JobAngel Az álláskeresők védangyala

Kvóta vagy nem kvóta, ez itt a kérdés…

2019. november 04. 06:00
65 hozzászólás

Régóta lebegtettem már, hogy lesz egy ilyen cikkem, de mivel nem vagyok jómagam sem meggyőződve a kvóta 100%-os jóságáról, elég nehéz érvelnem mellette. De ellene is, mert látom, hogy egyes rétegeknek semmilyen más esélyük nem marad, csak ha megkövetelik tőlük a kvótázást. Egy ideális szemléletet próbáltam hozni, emellett tudok érvelni, de ennek meg az a legfőbb hibája, hogy ez a szemlélet nem létezik a gyakorlatban - legalábbis Magyarországon még nem láttam.

A kvóták megítélése nagyon rossz a közvélekedésben, mert nem esélykiegyenlítő, hanem az esélyeseket kifejezetten visszahúzó tényezőnek élik meg – mert ilyet láttak már többen, és szájhagyomány útján terjedt is a rossz tapasztalat. Kvóta miatt jöjjön a kvótás, az alkalmatlanság nem akadály, de legyen kipipálva. Kvóta letudva, készen vagyunk. Ez a leegyszerűsített kvótázás persze az alkalmas kvótásoknak sem tett jót – emiatt nem örülök neki, hogy kvóták kellenek.

Emellett látom, hogy vannak rétegek, akik kvóta nélkül nem boldogulnak, mert a társadalom jórészében nincs meg a belátás arra, hogy az esélyegyenlőség mindenki érdekét szolgálja. Azét is, akinek éppen most van esélye – mert ez egy pillanat alatt megváltozhat, és akkor már ő is csak abban reménykedhet, hogy „kvótás” lehet még valahol, pedig továbbra is alkalmas lenne a megváltozott körülmények ellenére. Pl. baleset érte, vagy hirtelen egyedülálló szülővé vált. Tragikus esemény híján simán csak betöltött egy bizonyos életkort.

Azt is érdemes látni, hogy akkor már késő lesz a kvóta mellett érvelni, ha szükséged lenne rá…

Fel szokott még merülni az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód kérdése, erről már írtam itt, most csak a képpel térnék ki rá röviden. Ha azt akarjuk, hogy mindenki átlásson a kerítés felett, akkor azt csak így lehet. Az egyenlő bánásmód nem ugyanaz, mint az egyforma bánásmód:

diszkriminacio_1.jpg

----------------

Általános nézetté vált, hogy ha van kvóta, akkor bárki is került be a céghez, a „kvóta tette oda”, hiába vannak valós szakmai érdemei. Jómagam sem szívesen lennék „kvótanő”, márpedig női kvóta léte mellett minden nőt veszélyeztet a „kvótanőség” vádja, ami egyenlő az alkalmatlanság vádjával.

Így lehet ezzel az összes többi „kvótázható” érintett is. Senior korúak, nők, hátrányos helyzetűek, kisebbségiek, fogyatékkal élők, melegek, vagy bármilyen csoport, akiket hátrány ér most a munkaerőpiacon. Az egyszerűség kedvéért „női” kvótát fogok emlegetni, mert ez csak 3 karakter… :), de kedves olvasó, bátran helyettesítsd be egy másik hátrányos helyzettel.

A közvélekedés szerint, ha pl. 10% női kvóta van meghatározva munkavállalókra, akkor 10 pozícióból egyet biztosan nőnek kell majd betölteni, és a nők így akkor is bekerülnek, ha egyébként kevésbé alkalmasak, mint a férfiak. Ha ezt valahol így csinálják, akkor rosszul csinálják, ők azok akik csak letudni akarják a kvótázást, mert az menő vagy csak anyavállalati elvárás, de nem is gondolják, hogy lehetne ennek akár értelme is. Így lesz a kvóta olyasmi, aminek a közvélekedés szerint ellen kell állni, és egyébként is csak lila jogvédős hőzöngés az egész…

Megjelenik a félelem is, hogy a kvóta az esélyesből esélytelent csinál. Nem jutott be egy alkalmas, mert női kvóta van, alkalmasunk meg épp férfi. Diszkriminációóóó!

Nem az. Bőven lehet, hogy a nő volt a jobb valamiért arra az állásra, de ezt sokszor nehéz elfogadni – természetesen hozzátesz ehhez rendesen a sok szakmaiatlan, akár áltudományos, vagy konyhatudományos kiválasztás is. Racionálisan is hozzá lehetne állni, és akkor látjuk, hogy a kvóta az esélytelenből csinál esélyest, miközben a már esélyestől nem veszi el az esélyt. A férfi nem lett kevesebb a női kvótától, és nem lesz esélytelen a munkaerőpiacon. Pusztán megjelentek mások is ugyanezen a piacon, ami nem lehetne baj, pláne nem munkaerőhiány idején. Egyébként hány „esélyest” hallunk panaszkodni, hogy túlterhelt, mert nem vesznek fel még egy embert? Tudjuk-e hány nő vagy senior korú CV-jét dobták félre eközben?

Hogyan kell jól „kvótázni” és miért is kell a kvóta?

Az esélyek kiegyenlítéséből a teljes társadalom profitál. Ha nem az a fontos, hogy minden (vélten) rossz sorsú ember lásson nála még rosszabb sorsokat, azért, hogy ezzel megnyugodjon vagy épp féljen attól, hogy lesz még rosszabb. Ha az a fontos, hogy mindenki boldogulhasson saját erőből, tudásból, akkor az esélyek kiegyenlítésére szükség van. Ez hozná magával azt is, hogy megszűnik a létbizonytalanságtól való szorongás, mert ha tudjuk, hogy tudunk boldogulni, akkor ennek már nem lenne értelme.

Amíg ma Magyarországon nyíltan jelenhetnek meg diszkrimináló hirdetések, és ezt a „közönség” segítőkészen megosztja a közösségi oldalakon, ezzel aktívan támogatja is a diszkriminációt, addig muszáj lenne a kvótákat megkövetelni, mert másképp az esélytelenekből nem lehet esélyes.

A törvény szerint Magyarországon minden, legalább 25 főt alkalmazó munkaadónak - beleértve az állami intézményeket és non-profit szervezeteket is -  rehabilitációs hozzájárulást kell az államkasszába fizetnie, ha a megváltozott munkaképességű dolgozók aránya nem éri el a létszám 5%-át - már a „megváltozott munkaképességű” kifejezéstől is ráz a hideg, vajon mitől kevesebb és megváltozott egy daganatos betegségből felgyógyult pl. marketinges munkaképessége egy egészségeshez képest? Rosszabb kampányt fog szervezni? A szabályozás még így is  kb.25 ezer fővel növeli a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását a szakirodalom szerint. A munkáltatók többsége viszont nem hajlandó vagy képes a foglalkoztatásukra, és inkább a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését választja, pedig ez tűnik a drágább megoldásnak. A büntetés tehát megint nem működik, át kellene gondolni, miért döntenek így cégek - pl. mert ahol az ő telephelye van, nem is tudna találni szakmailag is alkalmas megváltozott munkaképességűnek számító embert. Mert veszélyes üzem, mert nincs is a régióban olyan megváltozott munkaképességű, aki akarna vagy tudna hozzá jönni dolgozni. És olcsóbb kifizetni a büntit, mint ezeket megoldani. Mert mondjuk a cég akadálymentes, de vonattal lehet odajutni, a kerekesszékes vonatozás meg gyakorlatilag kivitelezhetetlen, siketet, vakot meg nem tudnak alkalmazni a munka jellege miatt. Home office jól hangzana, de nem mindenhol van olyan munka, ami így végezhető.

De ha ebben a kvótában lehetne pl. 60+-os, vagy kisebbségi, vagy alacsony végzettségűt, fogyatékos gyereket nevelő szülőt stb. segíteni, hatékonyabb lenne. Nem, nekik külön programok vannak/voltak, nem túl nagy sikerrel (a már megszűnt Start kártya pl.). A megváltozott munkaképességűek meg azért nem örülnek ennek így igazán, mert pl. a jövedelmük törvényileg korlátozva van (WTF?), így minimálbér és/vagy részmunkaidő jut nekik csak. Ha nem akarnak munkavállalóként dolgozni, a vállalkozásindítással is elveszítenék azt a támogatást, ami állapotuk okán az államtól járna nekik.

A munkáltatóknak már rég nem kellene bizonygatni, hogy a diverzifikáció egyértelműen versenyelőnyt ad, elvileg már van egy olyan cégvezetői generáció, aki ezt tanulta, menedzsmenttudományok mentén. Nem feltétlenül női kvóta kell minden céghez, de minden cég találhat olyan munkaerőpiacon hátrányos réteget a maga iparágában vagy régiójában, ami segíthet neki cégstratégiai szinten. Ha erre a cégek maguktól nem jönnek rá, akkor törvényileg kell előírni, és akkor hátha elkezdik keresni a megoldást. A fogyatékkal élők esetében ez meg is történt, csak ettől még maguk a fogyatékkal élők sem lettek boldogabbak. (lsd. keretes írásom.) Ha van kiskapu, akkor meg azt használják:  járulékfizetéssel megúszható, az kényelmesebb – persze versenyelőnyt nem ad, de „le van tudva”. És persze azok, akik ott dolgoznak, ki kell, hogy termeljék ezt a járulékköltséget is a cégnek. Azaz mindenki vesztett. Újra kellene ezt gondolni, más megközelítéssel.

practiceareas-disabilitydiscrimination.jpg

Kvóta = stratégia

Mert bizony, ha kvótázni akarunk, akkor azt is stratégiai szinten kell megvalósítani –cégnél és társadalmi, állami szempontból is. Jó lenne, ha a társadalomnak is lenne stratégiai megfontolása ezügyben, meg az államnak is.

