bántalmazók egyik eszköze az önbizalom, önbecsülés lerombolása. Ezek a nők tényleg azt hiszik, hogy nem értenek semmihez, elhitték a bántalmazóknak, hogy képtelenek bármire. Ennek tagadása azzal már megindult, hogy elkezdi tervezni a bántalmazótól menekülését, állást keres, költözni akar, de még nagyon bizonytalan, a legkisebb problémára is visszakozhat. Azaz, fordítsd meg a dolgot, kérdezd meg tőle, eldöntendő kérdéssel, hogy ez megy-e, azt tudja-e. Erre könnyebben tud válaszolni, mint a nyílt kérdésekre. Ajánlj neki egy könnyen betanulható munkát, és el fogja fogadni (ezek amúgy is olyan munkák, amikre nehéz manapság embert találni). De még utána is adódhatnak nehézségek, költözni sem könnyű, gyerekeket meg végképp nem könnyű költöztetni.
  • Miután hosszabb kihagyás után térnek vissza a munkaerőpiacra, profi önéletrajzot sem nagyon tudunk írni. Sokuknak csak egy telefonjuk van, így a wordben megszerkesztett, PDF-re mentett csillivilli önéletrajzot megírni esélye sincs. Motivációs levél értelmezhetetlen, mert a valóságot nem írhatja, mesemondásra meg nincs szükség.
  • Ha sikerül beköltöztetni egy munkásszállóra, előfordulhat, hogy alapvető dolgai, ruhák, tisztálkodószerek stb. hiányoznak, mert csak a bizonyítványaival, okmányaival tudott elindulni. Ha gyerekekkel menekülne, mindenképpen vonjatok be segítő szervezetet, alapítványt a szervezéshez.

Ha valaki ilyenben szeretne segíteni egy áldozatnak, nagyon fontos, hogy erre specializált szervezetek, alapítványok, csoportok segítségét kérje közösen az áldozattal. A legfontosabb szabály, hogy az áldozat tudta és beleegyezése nélkül semmit sem szabad tenni, mert nagyobb veszélybe kerülhet, mint előtte volt.

Pályakezdő jelentkezését is várják - és komolyan gondolják!

2018. szeptember 10. 06:00
27 hozzászólás

blog-start1.jpgAz álláshirdetések gyakori mondata, hogy „pályakezdők jelentkezését is várjuk”. Sokak szerint ez finom célzás az alulfizetettségre és az életkori diszkriminációra. Ezt sajnos nem tudom megcáfolni, néha tényleg így van, de meggyőződésem, hogy sokkal inkább előítélet, a rossz tapasztalatokban bővelkedő álláskeresők csalódottsága alakította ki ezt a közvélekedést.

Fontos lenne, hogy csak azért, mert ez a mondat benne van az álláshirdetésben, még ne hagyjuk ki a hirdetést, igenis jelentkezzünk.

Megkérdeztem hát HR-es fórumokon, milyen szándékkal, okokból írják ezt bele a hirdetésbe, kaptam pár hasznos és őszinte választ, alább idézem őket.

Béralku az állásinterjún – nem csapda, hanem üzleti tárgyalás!

2018. szeptember 05. 10:25
65 hozzászólás

tired_angel.jpgRendkívüli posztom, erős felindulásból elkövetve. Pedig még aludtam is rá egy éjszakát, de csak tombolok!

Sokszor kikéri magának mindenféle cikkíró, hogy „hasznavehetetlennek” minősítem itt a jobb kockában az álláskeresés témakörében írt cikkecskéket, és milyen érdekes, a jó cikkek írói sosem kérik ki maguknak :)  Azt gondoltam régebben, talán tisztul a „piac”, előbb-utóbb eltűnnek a szakmaiatlan, értelmezhetetlen cikkek. Erre most szembejött egy velem, neves karrieroldalon megjelentetve, HR-szakmai fórumon szörnyülködtek a HR-esek azon, hogy valaki ezt a bizonyos cikkecskét leírta. Persze az író kilétét jótékony homály fedi… szóval, ő itt A Cikk. Amivel az a baj, hogy ha így tárgyal egy álláskereső, az neki sem jó, és az interjúztatónak sem. Azaz olyan cikket tudott írni valaki, amiben semmi sincs, amivel bárkinek jót tenne.

Már a címtől ideglelést kap jóérzésű HR-es és álláskereső egyaránt, miféle csapda?

Megoldásgyűjtemény szervezeti működési problémákra

2018. szeptember 03. 09:00
32 hozzászólás

Most valahogy úgy alakult a blog témafolyama, hogy a cégen belüli működési hibákkal és kihatásukkal kezdtem el foglalkozni az elmúlt 2 alkalom után jelen posztban is… Úgy látszik, érdekes téma, mert folyamatosan jönnek kérdések, visszajelzések.

Nincs nálam a bölcsek köve természetesen, mintám sem lenne reprezentatív, ha felmérést végeznék, mégis inkább optimista lettem ezektől, mint aggódó. Látszik, hogy van érdeklődés arra, hogy hogyan lehetne ezeket a bajokat kijavítani, sokan gondolkodnak rajta, sokfelé találtak megoldásokat, vagy próbálkoznak megoldásokkal.  Ezeket a megoldásokat egymás közt meg is beszélik szakmai fórumokon, harsogják, hogy munkaerő-megtartás, meg employer-branding. Így viszont még nem jut el azokhoz, akik nem járnak el ilyen közösségekbe, nem olvasnak HR-szakmai, vezetésszakmai írásokat, mert "vettem babzsákot, csocsóasztalt" meg "dolgozni kell, nem konferenciákra járni, abból nem élünk meg”.

munka

Minek egy cégbe HR-es? Mit talál egy új operatív vezető?

2018. augusztus 27. 06:00
114 hozzászólás

problem-solving.pngVannak (voltak) cégek, ahol sokáig nagyon büszkék voltak rá, hogy náluk nincs HR, kizárólag szakmai kiválasztás, sőt, maga a tulajdonos önkezével választ új kollégát. Munkanélküliség idején nem volt túl bonyolult feladat, feladott egy álláshirdetést, jött szó szerint 100-200 önéletrajz, az egyértelműen alkalmatlanokon túl bárkit is választott, majdnem biztos, hogy sikeres volt a kiválasztás, hiszen mindenki az állása megtartását tartotta szem előtt, hajtotta a megfelelési kényszer, valamint a félelem attól, hogy elveszti a munkáját. Nem volt nagy kockázat a kiválasztásban, így szakértelem nélkül is "működött" (valójában nem működött, mert akkor ma nem itt tartanánk).

Ugyanez igaz a szervezetfejlesztésre, nőtt a cég, mint a gyom (bocs), szervezettség nélkül, ad-hoc bővülgetett. Ha valakinek sok lett a munkája, felvettek mellé egy asszisztens, akinek nem töltődött ki ezzel a 8 órája, ezért más kolléga is adhatott neki feladatot. Majd mikor neki lett sok, mellé is felvettek valakit, és a folyamat tovább gyűrűzött. Ezek együttes hatása a káoszos, magát szervezettnek gondoló cég, ami valójában kézivezérelt, de elég nagy ahhoz, hogy a kézivezérlés ne működjön. Azaz viszi a céget a lendülete - még egy ideig.