JobAngel Az álláskeresők védangyala

Ezek a mai fiatalok! - Jó-e nekünk a kisinas alázata?

2019. június 04. 08:00
31 hozzászólás

prada01.jpgEgy társaságban nemrég azt találtam mondani, hogy szerencsére az Y és Z generációk már nem hisznek a szamárlétrában, az alázatban, a kezdőség lenézésében.

Azon, hogy szerencsére többen megdöbbentek, hát mi az, hogy ne várjunk el tiszteletet ezektől, hát nekünk itt a 10-20-30 év tapasztalatunk, „ezek” meg semmit sem tettek le az asztalra?! Pedig mi semmit nem tettünk azért, hogy ennyi idősek legyünk, simán kivártuk. Majd az ifjoncok is odajutnak egyszer, hogy 40-50 év fölöttiek lesznek. Bennük is ott a képesség, hogy öregedjenek :)

A szamárlétra valami olyasmi, ami manapság sok pozitívumot nem hoz a gazdaságnak, fejlődésnek.

Egy nagyon leegyszerűsített történeti áttekintésben van a magyarázat: párszáz éve, lassú fejlődés, korlátozott tudásmegosztás idején volt értelme. Először mindenki kisinasként kezdte a mester mellett, aki megtanította a szakma csínját-bínját, lassan, az alapoktól, egyre nehezedő feladatokkal. A tudás nem volt ennyire könnyen hozzáférhető akkoriban, írni-olvasni sem tudott mindenki, ki volt szolgáltatva a mesternek. A mester annak adott tudást, aki valahogy kiérdemelte. Alázattal is. Motiváció, jövőkép is volt: az inas tudta, hogy a távoli jövőben egyszer majd mester lesz. Később már szinte mindenki tudott olvasni, a könyvek és ezáltal a tudás is inkább hozzáférhetők lettek, de a mestereknek még így is sok dolguk volt az ifjoncok betanításával, már irodai környezetben is. Az iskola és az „élet” különvált, a szakmai gyakorlatok a modernkori kisinasságról szóltak. Megmutatták, hogy a tankönyv ellenében milyen az „élet”. Az internet korától viszont a „mester” szerepe átalakult: a tárgyi tudást már hozza az ifjonc, iskolából, netről, könyvekből, fórumbeli beszélgetésekből és annyira gyors a fejlődés, hogy amit a mester nagyon tud, azt már az ifjonc is. A mester a tapasztalata által lesz „több”, a tudás szintje azonos is lehet. A mester mostantól erre a tapasztalatra építve kellene, hogy mentorálja az ifjoncot a siker felé. Aki már nem inas, nincs kiszolgáltatva a mesternek… szerencsére, mint mondottam volt. A valóság persze most is picit más, mint az ideál.

Korunk irodai környezetében is jelen van az inas kiszolgáltatottsága, sok tragikus szakmai sorsot láttam: volt, aki gazdasági diplomával évekig mechanikusan adminisztrált, jogászként postára hordta a leveleket, persze mindezeket éhbérért (az ügyvédbojtár maga fizetett, hogy dolgozhasson!), „mert még fiatal”. Ő kapta a nemszeretem, jelentéktelen munkát, mert a fiatalt szívatni kell, mert "alázatosnak kell lenni". Mire odaért volna az érdemi munkához, a tudása és/vagy a lelkesedése köddé is vált. Elrettentő példa az az ifjonc, aki diplomás gyakornokként igazolványkérő lapok válogatását, sorbarendezését kapta feladatul egy hivatalban. Megkérdezte, mi történik, ha hibázik: semmi, a lapok kötegelve lemennek a pincébe, 5 év múlva selejtezzük őket. Ezzel aztán jól megalapozták nála a hivatali munkába vetett bizalmat… Kilépve az irodából ezt hallom az ifjú biológusoktól, a mérnököktől, állatorvostól stb.  Korunkban ezzel a fajta „gyakornoksággal” semmi mást nem tesznek a „mesterek”, mint pazarolják a szakértelmet. Ami ugye a gazdaságnak nem jó, csak a „mester” egójának. Attól pedig nem nő a GDP, de a káros szociális minta fennmarad. Lelki terror, kiégés, ambíció hiánya, szakmai fejlődés hiánya. Ezzel a versenyképességet is sikeresen aláássák, bár kétes siker lesz ez. Az „érv” sokszor megdöbbentő: én is így kezdtem – pont ezért kellene most másképp csinálni.