Ne kvótát akarjunk csak úgy önmagáért, hanem versenyelőnyt – ezesetben a kvótából. Ehhez már egy olyan törvény kellene, ami ezt támogatja. Nem a kvótát kell megtervezni, hanem azt kitalálni, milyen versenyelőnyt tudunk/akarunk a piacon elérni, és ezt milyen kvótával lehetne megtámogatni. És törvényi szinten nem azt kell meghatározni, hogy kiket kell feltétlenül alkalmazni a cégnél bizonyos százalékban, hanem meghagyni a cégeknek a lehetőséget, hogy maguk alakítsanak ki többféle körből kvótát – ezeket a köröket lehetne törvényben meghatározni. Mert miért ne lehetne egyszerre fogyatékkal élőket is, és seniorokat is segítő kvóta egy cégnél? Esetleg egy cégen belül részlegenként más rétegre – ami a tevékenységtől függően éppen ott logikus és megvalósítható.

Az állami/társadalmi stratégiai előnyt is egyszerű belátni: vannak a nehéz helyzetűek, akiknek segíteni kell, hogy odaférjenek a lehetőségekhez, mert ha nem, akkor a többiek által termelt GDP egy része az ő támogatásukra megy el. Mindenkinek – nekik is – az a jó, ha a lehető legtöbben képesek arra, hogy saját jövedelmet szerezzenek a munkájukkal. Őket már nem a többi adófizetőnek kell eltartani, önállóakká válnak.

És vannak cégek, akik pont az ő valamilyen tudásukból, jellemzőikből profitálhatnak. Sztereotípiákat félretéve is könnyen belátható, hogy pl. egy fiatalok által alapított startup hiába csinál valami jó terméket, ha nincs kapcsolatrendszere, tapasztalata, nem lesz könnyen befektetője, nem tudja bevezetni a piacra a terméket. Jól jön tehát egy senior szakember, akinek van jó híre, kapcsolatrendszere, hiteles fellépése, ismeri a buktatókat is. Körülnézve a munkaerőpiacon, azt látjuk, hogy sok 50+ éves szakember bolyong állás nélkül, vagy valamilyen súlytalan helyen, érdemi lehetőségek nélkül. Nem is kell kvóta, elég, ha „odaengedjük” azokhoz a feladatokhoz, amikben ők a legjobbak.

Már versenyelőny lehet az is, ha egy potenciális munkavállaló könnyen munkába tud állni, mert „szabad” (értsd: munkanélküli), és mert más cégek nem elég nyitottak rájuk (hajléktalanok, kisebbségiek pl.) Itt igenis versenyelőny lesz, ha az én cégem hamarabb talál munkavállalót, mint a versenytársam, és én emiatt hamarabb, hatékonyabban, gyorsabban tudok termelni, mint ő. Még akkor is, ha még munkásszállót is fenn kell tartanom. Az ügyfél tőlem vesz, mert nála többet kell várni a termékre, ha egyáltalán le lesz gyártva a termék. Sőt, még az is lehet, hogy az ügyfél akkor is tőlem vesz, ha kicsit magasabb az ára nálam, de én legalább garantálom, hogy lesz termék.

Folyt. köv: A női kvóta (itt már nem fog működni a behelyettesítés).

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jobangel.blog.hu/api/trackback/id/tr1115285414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2019.11.04. 09:46:39

A kvóta semmit sem old meg. Ami működhet, az a pozitív diszkrimináció nagyjából azonos képességű jelöltek esetén, például a nőt veszik fel azonos pontszám esetén, ha túl sok a férfi és a férfit veszik fel hasonló esetben a csupa nőből álló csapatba. Volt kisgyermekes anyuka, hallókészülékes és rák miatt kezelésekre járó kollégám is, így tudom, hogy mikor melyik hátrányos helyzetű csoport tagja miatt kell a többieknek többet dolgoznia és mikor tudnak ők többet vállalni.

A munkahelyi sokszínűség kapcsán vigyázni kell, mert a pszichológusok és HR-esek is hajlamosak az alátámasztás nélküli PC elméleteket terjeszteni a valós kutatási eredményekkel szemben. Én úgy tudom, hogy a sokszínűségnek csak a vállalati felsővezetésben van kimutatható pozitív hatása, de ott is csak korlátozottan. Például az jó, ha minimum 20% nő és az is, ha minimum 20%-nak van külföldi munkatapasztalata, de a szexuális irányultság, a bőrszín és az iskolai végzettség szintjének különbözősége nem segíti a céget.

Bambano 2019.11.04. 12:17:47

legutóbbi vicces történet:
Az Európai bizottság elnöknője női jelöltet is kért három országtól, többek között tőlünk is.
Ezzel a következő problémák vannak:
1. ha véletlenül a legjobb magyar jelölt férfi, akkor nem a legjobb jelöltet választják?
2. női jelöltet csak abban az esetben lehet kérni, ha egyrészt a hagyományos férfi-nő kategóriákban gondolkodik valaki és a korábbi jelöltet betette a férfi kategóriába. de milyen jogon teszi ezt egy állítólagosan progresszív, liberális főnök? hogyan és mi alapján döntötte el, hogy a korábbi jelölt az férfi? és mi alapján fogja eldönteni, hogy akit jelölnek még, az meg nő?

itt látszik a liberalizmus csődje, mikor valaki liberálisnak vallja magát, de nem az, és a tetteivel ellentmondásba keveredik. másrészt meg, ha kicsit nekidurálom magam, lehet, azt is be tudom bizonyítani, hogy ezzel a kérdéssel az elnök bűncselekményt követett el (ugyanis neki nem lehet legálisan tudomása arról, hogy a korábbi jelölt milyen genderűnek vallja magát). szóval el lehet fáradni a börtönbe egy évre (btk 219. par. 1. bek)

ugyanígy: azért sem lenne szabad kvótázni, mert a kvótázás alapját adó adatok gyűjtése jó eséllyel bűncselekmény.

az esélyegyenlőséggel meg az a baj, hogy sokan végeredmény-egyenlőségként értelmezik, holott nem az. az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy mindeki megkapja az esélyt arra, hogy bizonyítson, nem pedig azt, hogy mindenkivel azonosan bánnak.

Bambano 2019.11.04. 12:27:08

Az a törvényi passzus, amit emlegettél (járulék, ha nincs megváltozott munkaképességű) meg semmi másról nem szól, csak arról, hogy tisztelt kormányunk megint rálőcsölt a cégekre egy olyan, sokba kerülő funkciót, amihez valójában semmi köze. Nem a cégek dolga, hogy törvényileg kötelezve társadalmi problémákat oldjanak meg. Ez csak arra jó, hogy pénzt szedjen be a kormány. Ezt persze a te indokaid alapján is könnyű lehet belátni, hiszen egy cégnek mi köze ahhoz, hogy a vonaton lehet-e kerekesszékkel utazni, nem az ő hatásköre. De ha nem lehet, akkor ő nem tud felvenni mozgáskorlátozottat, és akkor neki járulékot kell fizetnie egy olyan történés miatt, amire nincs ráhatása.

HellsAngel 2019.11.04. 15:01:41

@Bambano: A diveristy a klasszikus liberalizmussal osszhangban van. Ha valaki onhibajan kivul elesettnek szuletik, akkor a keresztenyi elvek szerint kotelezo rajta segitenem, ergo nem vagyok szabad. (Tegyuk fel, hogy nem a "karhozat utjat jarom". Ugyanigy kell erteni ezeket az "amig egy ember is rab, addig en sem vagyok szabad" jelmondatokat is. Hiszen addig erkolcsi kotelessegem tenni ellene. Es igy tovabb.) Ha jo keresztenykent szabadon akarok elni, be akarom zarni az ajtot es mindenkit le akarok loni, aki megis bejon, az csak ugy lehetseges, ha elotte mindenki hozzam hasonlo lehetosegekkel indul az eletben, amikkel aztan a sajat szabadsaga altal jol vagy rosszul elt. Igy aztan mindent maganak koszonhet, pl. azt is, ha lelovom. Ezert van, hogy minden ilyen monopoliumellenes szabalyozas, diveristy, munkasokat vedo torvenyek jo resze klasszikus ertelemben veve melyen liberalis. (A szocialis intezkedesek is, persze nem a 13. havi nyugdijra gondolok.)

Az mas kerdes, hogy van egy neoliberalizmusnak nevezett iranyzat, ami a negyvenes evekben alakult ki es a 80-as evekben egy bizonyos Ronald Reagen alatt jart a csucsra, akik ezt a dolgot egy kicsit, khm., mashogy ertelmeztek, es olyan dolgokat koszonhet nekik a vilag, mint Trumpot, Miami felhokarcoloit es a legnagyobb sebessegre turbozott legvadabb kapitalizmust. De ez nem az alapito atyak hibaja, akik a sajat lelkiismeretuket probaltak osszeegyeztetni az emberi egyenloseg eszmejevel.

midnight coder 2019.11.04. 18:41:01

Nincs olyan, hogy pozitív diszkrimináció. Csak diszkrimináció van.

Bambano 2019.11.04. 18:41:35

@HellsAngel: "A diveristy a klasszikus liberalizmussal osszhangban van": ezt én nem vitatom, csak itt arról volt szó, hogy az elvtársnő fényes bizonyítékát adta, hogy ő valójában csak szóban liberális, tettekben nem. hogy is mondják: vizet prédikált és bort ivott.

midnight coder 2019.11.04. 18:44:13

@HellsAngel: Senki nem indul azonos feltételekkel. De azzal, hogy kvótát állítunk fel a kórusban a süketeknek és a hamisan éneklõknek csak azért, mert õk hátránnyal indulnak az énekesi pályán, nemigen oldunk meg semmit.

gtri 2019.11.04. 19:22:20

Nem értek egyet a kvóták alkalmazásával.
1. ok: Mazsolázgatás

"Legyen női kvóta a felső vezetők körében de ne legyen női kvóta pl. a darukezelők körében."

2. ok: Egyetértek "midnight coder"-el, aki tömören összefoglalta: "Nincs olyan, hogy pozitív diszkrimináció. Csak diszkrimináció van."

Mindig valaki bőrére megy a játék. Ami most megy, az az, hogy kifejlesztik az ideológiát, hogy kire nem kell (vagy kevésbé kell) tekintettel lenni (pl. "a fel nem vett férfi próbálkozhat másutt a munkaerőpiacon, tehát nem éri őt hátrány" :)) Mi van????

Zabalint 2019.11.04. 20:04:30

@midnight coder:
Ez mondjuk csúsztatás, mert pl. a női kvóta nem erről szól, nem attól leaz alkalmatlan valaki mert nő vagy férfi. Inkább olyan, mint ha a zöld szeműeknek állítanál kvótát a zenekarban. Ez is diszkrimináció, így is lehet, hogy nem a legjobbak kerülnek be, de nem is a legrosszabbak.

L.Cz. 2019.11.04. 20:08:13

Érdekes az a felvetés, miszerint mennyivel rosszabb egy daganatos betegségből felépült marketinges munkaképessége, mint egy egészségesé. Valószínűleg nincs különbség köztük, szakmailag lehet mindkettő ugyanolyan jó, a munkát is bírhatják ugyanúgy, a "beteg" mégis hátrányban van.
Ahhoz, hogy az álláskeresésben hátrányos helyzetű csoportoknak valós esélyük legyen elhelyezkedni és a kvótakérdés egyáltalán ne is kerüljön szóba (hiszen ha a kisgyerekes, 50 év fölötti vagy mozgássérült munkavállalók is találnak munkát, nem kell kvótákat meghatározni), arra lenne szükség, hogy legyenek olyan munkahelyek, ahol valóban szakmai tudásra van szükség. Abban ugyanis lehet annyira jó egy háromgyermekes anyuka, hogy a munkáltatónak megéri valóban rugalmas munkaidőt, home office-t és egyéb "extrákat" biztosítani neki.
Ám itthon úgy látom, valóban szakmai munka csak mutatóba akad, ellenben betanított droidmelóból annyi van, mint égen a csillag. Nem csak a gyárban, a szalag mellett: rengeteg olyan fehérgalléros munka is van, amit kis túlzással egy idomított csimpánz is el tudna végezni, az összes munkafolyamat úgy van felépítve, hogy ha ma feláll X kolléga, holnapra meg lehet találni a helyére Y-t és 1-2 hét alatt meg is tanulja.
Az ilyen munkáknál pedig nem számít a szakmai tudás. Itt az kell, hogy a dolgozó olcsó legyen: kevés fizetett szabadság járjon neki, bármikor szabadon lehessen ugrasztani, bármennyit dolgozhasson, ne legyenek nagy igényei a munkaeszközökkel és munkakörnyezettel kapcsolatban, ráadásul beérje kevés fizetéssel is. Persze, hogy ki is alakulnak a "klasszikus" hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok. A 45 év fölöttieknek már 10 nap pótszabadság jár, egy húszéveshez képest két héttel kevesebbet dolgoznak. Gyerek után jönnek a további pótszabadságok, ráadásul bármikor történhet velük bármi, ami miatt apának-anyának mennie kell hozzájuk a munkából. Ráadásul a családosok nem fognak gombokért dolgozni, mert "majd belejössz és emelkedik a bér", hiszen valamiből meg kellene élniük, jellemzően már nem a mamahotel lakói. Egy súlyos, hosszantartó betegség után a munkába visszatérő kolléga valószínűleg nem bírja fizikailag azt, ha heti 7 nap napi 14 órát kell dolgoznia, mert projektzárás van és lehet, hogy nem is akar ilyenbe belemenni, mert épp ettől lett beteg. A kerekesszékes dolgozó nem tud felmenni a lépcsőn, nem fér el az összezsúfolt íróasztalok között és mozgáskorlátozott mosdót tud csak használni. Neki külön megoldásokat kell kitalálni. És sajnos hiába a fenti kollégák tudása és kapcsolati hálója, ha a munkát egy főiskoláról frissen kizuhant ifjú titán két hetes betanítás után is meg tudja oldani. A pályakezdő olcsóbb, a minimális színvonalat meg valahogy csak hozza, ződbe' van a részlegen az összes KPI, minden oké.

midnight coder 2019.11.04. 21:21:35

@Zabalint: Nem. A kvóta arról szól, hogy a zenekarban lennie kell 50% süketnek azért, hogy nekik is legyen esélyük a zenei pályán, és nem arról, hogy ha van két azonos képességű zenész kék és zöld szemmel, akkor ne lehessen az diszkriminációs tényező, hogy az illetőnek milyen a szeme színe. Ha egy párt el akar indítani 10 helyre 50%-nyi női képviselőt, és azonos képességű felhozatalban van 100 férfi jelentkező és 5 nő, akkor elég jó eséllyel az 5 nő képességei a béka segge alatt lesznek a férfiakéhoz képest. És nem azért, mert nők, hanem mert a férfiaknál a 100-ból került be az 5 legjobb, a nőknél pedig 5 nőből mind az 5 bekerült.

¿Qué tapas hay? 2019.11.04. 22:11:34

Kvótázzunk!

Alapvető elvi problémája a kérdésnek, hogy az általános megközelítés az, hogy mindenki egyformán beosztható minden munkakörbe, és a "hátrányos helyzetű" csoportok munkábaállítását csak elementáris munkáltatói gonoszság akadályozza. Végig kellene itt az esélyegynlőségesdi mellett azt is gondolni, hogy nem minden cég képes minden esélyegyenlőségi feltételnek megfelelni, ha mondjuk az adott cég profiljából adódóan a felvehető munkavállalók köre jogszabályilag korlátozott. Gondolok itt pl. a 203/2009 (IX. 18.) korm r.-re, vagy a 33/1998. (VI. 24.) NM r.-re. Egy adott profilú KKV esetén nem feltétlen van annyi, megkötésektől mentes pozíció, hogy az esélyegyenlőségi teoretikusok által kívánatosnak tartott foglalkoztatási arányszámot biztosítani tudják.

A nők hátrányos megkülönböztetését jelenleg törvényi eszközökkel írják elő, vegyük példának a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet (a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről). A rendelet 8. melléklete szerint a nők a teljes aktív életciklusukban sérülékeny munkavállalói csoportnak számítanak, a férfiak csak 18 év alatt, illetve az öregségi nyugdíjkorhatár felett. Munkáltatóként az egyes fokozott egészségkárosító hatásnak kitett munkakörökben, a munkaköri kockázatértékelések alapján pl. nőket nem, vagy csak korlátozott terheléssel foglalkoztathatok.

Egyenlő munkáért egyenlő fizetést! Mit jelent az egyenlő munka? Fizikai erőkifejtést igénylő munkáknál a nők az azonos nehézségi fokozatba sorolt férfiak munkaterhelésének (átlagos és csúcsterhelési értéket figyelembe véve) legfeljebb 70%-val terhelhetők. Egy női súlyemelő-bajnok esetében, ha az edzéseken előírt fizikai terhelést munkaköri fizikai terhelésként követelném meg, komoly munkaügyi bírság lenne a vége a dolognak.

További kínzó kérdés, hogy egyáltalán a nők AKARJÁK-e, hogy minden munkakörben arányosan legyenek foglalkoztatva? Egyáltalán, mit jelent az arányos foglalkoztatottság? Férfi-nő vonalon 50-50%? Mi tűrése ennek? 55-45% jó, vagy rossz?

Kvóta=stratégia? Tessék már nekem levezetni, hogy milyen stratégiai előnyöm származik, ha mondjuk a az üzemben dízelmotor-szerelők fele nő? Hány megváltozott munkaképességű mozdonyvezetőt kell alkalmaznom észrevehető stratégiai előny eléréséhez?

A kvótázásnak nagy hagyományai vannak, vegyük például a jövőre századik évfordulóját ünneplő 1920. évi XXV. törvénycikket, amit a nagy sikerre való tekintettel követett pl. az 1938. évi XV. tc, aminek még a címe is gyönyörű: "A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról". Biztos ez az út vezet előre?

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.11.04. 22:11:39

@midnight coder: A kvóza nem arról szól, hogy alkalmatlan embereknek csináljunk helyet. Arról szól, hogy olyan alkalmas is helyet kapjon, akinek másképp nem lenne esélye, mert alkalmassága ellenére nem engedik oka.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.11.04. 22:18:54

@¿Qué tapas hay?: rossz alapvetésből indultál. Nem alapvető, hogy mindenki egyformán beosztható bárhová. De két villamosmérnök közül bármelyik lehetne jó, de az nem derül ki, melyik a jobb, ha csak a 35 év alatti férfit hívjuk be állásinterjúra, a 40+-os nőt meg nem.

Bambano 2019.11.04. 23:27:13

@¿Qué tapas hay?: "Egyenlő munkáért egyenlő fizetést! Mit jelent az egyenlő munka?": azt is kérdezzük már meg, hogy mit jelent az egyenlő fizetés. Mindig azt mondják, hogy a nők azonos munkáért a férfiakkal egyenlő bért akarnak. De melyik férfival? Merthogy a pasik sem kapnak egyenlő bért egyenlő munkáért, tehát akkor meg kellene mutatni, hogy melyik pasival akarnak azonos bért. Ez egyébként azt is jelenti, hogy a nők olyan kiváltságokat akarnak, amelyek a pasiknak sincs meg.

@jobangel: "Arról szól, hogy olyan alkalmas is helyet kapjon, akinek másképp nem lenne esélye, mert alkalmassága ellenére nem engedik oka.": jelenleg ott tartunk, hogy bárkit felvesznek, aki egy fokkal okosabb, mint egy pár rendőrcsizma. Tehát nincs olyan, hogy nincs esélye.

Jelzem, ez nagyon rövid határidővel változni fog. Tippem szerint egy év múlva már nem lesz ennyire keresleti a munkaerőpiac. Aki váltani akar, váltson most.

Túl sok felhasználó 2019.11.04. 23:42:11

@jobangel: De. A kvóta - bármilyen körültekintéssel is hozzák a szabályokat - előbb-utóbb azt eredményezi, hogy az alkalmatlant kell felvenni az alkalmas helyett. Mert ha annyira alacsony a megkövetelt százalék, hogy valamikor/valahol nincs gond belőle, akkor gyakorlatilag semmi haszna nincs.