Ha az Y és Z generáció végre nem teljesíti az „alázatos kisinas” elvárást, akkor előbbrejutunk gazdasági szinten is. Az idősebbeket még felháborítja az ifjoncok fizetési és egyéb igénye egy állással kapcsolatban: hogy neki home office kell, meg képzési költségkeret, fizetett tanulmányi idő, hát mit képzel ez? Hogy annyit kér, amennyit senioroknak akarna fizetni egy cég? Én nem mertem volna kezdőként ennyit kérni, örültem, hogy egyáltalán volt munkám!, hangzik a méltatlankodás, és benne látszik a fájdalom: ha neki rossz volt, másnak is legyen az :( Az Y és Z generációs pedig kevesebbért nem megy dolgozni, inkább egy európai világvárosban mosogat többért? Ez azért van, mert ha a társadalom másik oldalról elvárja tőlük az önállóságot, akkor az bizony csak úgy megy, ha van miből önállónak lenni. Annak a fiatalnak, aki ma kezdi a pályáját, szerencsére vannak már jól körülhatárolt igényei, anyagiakban és megbecsülésben, és ha ezeket nem kapja meg, akkor elmenekül oda, ahol majd megkapja.

Az nem megy, hogy gúnyolódunk, hogy hehe Pán Péter szindróma, meg mamahotel, miközben erőnek erejével megtartjuk a fiatalokat a kiszolgáltatott státuszban, ne arcoskodjon, legyen alázatos, tisztelje a kort. Nem fogja. Az ifjoncok ráadásul nem kapnak szakmai jövőképet, ami biztosan nem az ő hibájuk, hanem az előttük lévő generációké. Ha ők pánpéteresek, az a mi hibánk. Ha elhagyják a szakmájukat, mielőtt belemélyedtek volna, a 28-30 éves karrierváltók is a mi generációnk hibája. Amikor jön hozzám egy 35 éves emberke, és nekem kell meggyőznöm, hogy ő már nem junior, akkor baj van - pedig megtörtént jópárszor. Ezek után dühítő az állásinterjús kérdés, hogy "miért Önt válasszuk?", "miért szeretne nálunk dolgozni?" És még mostanság is polemizálgatnak ezen HR-vezetők, napilapok riportjaiban. Hogy erre nem tud válaszolni az ifjonc. Kitől nem kapta meg az ezek megválaszolásához szükséges szakmai elhivatottságot, szakmai identitást, megbecsülést? Arról ne is beszéljünk, hogy olyanokat kifogásolunk, aminek semmi köze a szakmához: hogy tetovált, hogy milyen a hajszíne, hogy nem talpig nyakkendőben megy állásinterjúra.

A „mester” felelőssége, hogy az ifjoncból jó szakember legyen, ez elveszett útközben. Régen a kisinas tudta, hogy egyszer majd mester lehet. Sok mai fiatal arra panaszkodik nálam, hogy az alázatért cserébe nem kapott semmit, se tudást, se érdemi munkát – de már a harmadik gyakornoki pozíciót ajánlják neki a cégen belül, mert már megint lejárt a gyakornoki időszaka, és olyan jó kis gyakornok ő... Garantált bérminiumért: bruttó 195.000 Ft, nettó 129.675 Ft 2019-ben, átlagos albérletár az egyetemi városokban 149.000 Ft. Neked kijön a matek? Nekem sem. 

Pedig az új generációk számára kezdőnek lenni nem szégyen, hanem egy átmeneti állapot – ami elég racionális megközelítés. A gyakornoksággal szeretne belejönni a szakmába, dolgozik, tanul rendesen, ha odaengedik végre az érdemi munkához.

Egyszerű racionalitás kell a gőg, kivagyiság helyett a senioroktól, X generációsoktól is: aki nem rendelkezik kellő tudással, tapasztalattal, attól azt kell elvárnunk, hogy tanuljon, nem azt, hogy alázkodjon. Ráadásul ő is ezt akarja! A tanulásban támogassuk őt, akkor megérkezik a tisztelet, automatikusan, követelni sem kell. (A tisztelet már csak olyan, hogy hiába is követelnék.) A tanulás támogatása meghozza a profitot gazdasági szinten is, az alázat csak károkat okoz: az ifjonc elveszti a lelkesedését, ambícióját, a senior az előtte alázkodókból hamis önbizalmat épít, érdemi fejlődés helyett, ami majd visszaüt, amikor ő keres állást, komoly feladatot. Aztán éreztetik vele, hogy ő „csak egy munkanélküli, legyen alázatos, örüljön, hogy kap valamilyen munkát”. Fentebb ugye volt szó a szociális mintákról: ha a gőg a minta, akkor ez lesz. Aki bármi miatt előnytelen helyzetbe kerül, így jár. A fiatalság is egyfajta hátrányos helyzet a munkaerőpiacon: kihasználható, alulfizethető, lenézhető. A fiatal válasza erre sok esetben a menekülés.