A kérdés az, hogy hol van az a pont, ahol nagyobb a nyereség a veszteségnél, vagyis ahol a kvóta (vagy annak mértéke) inkább használ, mint árt.

midnight coder 2019.11.05. 08:02:48

@jobangel: Nem. Amirõl te beszélsz, az az esélyegyenlõség. A kvóta arról szól, hogy az adott pozícióban kell X% valamilyen, a munka ellátásának szempontjából indifferens, adott tulajdonságú ember. Általában olyan, akibõl eleve kevesebb van a pályán. Ez pedig óhatatlanul oda vezet, hogy az illetõ nem azért kerül az adott pozícióba mert alkalmas rá, hanem azért mert az adott tulajdonsággal rendelkezik. Az elõzõ példámnál maradva, a fenti csapatból normál körülmények között 105 emberbõl választanak 10-et, akkor egy embernek durván 10% esélye van hogy bekerüljön, és nyilván a legjobb 10% az aki bekerül. De ha kvóta van, akkor a fenti példában nõk 100%-a bekerül, míg a férfiak 5%-a. Ergo, nem a top 10% lesz kiválasztva, hanem a férfiak legjobb 5%-a, és minden nő. Akiknek viszont kb. 10% lenne az esélyük kvóta nélkül, csak a képességeik alapján bekerülni.

bz249 2019.11.05. 08:29:07

@midnight coder: "Az elõzõ példámnál maradva, a fenti csapatból normál körülmények között 105 emberbõl választanak 10-et, akkor egy embernek durván 10% esélye van hogy bekerüljön, és nyilván a legjobb 10% az aki bekerül. "

Egyaltalan nem nyilvanvalo, mert az ember inkabb szocialis, mintsem racionalis leny, de legyen ez a munkahipotezis. Pl. ilyen palyazok mellett, szinte biztos, hogy lesz noi nyertes, akar van kvota akar nincs, mert meg fogja talalni azt a palyat, ahol a 100 ferfi eselytelen. ;)

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.11.05. 08:35:56

@midnight coder: ez az a félelem, amit a posztban írtam. Ha a kvóta így működik valahol, akkor rosszul működik, és árt annak is, akit elvileg segített volna. Pont amellett érvelek, hogy nem lehetne kontraproduktív. Ahogy te írod, úgy biztosan az. De ahol így csinálják, azok konkrétan kutyaütők, mert van egy intézkedésük, ami plusz energiát kíván, és még kárt is okoz. Plusz energiával tán plusz haszonnak kellene jelentkezni. A posztban épp ezt fejtegetem. De ugye még a törvény sem foglalkozik azzal, hogy lesz ebből általános plusz haszon, ők a 25 ezer "valahová elsózott" megváltozott munkaképességűt látják, akik ugye nem boldogok ettől, de legalább a munkáltatók sem.

(Nem kvóta, de talán a lehető legkontraproduktívabb "segítő" intézkedés a lombikprogramban résztvevők felmondási védelme. Ezzel elintézték, hogy ne csak a gyerekes nők, de a gyerektelenek is rossz helyzetbe kerüljenek a munkaerőpiacon, mert így már mindenki gyanús, aki még termékeny korban van. Kiegyenlítették az esélytelenséget... Ráadásul még azt a megaláztatást is törvénybe iktatták, hogy a munkáltatót legkésőbb a felmondás+15 napon belül tájékoztatni kell a kezelés tényéről, ha élni akar a védelemmel.)

midnight coder 2019.11.05. 11:29:49

@jobangel: Bocs, de a kvóta ezt jelenti. Nem azt, hogy ha van egy álláshely akkor arra a legalkalmasabbat veszem fel, legyen az férfi vagy nõ, öreg vagy fiatal, fehér vagy fekete, hanem azt, hogy nekem bizony kötelességem az adott pozícióra az adott attributumokkal rendelkező embert felvennem. Azaz a pozícióért folyó versenyből eleve kizárom azokat, akik nem rendelkeznek ezzel. Ha női kvóta van, akkor arra a pozícióra nem lehet felvenni férfit. És ha ez így van, akkor csak a jelentkező nők közül lehet választani, ha kutyaütő akkor azt. Mert azt sem lehet, hogy a kvótát ne töltsük ki valakivel.

Zabalint 2019.11.05. 11:34:40

@midnight coder:
Mindez arányok kérdése, de a hasonlatod tovabbra is fals, mivel a te példádban a kvóta egy alkalmatlanságot jelentő tényező kvótaja, a férfi, női, roma, kék szemű, stb., stb. kvóta nem ilyen.

A cikkíró és te is 3 eltérő dolgot összekevertek.

Az egyik a fizikailag akadályozott, megvaltozott munkaképességűek támogatása. Ez szigorúan nézve nem is kvóta, csak ugye az állam ezt kvótaszerű megoldással kezeli. Ez esetben valakinek mindenképpen állnia kell a különbözetet, ami vagy a megváltozott munkaképességből vagy a speciális munkahelyi igényekből fakad. Ha kvótaként vezetik be, akkor a cégek állják, ha az állam támogatást ad, akkor az állam. Ez hasonlít a süketes hasonlatodra, hiszen konkrét hátrány alapján alkotják meg a kvótát.

A másik eset, mikor egy leszakadt réteget, pl. cigányokat akarnak felzarkóztatni. Ez esetben nincsen konkrét hatrány, csak statisztikailag a leszakadás miatt vannak mégis hátrányok. A célzott rétegben nem a jellegénél fogva kevesebb az alkalmas (mint a süketnél), hanem szociológiai jellegű okokból, és nem eredendően alkalmatlanok, mert képezhetőek, felzárkóztathatóak. Na, az ilyen kvóta nagyon kontraproduktív lehet, ha rosszul csinálják, de szerintem amúgy is kerülendő, ha mégis, akkor alacsony szintű munkakörökben és kis arányokat előírva érdemes bevezetni, hogy ne sértsen jelentősen többségi érdeket.

A harmadik, ami a cikkbeli példa, amikor nem is leszakadt kisebbség, nem is fizikailag akadályozott munkaerő, hanem egyszerűen szúrja egyesek szemét, hogy bizonyos területeken arányaiban több ilyen vagy több olyan van. Na, ilyen a férfi vagy női kvóta. Abszolút kontraproduktiv, ezeket az arányokat ilyen nódszerekkel csak papiron lehet megakadályozni. Viszont ez esetben sem áll az, amit mondasz, csak szélsőséges esetekben, ha nagyon nagy arányú kvótát írsz elő, és a területen hagyományosan nagyon nagy fölényben van egyik nem, és ezért nagyon kevés a másik nemből az alkalmas.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.11.05. 11:38:49

@midnight coder: Neked igen, de valójában meg nem. Ha női kvóta van, akkor az azt jelenti, hogy nőket is behívunk állásinterjúra, adunk esélyt. Azonosat. Ugyanolyan fizetési ígérvényekkel, ugyanolyan feladatkörökkel. Ha nem a nő lett a legalkalmasabb, akkor nem vesszük fel, mert neki sem jó, meg a munkáltatónak sem. És sosem kötelességed alkalmatlant felvenni, ezért is tartalmaz olyan javaslatot a poszt, hogy a kvótázható attribútumokat kell bővíteni. Most megváltozott képességűekre van csak törvényi kvóta, az is rosszul van megalkotva, élhetetlen. Ez ellen nem az véd, hogy akkor ne legyen kvóta, hanem az, hogy gondoljuk át, mit is akarunk vele elérni. A többi a posztban van kifejtve :)

Lehet szajkózni, hogy a kvóta alkalmatlanokat hoz pozícióba, de ez nem igaz. Olyan, mintha a kenyérvágó kés ellen harcolnál, mert egyértelműen lehet vele embert is ölni, és sajnos történt is már ilyen eset.

Zabalint 2019.11.05. 11:49:22

@jobangel:
@midnight coder:
Azt kellene figyelembe vennetek, hogy az alkalmasság nem egybites kérdés, hogy alkalmas vagy nem, hanem folytonos skálan mozog, valahol pedig van egy minimum szintje.

A nemi alapú kvóta lehet kicsit és nagyon rossz, attól függően mekkorák a számok.

Ha pl. egy elnőiesedett szakmába bevezetünk férfi kvótát (szándékosan fordítottat írok, hogy elvonatkoztassunk), akkor ha addig 95% nő, 5% férfi, és feltételezzük, hogy a kiválasztás ezidáig helyes volt, akkor ha van még 5 százaléknyi férfi és 80 százaléknyi nő, akik megütik a minimumot, de akik dolgoznak a szakmában, azok jobbak, akkor ha bevezetünk 10%-os férfi kvótat, akkor az az 5 százaléknyi férfi munkába áll, és 5 százaléknyi náluk alkalmasabb nő kiesik a munkakörből. Ha tovább fokozzuk, 15% férfi kvótával már lesz 5% aki totálisan alkalmatlan.

Jobangel, te azt feltételezed, hogy ilyen esetben valójában rossz a kiválasztás, azaz akadnak férfiak, akik jobbak a bent lévő nők közül a legrosszabbaknál. Nos, azt gondolom, hogy ha ilyen helyzet áll elő, akkor az a cég, amelyik nem diszkriminálja a férfiakat, helyzeti előnybe kerül, mivel olcsóbban kap alkalmas munkaerőt. Ez pedig idővel ki kell egyenlítse a diszkrimináció okozta piaci hibát. Viszont ha kvótával akarod ezt kikényszeríteni, akkor ahogy te is írtad, a kvótanők, kvótaférfiak a cégen belül lesznek megbélyegezve.

Egyébként a gyakorlat inkább fordított, az elférfiasodott szakmákban inkább örülnek a nőknek, az elnőiesedettben a férfiaknak. Pont a villamosmérnökös hasonlatod nagyon fals, mert ott kimondottan örülnek, ha nőt tudnak felvenni, valójában azért van nagy férfi többség, mert sokszor annyi férfi választ ilyen egyetemi szakot. Ezt a kérdést kell vizsgálni, hogy miért, nem kvótákkal a következményt műteni.