A tiszteletet egy ilyen ifjonc annak fogja megadni, aki lenyűgözi őt valamivel: meglévő tárgyi tudással, és azzal, ahogyan ezt átadja, azzal a hozzáállással, ahogy bánik vele, ahogyan él – példamutatás, iránymutatás, nem ismeretlen fogalmak ezek, ugye? Az a senior, aki tiszteletet akar, ilyen legyen, másképp inkább csak röhejt fakaszt az ifjoncnál, és max. kirúg(at)ni tudja majd a kacagó fiatalt bosszúból, de tisztelet abból sem lesz – employer branding pláne nem. Tárgyi tudást már hozott az ifjonc a suliból, és tudjuk, hogy az nem teljesen alkalmazható a gyakorlatban, de akkor engedjük oda a feladatokhoz, hogy tapasztaljon. Ehhez viszont bizalmat kell adni neki. Ez sem szokott menni, mondván, hogy „ezek felelőtlenek”. Pedig ez csak egy „remek” érv arra, miért is nem engedik oda az ifjoncot a komolyabb feladathoz.

Eközben megvan annak a módszertana, hogyan kell valakit úgy mentorálni, hogy folyamatosan fejlődjön, mert az lesz jó minden generációnak. Ez viszont munka, amit a seniornak, X generációsnak kell hozzáadnia ahhoz, hogy az ifjoncok sikeresek legyenek.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

A bejegyzés trackback címe:

https://jobangel.blog.hu/api/trackback/id/tr3114874002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kukatr 2019.06.04. 08:24:06

Teljes mértékben egyetértek.
Előre röhögök azon, hogy beképzelt szenyor mérnökúr törzskommentelők hogy fel fogják magukat húzni a posztodon. :D

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2019.06.04. 08:29:26

Érdekes, én az állami szférán kívül olyat még nem láttam, hogy a fiatalokkal felesleges munkát végeztettek. Az persze sokszor előfordult, hogy a gondolkodást nem igénylő, aljamunkát kapta a kezdő (ez igaz az idősebb új belépőre is), amit pár éven belül automatizálni akarnak, de ilyenkor a tehetségek előtt ott a lehetőség, hogy ő legyen az automatizáció szakértője. Ehhez csak előrelátóan gondolkodni kell és nem a múlton-jelenen siránkozni.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.06.04. 08:42:26

@Online Távmunkás:

Én meg csak nagy multiknál láttam ilyesmit.

A munka nagy része felesleges.

HorvTam 2019.06.04. 09:41:52

Ahhoz,hogy a fennt leírt hozzáállás megvalósulhasson, kb még 3 generációnak ki kell halnia. :\

babona 2019.06.04. 10:44:55

4 Van benne sok okosság. "Fentebb ugye volt szó a szociális mintákról: ha a gőg a minta, akkor ez lesz. Aki bármi miatt előnytelen helyzetbe kerül, így jár. A fiatalság is egyfajta hátrányos helyzet a munkaerőpiacon: kihasználható, alulfizethető, lenézhető. A fiatal válasza erre sok esetben a menekülés." - És a fiatal megteheti. Igen, rossz a minta. Igen, baj van. Igen, meg kéne próbálni javítani. Igen, akár nekünk is. Ilyen lett a vállalati kultúra. Megvan az oka. Nehéz kilépni az összeszerelőüzem státuszból, pláne így. Nahát, előkerült a fizukérdés is. "Kilépve az irodából ezt hallom az ifjú biológusoktól, a mérnököktől, állatorvostól stb. " - Ezt azért cáfolnám, mondjuk jogásztól, közgazdásztól, könyvtár szakos adminisztrátortól ( direkt gonosz vagyok ) hallhatod ezt. Az állatorvos tipikus inasos betanulós szakma, tapasztalat nélkül alig van siker. És igen a gőg a minta. "Fejétől Bűzlik a hal". " Tudod, mi úszik fel az emésztőgödörnek is a tetejére? ". Na innen jön a minta.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.06.04. 15:07:43