Zabalint 2019.11.05. 12:02:38

@jobangel:
Pedig de, a kvóta azt jelenti, hogy ha a kvótát tartani kell, akkor csak nőt vagy csak férfit vehetsz fel adott pozícióba. Ha nagy a cég, nyilván variálható, hogy melyik pozíciókkal oldják meg, de valahol elő fog fordulni a diszkrimináció, ahol lenne jobb másik nemű jelölt, de az egyik nemű jelentkezők közül kell kiválasztani a legjobbat, akkor is, ha összességében nem ő a legjobb.

Ha alkalmatlannak azt tekintjük, aki a minimumot nem üti meg, akkor csak az esetben hoz alkalmatlanokat pozícióba a kvóta, ha nincs annyi alkalmas olyan nemű jelölt, amennyivel be tudják tölteni a kvótát. Ellenben bármely más esetben is hozzájarulhat ahhoz, hogy nem a legalkalmasabbat veszik fel.

STEM szakmáknál meg egyszerűen nem csak hogy több alkalmas férfi van, mint nő, hanem eleve sokszor annyi a férfi jelentkező. Ha 90% férfi, 10% női jelentkező van az állásokra, a két nem alkalmassági átlaga és szórása azonos, és előírsz egy 15%-os női kvótát, akkor lesznek olyan férfiak, akiket azért nem vesznek fel, mert férfiak. Ez pedig diszkrimináció.

na4 2019.11.05. 12:09:35

Túl van tolva ez az egész. Ha jó vagy Isten hozott, tök mindegy, hogy nő vagy-e, vagy férfi. És fordítva is: a sz@r vagy, akkor told el a bringát. Egyvalami számít: mit teszel le az asztalra.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.11.05. 12:11:35

@na4: Hogy tegyél le bármit is az asztalra, ha oda sem engednek az asztalhoz? Pl. nem hívnak állásinterjúra, mert Lólé a családneved, hiába a releváns diplomád, vagy simán csak "szülőképes korú nő" vagy, ezért hiába a biológia PhD., laborasszisztensnek sem kellesz. Sorolhatnám reggelig a példákat...

Zabalint 2019.11.05. 12:54:45

@jobangel:
Utóbbi problémát maga az állam generálja a GYES/GYED-el, illetve azzal, hogy az ezen időszak alatt felhalmozott szabikat ki kell adnia a munkáltatónak. Shanghaji kolléganő 6 hónap utan visszajött a szülésról, de ok, legyünk családbarátok: egyes európai országokban a max. időre csak a két szülő együtt mehet el. 1+1 egy év apuka és anyuka, de ha csak anyuka, akkor csak 1 év, és ne legyen szabadság felhalmozás, és máris érvényesül az esélyegyenlőség. Ehelyett mennyivel jobb, ha nemi diszkriminációval kezeljük a problémát?

na4 2019.11.05. 13:22:58

@jobangel: Nos ha egy cég ezek alapján listáz, akkor oda jobb is nem bekerülni. Ha mégis bekerülsz, akkor hamarosan menekülni fogsz.

Balfredo Alfredo 2019.11.05. 18:58:23

@jobangel: "Ha nem a nő lett a legalkalmasabb, akkor nem vesszük fel, mert neki sem jó, meg a munkáltatónak sem."
Ha nem veszed fel a nőt, akkor azt kezdi terjeszteni, hogy őt nem azért nem vették fel, mert alkalmatlan hanem kizárólag azért nem vették fel, mert nő. Esetleg perre is viszi a dolgot.
Ha még az állam is beszáll ebbe a bizniszbe, akkor büntetést is fizethetsz, mert nem a női jelentkezők valamelyikét vetted fe. (Az állam még nem szállt be, de az EU-ban már kérnek külön női és férfi biztosjelölteket is.)
Amúgy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben mennyire reális az, hogy erőltetni kell a női jelentkezők meghallgatását is? Vagy örülni kell, hogy az adott pozícióra van-e egyáltalán bármilyen jelentkező?
Szóval nehéz igazságot tenni.

0.5 bit 2019.11.05. 20:33:36

"Itt igenis versenyelőny lesz, ha az én cégem hamarabb talál munkavállalót, mint a versenytársam, és én emiatt hamarabb, hatékonyabban, gyorsabban tudok termelni, mint ő."

Ez egy nagyon jó érv a kvóták ellen. A cégek nem ellenségei saját maguknak, ha versenyelőre tesznek szert pl. nők alkalamzásával, akkor kvóta nélkül is elsősorban nőket fognak felvenni.

Arra kellene valami magyarázat, hogy a cégek miért hozzák saját magukat hátrányba azzal, hogy túlnyomó részt nem nőket vesznek fel, amikor arról szólnak a hírek, hogy a nők ugyanolyan munkáért kevesebb fizetést kapnak.

A kvóták nélkül is így működő cégeknek le kellene tarolniuk a piacot, mert versenyképesebbek, már feltéve ha igaza van a szerzőnek.

nyman 2019.11.05. 21:02:43

Ki dönti el, hogy ki a férfi és ki a nő?

Ebben a torz liberális világban bármikor nőnek is vallhatom magam, vagy akár vízilónak is.

2003-ban az egyik ilyen kvótás országban azért nem kaptam meg két melót mert fehér volt a bőröm. Mondjuk akkor még nem tudtam, hogy vallhattam volna magam négernek is.

Abszolút Igazság 2019.11.05. 21:10:29

Nem is azokkal a nőkkel van baj, akik be megütik az elvárt színvonalat és úgy akarnak bekerülni egy szakmába - csakhogy azok már benn is vannak. A kvóta nem róluk szól, hanem azokról, akiket normális munkaadó amúgy nem venne fel, mert van helyette jobb jelölt is, de nemiszerv alapon mégis fel kell vennie :-/

Azokkal van komoly baj, akik például tűzoltók akarnak lenni, de nem képesek egy magatehetetlen embert kivinni az égő házból, hát kirinyálták maguknak a kedvezményes elbírálást...

A női kvóta általában csak a minőség romlását eredményezi, de éles helyzetekben életeket is veszélyeztethet:
www.returnofkings.com/127819/australian-fire-departments-female-firefighter-quota-of-50-will-get-people-killed

Ausztrália New South Wales államában 50%-os női kvótát vezettek be a tűzoltóknál. Eddig 3-5% körül volt a nők aránya, ugyanis elvárás volt az, hogy egy tűzoltó képes legyen eszméletlen társát biztonságba menekíteni. Ezért a felvételin egy 90 kilós súlyt kellett elvinniük 20 méterre. A kvóta érdekében ezt a női tűzoltóknál 30 kilóra és 10 méterre csökkentették, polkorrektségi okokból, emberéleteket veszélyeztetve.

1. Férfi tűzoltóként rábíznád-e az életed egy ilyen kvótanő munkatársra?
2. Lennél-e ájult áldozat, akit egy ilyen kvótanőnek kellene kimentenie az égő házból?
3. Vajon a férfi vagy a kvótanői tűzoltók mennek-e be az életveszélyes helyekre?
4. Vajon azonos fizetést kapnak-e a kvótanő tűzoltók?

nyman 2019.11.05. 21:17:40

@jobangel: "De két villamosmérnök közül bármelyik lehetne jó, de az nem derül ki, melyik a jobb, ha csak a 35 év alatti férfit hívjuk be állásinterjúra, a 40+-os nőt meg nem. "

Szerintem ilyen nem fordul elő. Mi folyamatosan hirdetünk villamosmérnök meg gépészmérnök pozíciót. Ebben az évben hónapokig nem volt két egymással versengő jelölt. Nemhogy válogatni lehessen az alapján, hogy nő vagy férfi.

De van olyan projekt teamünk, ahol a mérnököknél több a nő, mint a faszi. Igaz azok építészek, építőmérnökök.

A karácsonyi bónusz után valszeg pont azért mondok megint fel, mert nincs ember, én meg már unom, hogy több ember helyett kell dolgozni megint.

0.5 bit 2019.11.05. 23:17:06

Még egy megjegyzés a kvótákhoz. A kvóta egy olyan lépésre kényszeríti a vállalkozásokat, amelyet magutól nem tennének meg, mert ha megtennék nem volna szükség kvótára.

Joggal feltételzhető, hogy a versenyszférában az marad meg aki jól méri fel a körülményeket és akár piacvezető cég is elbukhat, ha rossz döntést hoz (pl.: Nokia-nak piacvezető pozícióból sikerült nagyot buknia) ezért csak olyan lépéseket tesznek ami gazdasági szempontból optimális, legalábbis azok akik még talpon vannak a piacon.

A kvóta a fentiek miatt egy kényszer, amely arra szorítja a vállalkozásokat, hogy lépéseik az optimálistól eltérjenek.

Az egy más kérdés, hogy az államnak más (pl.: szociális) szempotokat is figyelembe kell vennie, de ezt nem delegálhatja olyan szereplőkre akiknek nem ez a feladata. A suszter maradjon a kaptafánál, a cégek törekedjenek optimális működésre az állam meg vegyen figyelembe szociális szempontokat is. Ki ki a saját szemétdombján legyen kakas.

A kettőt meg ne keverjük össze, mert az már a szocializmusban sem vezetett jóra. Nem is a nyugat vált a szocialista tömb részévé, hanem fordítva (rendszerváltás ideje).

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.11.06. 08:38:31

@0.5 bit: Azt gondolom, hogy a vállalkozások a saját optimumukat rosszul mérik fel, amikor pl. diszkriminálnak. Mert ha a kvóta versenyelőny (lenne...), és nem választják, akkor a csődöt választják.