@babona: A fesoroltaktól pont hallottam. A nem reprezentatív mintám szerint ifjú biológusnál már csak annak rosszabb, aki ifjú biológusnő. Ahogy én láttam, az egyik legvaskalaposabb szakterület, ahol egy fiatal PhD-vel, külföldi egyetemi félévekkel is csak kisinas... Ha nő, akkor meg be sem veszik komoly kutatásokba, "úgyis elmegy szülni, nem csinálja végig". Mérnökök azzal jönnek, hogy szeretnének végre mérnöki munkát végezni, a környezetvédelemtől a gyártómérnökön át a informatikusig mindegyik. Állatorvos 2 járt nálam, az egyik költözött külföldre, a másik azt mondta, nem azért tanult orvosnak, hogy ketrecet takarítson...

kukatr 2019.06.04. 15:43:40

@babona: A biológus az egyik legrosszabbul megfizetett természettudományos szakma az országban.

babona 2019.06.04. 15:45:25

@kukatr: De van perspektívája... Göttingen?

notC 2019.06.04. 16:07:11

Furán ellentmondásos ez a post (főleg egy régebbi, a senior munkavállalók melletti érvelésed tükrében :-)
Én azt gondolom, hogy jól fogtad meg a fiatalok kilátástalannak tűnő helyzetét: ilyenkor kellene önmegvalósítani, családot alapítani, házat venni, meg bulizni, az öregek meg elvannak a tavalyi ruhában, mi a francnak nekik olyan magas fizetés?! Ez egy olyan ellentmondás, ami azóta áll fenn, amióta írják a történelmet.
Ugyanakkor önmagában az agilitás, a fiatalos lendület nem minden esetben elég az üdvösséghez. A tudás sok esetben nem csak azon múlik, hogy hány függvénytáblázatot tud valaki felmondani, mert még emlékszik a bebiflázott vizsgakérdésekre. Szükség van az átgondolt, stratégiai tervezésre, a tapasztalatra, amiből építkezni és fejlődni lehet, a szemléletmódra, netán a helyismeretre, ami egy-egy munkaterület, cég, piaci szereplők, működési módok, stb... ismeretét feltételezik, igénylik. Az én olvasatomban ők a seniorok, kortól és nemtől függetlenül. Ők lesznek azok, akik az egyetemi tudás gyakorlatban is képesek lesznek alkalmazni. Fejlődnek, specializálódnak, nélkülözhetetlenekké válnak.
Egyetértek és nagyon helytelennek tartom azt a gyakorlatot, hogy egy "frissdiplomás" kávét főzzön, meg levelet kézbesítsen. Persze az már egy másik kérdés, hogy vajon minden pozícióra kell-e diplomás? Mint ahogy kérdés az is, hogy kell-e ennyi diplomás? Vajon ha "mindenkinek van", akkor ki végzi el a "kulimunkát" boldogan, arányosan elegendő pénzért? Honnan tudható, hogy valaki "csak" kávéfőző szakot végzett, és ki az akinek a tudása és emberi tulajdonságai nem csak meddő ígéret, egó, és "lelkesedéssel párosuló dilettantizmus", hanem valós tartalom? Szerintem leginkább bizonyítással. Ha valaki gyakornokként bekerül egy céghez és bizonyít, egész biztos nem pályakezdő fizetéssel marasztalják. Ha valaki pályakezdőként 1-2 év alatt felmutat valamit, joggal és sikerrel megy bértárgyalásra, mert az ilyen agilis, "harapós" újgenerációs munkavállaló viszi a hátán a céget pár éven belül. Ők azok akik még jól motiválhatók (30% fizuemelésért a csillagos eget is lehozzák! ...lásd a multiknál alkalmazott Y-generációs nők helyzetét kihasználó - vagy ezzel visszaélő? - középvezetői réteget). És ők azok, akik új lendületet adnak a terméknek, szolgáltatásnak, ügyfélélménynek.
Szóval én azt gondolom, hogy a kérdés leginkább az alkalmasságon múlik. Mindegy, hogy fiatal vagy csak fiatalos, mindegy, hogy hetvenben vagy nyolcvanban született. Van aki egy cégnél húzó ember, s van aki csak követelni tud. Kortól függetlenül.