A cégek nem szociális intézmények, ezt értem. De közvetve mégis azok, mert ők termelik meg azt a GDP-t, amiből a szociális háló fenntartására is kell áldozni. Ha a szociális hálót túlterhelik, pl. a diszkrimináció miatt perifériára szorult generációkkal, rétegekkel, akkor nekik kell magasabb adót, járulékot fizetni, hogy a szociális háló mégiscsak tartson. Azaz, még mindig jobban jár, ha megtalálja, hol lenne jó neki a kvóta, mintha diszkriminál. Csak ugye a törvény most nem a kvóta stratégiai megfontolásokból való bevezetését kényszeríti, hanem a megváltozott munkaképességűek alkalmazását kényszeríti. Ami súlyos hiba.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.11.06. 08:41:22

@0.5 bit: Ja, és a nők alkalmazása lehetne versenyelőny, és akkor valóban nem kellene kvóta. De mivel az állam a _nők_ gyerekvállalásával kapcsolatos kockázatokat a munkáltatókra hárította, ezért nőt alkalmazni kockázat - ez generálja a nők elleni diszkriminációt leginkább. Ami attól is furcsa, hogy a gyerekvállalás elvileg a férfiakat is érinti, tehát pont nem kéne eszerint diszkriminálni (következő posztomban majd pont ezt feszegetem részletesen)

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.11.06. 08:46:28

@na4: Alapvetően egyetértek, jobb oda nem bekerülni. De a villanyszámlás nem fogja megérteni, hogy jobb nem dolgozni, ha csak olyan hely van, ahol így válogatnak... És nekem is rossz, mikor azt kell mondanom a jelöltnek, hogy "semmi baj nincs veled, csak az, hogy cigány vagy" Általában a nyelvtanulás, multiban elhelyezkedés a megfejtés, mert magyar cégek kis vezetőcskéinek a fejéből ez kitörölhetetlen. Vagy néha annyira rosszul ismeri a csapatát, hogy nem tudja, hogyan fogadnának egy cigányt, meleget, nőt, siketet stb. (Megfejtés: meg kell kérdezni a csapatot, akár egy sör mellett is, hogy ne legyen feszélyezett, kényszerillemes válaszadás)

I_Isti 2019.11.06. 09:12:56

@jobangel: "Neked igen, de valójában meg nem. Ha női kvóta van, akkor az azt jelenti, hogy nőket is behívunk állásinterjúra, adunk esélyt. Azonosat. "
Bocs, de ez tényleg nem így van! A cégnél, ahol dolgozok például van egy vállalás a tulajdonos részéről (jellemző módon német a fő-fő tulajdonos) ami szerint a felső vezetők 30%-a nő lesz nemsokára. Namost hét, esetleg nyolc darab felsővezető van a cégnél, és az egész kvótázás totális hülyesége ebből is kiviláglik, ugyanis 7-nek, vagy 8-nak mennyi a 30%-a? Így akkor hány nőt kell felsővezetői munkakörben foglalkoztatni?

I_Isti 2019.11.06. 09:24:50

"Ha azt akarjuk, hogy mindenki átlásson a kerítés felett, akkor azt csak így lehet. Az egyenlő bánásmód nem ugyanaz, mint az egyforma bánásmód:"

Tulajdonképpen miért kell belátni a kerítés felett?
A meccs szemmel láthatóan fizetős stadioni helyek tömege előtt zajlik, miért kell kerítés fölött kukucskálni? MIért nem lehet kifizetni a belépődíjat, és úgy, normális körülmények között nézni a mérkőzést?
Ha pedig nem fért be az ember gyermeke bármilyen okból a stadionba, akkor megnézheti a tv-közvetítést is.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.11.06. 10:00:28

@I_Isti: Tulajdonképpen miért kell engedni mindenkit dolgozni? Azért, hogy el tudja tartani saját magát, és ne nekünk kelljen. Azt is mondhatjuk, hogy oldják meg, de abból lesz a mélyszegénység, a segélyből élés, és a bűnözés, amivel már nem csak ők vesztenek, hanem a teljes társadalom.

0.5 bit 2019.11.06. 11:43:51

@jobangel: "De közvetve mégis azok, mert ők termelik meg azt a GDP-t, amiből a szociális háló fenntartására is kell áldozni."

Ők termelik a GDP-t mert ez a dolguk. Az állam meg fenntartja a szociális hálót mert az a dolga. A cégek meg fizetnek adót amiből az állam ellátja az előbbi feladatát.

"Ha a szociális hálót túlterhelik, pl. a diszkrimináció miatt perifériára szorult generációkkal, rétegekkel, akkor nekik kell magasabb adót, járulékot fizetni, hogy a szociális háló mégiscsak tartson."

Nem. A szociális háló kiadásai attól függnek hány fő szorul ellátásra. A kvóta csak akkor csökkenti a szociális kiadásokat, ha:
- Felveszünk egy nőt kvóta alapján
- ÉS felveszünk egy férfit aki elvégzi a munkát

A cégek egy álláshelyre általában egy embert vesznek fel. Az állam szempontjából így mindegy, hogy egy nőnek vagy a nő helyére nem felvett férfinak fizeti a szociális ellátását. A kvóta nem arról szól, ha van 100 férfi munkavállaló, akkor mellé fel kell venni 80 nőt, hanem 100-ból 55 férfi és 45 nőnek kell lennie.

Ekkor 200 főből nem 20 marad szociális ellátáson, hanem 100:

kiindulás:
100 férfi dolgozik, 100 nő szociális ellátáson van

kvóta után:
55 férfi dolgozik, 45 nő dolgozik, 45 férfi + 55 nő van szociális ellátáson => 100 fő terheli az államot

Vagyis a kvóta nem old meg semmit a szociális ellátásból.

0.5 bit 2019.11.06. 12:00:15

@jobangel: "De mivel az állam a _nők_ gyerekvállalásával kapcsolatos kockázatokat a munkáltatókra hárította, ezért nőt alkalmazni kockázat - ez generálja a nők elleni diszkriminációt leginkább."

Épp ezt kifogásoltam, hogy az állam ne delegáljon szociális feladatokat a versenyszférára. Szedjen be több adót, de cserébe a szociális feladatokat vegye le a cégekről, így okafogyottá válik a kvóta.

Most a rossz rendszert próbáljuk egy másik rosszal (kvóta) megjavítani, hogy mindenkinek legyen egyformán rossz. Ez helyett a rosszat kell megszüntetni, mint egy másik rosszal még jobban "belekontárkodni".

Olyan ez, mintha csinálunk egy tetőt, de kihagyunk 3 sor cserepet, mert így olcsóbb. Ezek után beázik a ház, ezért lefóliázzuk a padlást. Utána rájövünk, hogy a fóliáról nem folyik le a víz, így teszünk fel szivattyút. Utána zavar a hangja, teszünk hangszigetelést a plafonra. Pedig csak annyit kellene csinálni, hogy felrakjuk a kihagyott 3 sor cserepet, így nincs szükség fóliára, szivattyúra és hangszigetelésre sem.

"Ami attól is furcsa, hogy a gyerekvállalás elvileg a férfiakat is érinti, tehát pont nem kéne eszerint diszkriminálni (következő posztomban majd pont ezt feszegetem részletesen)."

Ez nem furcsa, hanem teljesen logikus haszon optimalizálás a szülők részéről. Mint család nagyobb bevétellel rendelkezik, ha a nő foglakozik a gyerekkel (mert a biológia másodlagos nemi jelleg miatt rá szabta ezt a szerepet), a férfi meg a munkahelyi előremenetelre koncentrál.

Ha megosztanák a egymás között a gyermeknevelésből származó "értékcsökkenést", akkor mindketten hátrányba kerülnének a (munkaerő) piacon a gyermektelenekkel szemben. Amikor csak nőre rakódik ez akkor a férfi maximalizálni tudja a bevételeit. A család szempontjából gazdaságilag nem az egyének, hanem a kettő jövedelmük összege számít csak, az eloszlása nem.

Amikor viszont fordított a helyzet (férfi marad otthon, nő megy dolgozni) ez a hatás ugyan úgy érvényesül, csak ez ritkább, ezért torzít a statisztika.

A lényeg a családok nem külön-külön férfi-nő hasznon maximalizálásra, hanem közös bevételek maximalizálására törekednek.

Zabalint 2019.11.06. 12:22:09

@jobangel:
Csak szólok, hogy nincs szignifikáns különbség férfiak és nők között munkanélküliségben, a válság alatt kicsivel a férfiaké volt magasabb, most kicsivel a nőké. Ha rendszer szinten lenne olyan diszkrimináció, amiről beszélsz, annak ezen latszódnia kell. Valamint ha a villamosmérnök szakon végzettek 10%-a nő, akkor az mutatná a diszkriminaciót, ha utána 10%-nál kevesebb nőt vagy 90%-nál kevesebb férfit vennének fel ezen a területen.

bio 2019.11.06. 13:40:40

@jobangel: Erdekelnenek ezek a peldak. Valosak vagy kitalaltak? Pl hogy derult ki az illeto szamara hogy azert nem vettek fel mert no? Gondolom norol van szo. Bar teljesen mindegy. Ha bizonyitani tudja hogy diszkriminaltak akkor irany a birosag. Ha meg nem akkor nem serultek a jogai. Egyszeruen nem o volt a megfelelo jelentkezo. Ha vkinek Lole a neve miert nem hivjak be? Ez nem a HR-es sara inkabb aki eloiteletei alapjan interjuztat? Akkor meg minek a kvota? Vegezze rendesen a dolgat es akkor nem kerul hatranyba senki es csakis szakmai alapon lesz eldontve hogy megkapja-e az allast vagy nem. Szep kis ongol neked ez a be sem hivjak szoveg. Ti nem hivjatok be es nem azert mert nincsenek kvotak hanem mert szarul vegzitek a munkatokat. Ez nem neked szol szemelyesen hanem a HR "szakmanak" altalaban.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.11.06. 22:09:21

@bio: Akit azért nem vettek fel, mert nő, annak többnyire vagy megmondják kerekperec (nekem is volt olyan, hogy mondták, jó-jó, amit interjún mondtam, az meggyőző, de IT-ba mégis inkább pasit szeretnének - akkor már 12 évnyi IT/telekom múltam, enterprise termékekkel. Tehát egy újabb storage, vagy szerver, vagy szoftver már okozott volna gondot, azelőtt is megugrottam). A másik jel, amikor a gyerekes kérdéskör előkerül az interjún, és látod a fejükön, hogy mostmár tökmindegy, mit mondasz, ebből nem lesz állás. Ha van gyerek, mi lesz, ha beteg lesz, ha nincs, mikor lesz, miért nincs stb.

Ha a HR-szakmának címzel valamit általában, akkor abból én tutira kimaradok, nem vagyok/voltam/leszek HR-es :) Tehát öngól nincs. Vivódás van kvótaügyben, ahogy a posztban fejtegettem.

Egyébként a HR-es azt hívja be, akiről úgy látja, hogy majd a szakmai vezetőnél shortlisted lehet. Ha tudja, hogy a szakmai vezetőnek nem kell nő/cigány/senior stb. nem hívja. Persze, ha erős lenne a HR-szakma, akkor a szakmai vezető nem merne ilyen preferenciákat állítani, és ha mégis, a HR-es nem engedné, hogy legyenek ilyenjei. Na, kik intézték el, hogy a HR-es súlytalan legyen a cégeknél? Igen, a munkavállalók, álláskeresők, amikor együttműködés helyett az ellenségeskedést választották. De ez már egy másik téma.

Im just here for the comments 2019.11.07. 07:08:48

Azért baj, hogy a 3 karakteres női kvótát emlegeted végig a cikkben, mert pusztán nőnek lenni nem jelent hátrányos helyzetet.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.11.07. 14:35:55

@Im just here for the comments: Dehogynem :/ Ezt nőként 20 év alatt elégszer megtapasztaltam magam is, az ügyfeleimen keresztül még inkább.

Im just here for the comments 2019.11.07. 18:13:26

@jobangel: igazából teljesen irreleváns, h te nö vagy-e.
Kíváncsi lennék, valaha valaki tapasztalt-e olyat, hogy egy nőt pusztán azért nem vettek fel valahova vagy hívtak be állásinterjúra, mert az illető nö.

Zabalint 2019.11.08. 08:48:42

@jobangel:
"Egyébként a HR-es azt hívja be, akiről úgy látja, hogy majd a szakmai vezetőnél shortlisted lehet. Ha tudja, hogy a szakmai vezetőnek nem kell nő/cigány/senior stb. nem hívja"

Ez az, ami nagyon nem így van. Vannak olyan hazai tulajdonú vállalatok, ahol a HR akadályozta meg, ha mondjuk az egyik szakmai vezető be akar hívni interjúra egy pakit (megtörtént eset). Ahogy egy liberális szemléletű multinál meg fordítva, nem fogják engedni hogy a szakmai vezető csak az nemzetisége alapján diszkrimináljon. Mivel a HR a céges kultúra "őre" is.

"Persze, ha erős lenne a HR-szakma, akkor a szakmai vezető nem merne ilyen preferenciákat állítani, és ha mégis, a HR-es nem engedné, hogy legyenek ilyenjei. Na, kik intézték el, hogy a HR-es súlytalan legyen a cégeknél? Igen, a munkavállalók, álláskeresők, amikor együttműködés helyett az ellenségeskedést választották. De ez már egy másik téma."

Igazából ezért a baromságod miatt tekintenek téged HR-esnek a kommentelők, mert a védhetetlent véded, és próbálod a munkavállalókra kenni. Valójában ott vannak súlyos gondok, ahol a HR túl nagy súlyt kap.

Bambano 2019.11.08. 17:22:15

@Zabalint: először is Jobangel azért hr-es, mert hr-es munkát végez.
másodszor a hr stratégiai fontosságú szervezeti egység, tehát ahol a hr nem kapja meg a legnagyobb súlyt, az a cég bukni fog.

a kijelentéssel az a probléma, hogy a hr-es hiába gondolja, hogy kit ír fel a shortlistre, ha a szakmai vezető nem akarja felvenni, nem fogja felvenni. Tehát azt mondani, hogy ha elég erős lenne a hr, a szakmai vezető nem merre ilyen preferenciákat felállítani, logikailag tévedés. Ha elég erős lenne a hr és kiverekedné, hogy a szakmai vezetőnek ne legyen preferenciája a shortlisttel kapcsolatban, akkor behívnának egy csomó jelöltet, aki a hr szerint megfelelő, a szakmai vezető szerint meg nem, a vezető kivágná. eredmény: csomó olyan interjú, amiről már a megszervezésekor tudni lehet, hogy felesleges.

Példa: ha én nem akarok nőt egy pozícióra, akkor a két eset így néz ki:
- a hr nem ugat bele, hogy mik a preferenciáim, hanem teljesíti azokat, 5 jelöltet tesz a shortlistre, aki mind férfi, 5 interjú után egyet felveszek
- a hr erősködik, akkor csinál egy shortlistet 3 nőből meg két pasiból, behívják mind az 5-öt, egyik se jó, újabb shortlist, az se, újabb shortlist, és akkor 15 interjúból, ahol nagyjából ugyanannyi pasit interjúztattam (5 vs 6), felveszek egy pasit, csak háromszor annyi meló van vele, és 9 nőt tök feleslegesen rángattak be, mert előre tudni lehetett, hogy nem veszem fel őket.

itt elvileg ki lehetne olvasni egy kis ellentmondást a hsz-emben, hogy egyszer erős a hr, máskor meg nem, csak az a lényeg, hogy a hr-nek ott kellene erősnek lenni, ami a feladata, és ott kellene alkalmazkodnia, ami nem a hatásköre. azt, hogy kit vesznek fel végül, mindig a vezető dönti el, a hr max. véleményt mond a jelöltről. a hr ott szólhat bele (teljesen tévesen) a keresésbe, hogy kit dob ki olvasatlanul és kinek az anyagát adja oda elsőkörben a vezetőnek.

babona 2019.11.09. 09:51:06

@jobangel: "Na, kik intézték el, hogy a HR-es súlytalan legyen a cégeknél? Igen, a munkavállalók, álláskeresők, amikor együttműködés helyett az ellenségeskedést választották. De ez már egy másik téma. " - Bevallom kötözködni léptem be, de hamar megtaláltam miért. Na ezt fussuk át mégegyszer... Nem, mindenki súlytalanul indul, aztán lesz súlya ha értelmes. Nem kell "elintézni". Legalábbis a liberális kapitalista önszabályzópiac felfogás alapján. Persze ez így nem működik. Ezért "helyzetbe hozni" kell, és itt a kétoldalról cseszegetett HR-t is "helyzetbe hozták". Valamennyire betölti a feladatát (munkát ad egy csomó embernek, fogyaszt, generálja a diagramokat, alig használható szoftverek garmadájának kifejlesztését teszi szükségessé stb.:)) Jó, nem ennyire, de ez ami kívülállónak látszik. A munkavállaló számára a HR gyakran egy, a munkájához nem tartozó leküzdendő akadály. (Felesleges csapatépítők, hatástalan kérések, ostoba de kitöltendő űrlapok, hozzánemértő idegborzoló kérdések - és rossz esetben a felvételi procedúra borzalmai). Ezek után az emberekkel való bánást elvileg megtanuló HR-es nem tud "bánni" a munkavállalókkal, gyakran simán kommunikálni sem.
A kvóta persze megint egy rosszul sikerült kompenzáció. Lehet kedvezményeket adni a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatóknak, lehet kedvezményt adni a nyugdíjasokat foglalkoztatóknak, a nőket foglalkoztatóknak is lehetne,csak akkor ki megy szülni. Jelenleg a munkáltatóknak sok helyre azért éri meg nőket felvenni, mert kevesebbet kell nekik fizetni, ugyanazért a munkáért. Amíg ez valahogy nem változik, addig a női kvóta is csak egy fölösleges adminisztrációs erőlködés.

babona 2019.11.09. 09:59:13

@Bambano: " Ha elég erős lenne a hr és kiverekedné, hogy a szakmai vezetőnek ne legyen preferenciája a shortlisttel kapcsolatban, akkor behívnának egy csomó jelöltet, aki a hr szerint megfelelő, a szakmai vezető szerint meg nem, a vezető kivágná. eredmény: csomó olyan interjú, amiről már a megszervezésekor tudni lehet, hogy felesleges." - Ez könnyen bizonyítható vagy cáfolható kijelentés, meg kell nézni a felesleges interjúk számát, a HR erejére meg biztos van valami ügyes mérőszám... Józanparasztiésszel okénak tűnik, van pár élő példám rá.

Balfredo Alfredo 2019.11.09. 12:21:11

@Zabalint: "mert a védhetetlent véded, és próbálod a munkavállalókra kenni."
Egyetértek.
A blogtulajdonos írásaiban háer kritikus mondatok sosem szerepelnek, csak háert védők. Ha egy hozzászóló a háert kritizálja, az egész egyszerűen nem kap választ. Esetleg a szerző gyorsan egy új cikket tesz közé, hogy elterelje a figyelmet a megválaszolatlan kérdésről (írásod is jó eséllyel új cikket és nem választ eredményez majd).
Ezzel szemben a munkválalló mindig és mindenért hibás. Miatta nem működik megfelelően a háer és különben is, azért nem kap munkát, mert nem jól keresi.
Már-már az a látszat keletkezik, hogy az egész blog csakis azért jött létre, hogy védhesse a háereseket és nem is egy magánszemély üzemelteti, hanem egy titokzatos háer szövetség.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.11.10. 00:13:14

@Balfredo Alfredo: Azt hiszem, te más blogot olvasol, mint amit én írok :) A posztjaimban nem kevés HR-kritikus elem van, ellenben a munkavállalók hibáit sem hallgathatom el, mert érdemes tanulniuk belőle - pl. ha a rendszerváltástól folyamatosan minden nő elküldte volna a francba a gyerekvállalási terveiről érdeklődő állásinterjúztatókat, most nem kellene női kvóta. De sok ilyen apróság van, bizony, a munkaerőpiacot minden szereplő alakítja, a munkavállalók is. És milyen lett...

Titokzatos HR-szövetség? Sőt, háttérhatalom ;) Semmi titok nincs pedig, simán lehet tudni, ki vagyok, teljes linkedin-profilom megtekinthető...

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.11.10. 00:20:28

@babona: "
A kvóta persze megint egy rosszul sikerült kompenzáció. Lehet kedvezményeket adni a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatóknak, lehet kedvezményt adni a nyugdíjasokat foglalkoztatóknak, a nőket foglalkoztatóknak is lehetne,csak akkor ki megy szülni. " --- az ilyen véleményekkel van bajom igazán.

Ne azért alkalmazzon valakit a munkáltató, mert az adófizetők pénzéből kedvezményt kap vissza, mert az veszteség a társadalomnak. Azért alkalmazza, mert felismerte a versenyelőnyt az alkalmazásában. A kedvezményes megoldás azért sem jó, mert a kedvezmény csak egy bizonyos időszakig jár, ezzel biztosítva, hogy az a munkavállaló, aki után a kedvezményt kapta, biztosan elveszítse az állását a kedvezmény lejártával - és jöhet a következő kezdvezményes. Ezt csinálták is sokáig, pl. a Start-kártyásoknál.

"ki megy szülni"? --- Más országok tapasztalata alapján az anyagi biztonságban lévő nők több gyereket vállalnak. Ahhoz meg pont munkát kell adni a nőknek (meg még meg kell oldani egy pár más dolgot is, pl. tartásdíj-behajtást, családon belüli erőszak elleni védelmet, de ez nem e blog tárgya).

Nálunk ugye a nők munkavállalása nehézkes, és látszik is, hányan "mennek szülni". Csendben jegyzem meg, hogy a "szülni menés" valójában egy kb. 20 éves projekt kezdete, kicsit összetettebb, mint "elmenni szülni", aztán hazamenni, meg "visszamenni dolgozni" - ez utóbbival kellene nagyon sokat foglalkozni, pl. a kvóta is egy ilyen tényező legyen.

babona 2019.11.10. 11:40:57

@jobangel: Nem baj ha bajod van mert nem az én véleményem :) Írtam hogy "lehet", nem azt hogy jó is. Mondjuk a gyermekvállalási kedv nem a munkalehetőségtől függ, hanem a stabil anyagi/élethelyzeti háttértől. (A CSOK és az egyéb, jelentősebb szociális támogatások sikeressége is ezt mutatja. Nem munkát kell adni, hanem megélhetési lehetőséget, és ennek az egyik formája a fizetett állás.) Pár éve írta valaki hogy nálunk még lehet pénzbeli motivációval népességgyarapodást elérni, nyugatabbra ahol "kényelmesebbek" az emberek, már nem.
Ja, jól visszakaptam a kötözködést, pont a közepét vetted ki a hszmnak. A végével mi a helyzet?

Balfredo Alfredo 2019.11.10. 18:41:01

Tulajdonképpen mire jó ez az egész kvóta dolog?
A munkaerőpiacon van valamennyi üres pozíció és valamennyi álláskereső.
Ha az üres pozícióból van több, akkor a munkáltatók igyekeznek minél több pozíciót betölteni. Azzal akik egyáltalán elérhetőek a munkaerőpiacon. Ilyen esetben kvóta nélkül is el lehet helyezkedni.
Ha viszont álláskeresőből van több, akkor egy részük nem tud elhelyezkedni. Itt a kvóta legfeljebb az állás nélkül maradók összetételét befolyásolja, de a mennyiségét nem, hiszen pusztán a kvóta bevezetése nem teremt munkahelyeket.
Szóval, mi a kvóta megközelítésű munkaerőpiac előnye?

Balfredo Alfredo 2019.11.10. 18:48:35

@jobangel: "A posztjaimban nem kevés HR-kritikus elem van"
Ha ez így van, akkor bizonyára nem esik nehezedre három, forrásmegjelöléssel ellátott idézetet ideírni sajátmagadtól, amik ezt a kritikusságot alátámasztják.

"De sok ilyen apróság van, bizony, a munkaerőpiacot minden szereplő alakítja, a munkavállalók is."
Ez tulajdonképpen igaz. Ugyanakkor mégsem fedi a valóságot.
Elfelejtetted(?) említeni, hogy egy munkaválalló sokkal kevésbé van a munkaerőpiacra hatással, mint egy munkáltató vagy egy háeres.

A munkaválallót direkt írtam egyes számban, mert a többes számnak egységes fellépés, azaz szakszervezetek hiányában nincs létjogosultsága. Vannak ugyan szakszervezetnek meg üzemi tanácsnak hívott szervezetek, de nem igazán azt a feladatot látják el, amiért eredetileg létrehozták őket. Ez nyilván messze van a blog eredeti témájától, de része a hétköznapi valóságnak meg a munkaerőpiac milyenségének.

A háeresek is alakítják a munkaerőpiacot. Az egyszeri munkaválalló először akkor találkozik a háerrel, amikor állást keres. A tapasztalata negatív: használhatatlanul általános álláshirdetés, konkrét fizetés megadása nélkül, fészbúkk alapú szelektálás, interjúra többkörben behívás után visszajelzés nem adás és társai. A találkozás másik formája, amikor a munkaválallót, mint alkalmazottat a háer csapatépítéssel, kérdőívek kitöltésével és hasonlókkal zaklatja. Ezek csupa olyan dolgok, amik ebben a hétköznapi valóságban értelmetlenek. Egy másfajta munkaerőpiacon akár értelmük is lehetne.

Zabalint 2019.11.11. 08:07:15

@jobangel:
Még egyszer:
Ha kvóta van, akkor vagy ugyanúgy viselkedik egy vállalat, mert addig is teljesítették a kvótaban foglaltakat, vagy el fog térni az optimális működéstől, és ezért hatrányba kerül. Olyan nincs, hogy ezáltal versenyelőnyt élvez, mert ha így lenne, már előbb is úgy cselekedtek volna, amit a kvóta elírt. Az meg őskommunista hozzáállás, hogy te jobban tudod, mint a piac...

Zabalint 2019.11.11. 08:09:22

@jobangel:
A munkavállalókat tekinted kollektíven felelősnek egyes problémákért, múltkor amit a kékgallérosokról írtál az különösen erős volt. Pedig nincsen olyan, hogy A munkavállalók, mivel a munkavállalók egymással konkuráló emberek csoportja.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.11.11. 09:36:32

@Zabalint: mégegyszer: a kvóta ráébreszti, hogy kellene nő a munkavállalói közé. Hogy a nő hogyan lesz versenyelőny, az a stratégia. A legtöbb kkv ezen el sem gondolkodik addig, amíg nem kell.

A munkavállalók pont annyira felelősek a munkaerőpiacért, mint a munkáltatók. Igen, a kékgallérosok is. Akik most hiába vannak helyzeti előnyben, még most is vállalnak feketemunkát, pedig megtehetnék, hogy erre az ajánlatra nemet mondanak a munkáltatónak.

babona 2019.11.11. 12:10:55

@jobangel: " A munkavállalók pont annyira felelősek a munkaerőpiacért, mint a munkáltatók. Igen, a kékgallérosok is. Akik most hiába vannak helyzeti előnyben, még most is vállalnak feketemunkát, pedig megtehetnék, hogy erre az ajánlatra nemet mondanak a munkáltatónak. "

AHA. A rabszolgák is felelősek a rabszolgatartásért, minek dolgoztak az uraknak, biztos jó volt nekik ez a helyzet, kényelmes, nem kellett nagyokat dönteni, stb.(Tho Jef 'elveszett' írásai...) A nők is pont annyira felelősek a saját helyzetükért, mint a férfiak: minek állnak bele a férfiak által kijelölt helyzetbe, ha van jobb is: Stb.

Gondolom ezzel is teljesen egyetértesz.

Nem, nincs igazad. Ez nem nulla összegű játszma és nem egyforma lehetőségű játékosokkal, ráadásul nem is két játékos van az aktuális szituációban. A "bank" mindig előnyben van, nagyobb erőforrásokkal. A munkavállalók egymással is versenyeznek, a munkaadók is. A nők is. A férfiak is.

babona 2019.11.11. 12:16:23

@jobangel: amúgy igen, a legtöbb helyen egy(több) női munkavállaló kifejezetten hasznos. Mint ahogy az irodista csajok is kevésbé ölték szavakkal egymást ha két-három "nem szóbajöhető" pasi volt mellettük.

NagyPeter64 2019.11.11. 13:26:10

Persze a munkavállaló is felelős a helyzetért, csak annyi a gond, nem lehet nekik HR-ként előírni a változást. Mivel egyetlen személy van aki feltétel nélkül hallgat rád, az pedig te magad vagy. "Ha hegy nem megy Mohamedhez..."
A fekete munka hogy került ide? De próbáljuk elképzelni, azt mondja a dolgozó a főnöknek, ha nem fizetsz zsebbe akkor hozzá sem kezdek, és tudod kit érdekel a nyugdíj meg a többi ámítás.

Zabalint 2019.11.11. 13:54:20

@jobangel:
Akkor sokadszorra:
Ha nincs kvóta, az nem jelenti azt, hogy ne lehetne nőt felvenni a munkára. Ellenben ha van kvóta, az azt jelenti, hogy akkor is nőt kell felvenni bizonyos esetekben, ha épp nem nő a legalkalmasabb jelölt. ha te kvóta parti vagy, akkor nemi diszkrimináció párti vagy. Egyébként is erősen szexista a hozzáállásod, hogy szerinted az alkalmazottak neme önmagában bármilyen pluszt adna, akkor is, ha nem a legalkalmasabbat veszik fel. Arra meg továbbrq sem reagáltál, hogy ha szerinted a nőket tömegesen elutasítják a nemük miatt, akkor ez miért nem látszik a munkanélküli statisztikákon.

Ami pedig a munkavállalókat illeti, puszta játékelmélet alapján nem működik, amit írsz, mivel nincsen olyan, hogy a munkavállalók, mint közös érdekű csoport. Az biztos, hogy azt nagyon kevés munkáltató szereti, mikor a HR áltudományos módszerekkel igyekszik javítani a munkáltatói motivációt, ahelyett, hogy a valós problémakkal foglalkozzanak de szerinted erről is a munkavállalók tehetnek...