notC 2019.06.04. 16:22:55

@jobangel: Nem kötözködni akarok, inkább csak a tisztánlátás végett, de az ifjú biológusnő specializálódott már? És vajon a kutatócsapatban dolgozó "öregek" mindeközben hülyére keresik magukat? Vajon az állatorvos miért nem nyit saját praxist? Nem lehet, hogy a faluban már van két bejáratott, ahova valójában nem állatorvost, hanem állatokat szerető segítő munkást kerestek, s ahova 5 frissen végzett állatorvos adta be a jelentkezést? És vajon egy mérnök csapatban hány műszerész dolgozik, s ebből hánynak van mesterdiplomája? (műszerész: középfokú végzettséggel bíró melós, aki tud forrasztani, meg nyákot rajzolni, precíz, pontos, de nem neki kell a spanyolviaszt feltalálni)
Én azt érzem, hogy ennyi "papíros pályakezdő" mellett baromira nehéz érvényesülni. Bizonyos menő szakmákban meg kifejezetten nagy a túlképzés.

babona 2019.06.04. 16:58:25

@jobangel: furcsállom az állatorvost; legközelebb a fogorvosok panaszkodnak... Persze a biológus kutatási témától függ, szünbiológusra meg teremtéselméletben hívőkre (Igen, találkoztam ilyennel, röhejesen hangzik bocs érte, mintha a közgazdász nem hinne a pénzben ) kevés a szükség. Gondolnám ha ér valamit, két kézzel kapkodnak utánuk a külföldi gyógyszergyárak, az ökológusnak meg van niche itthon is. Itthon kutatás alig, a kezdő biológus több éves/évtizedes tanulás elé néz, mire valamilyen témában használható lesz. Az a szakma 30 éve is ilyen volt, 5 év alatt jó esetben az alapokat tanulja meg. Elmehet tanítani kis átképzéssel. NotC hozzászólásában elég sok minden benne van... Kicsit sok a diploma, mögötte gyakran semmi.

Dread Naughty 2019.06.04. 17:56:32

@jobangel: "Ha nő, akkor meg be sem veszik komoly kutatásokba, "úgyis elmegy szülni, nem csinálja végig"."

És mondd csak, hol is hibádzik ez a gondolatmenet?
Esetleg arról is szót ejthetnél, hogy a nők 6-szor(!!) kevesebb túlórát vállalnak átlagosan, mint a férfiak, vagy hogy a nők sokkal nagyobb arányban hagynak ki éveket, mert ízekimákszerelmekes-csajcis-bulis-utazós-latinpasizós időt szeretnének eltölteni, míg a férfiak csak melóznak.
Esetleg be lehetne hozni a képletbe a #metoo-t is, amit ma már a nők előszeretettel használnak fegyverként az előrejutásokat segítendő.
A nők nem rugalmasak, nem vállalnak kockázatot, nem viselik a szar körülményeket, de legalább folyton fáznak.
Aki csak szórakozásból vesz fel embert vagy PR-jelleggel, az persze megteheti, hogy nőkkel töltse fel a cégét, de akinek létszükség a dolgozó és a rendelkezésre állás, az nem fogja a saját üzletét szabotálni.
Ha kevés embert tud megfizetni, akkor még annyira sem.
De ma erről nem piszi beszélni, mert ma az az egyedüli narratíva, hogy a nők csodálatosak és sokkal jobban dolgoznak, jobb vezetők, jobb emberek, mint bármilyen férfi...

Haloperidol 2019.06.04. 18:27:19

Történetesen elég sok olyan kutatólaborban dolgoztam már, ahol @jobangel: biológus kollegák is voltak (bár én orvos vagyok végzettségem szerint).

Árnyalni kell azért a dolgokat. Jobangel írja, hogy találkozott elkeseredett PhD-s biológusnővel. Először is: Tudni kell, hogy a PhD fokazta megszerzése után nagyjából elvárnák az embertől egy laborban, hogy önállóan dolgozzék, önálló projektötletei legyenek, azokra pályázzon és a pályázaton nyert pénzből ezeket önállóan valósítsa meg és neves, magas impaktú folyóiratokban publikáljon. (ezért a doktori fokozat, olyan kb. mint a szakorvosi vizsga).

Ha ezt nem tudja megcsinálni (sajnos egyáltalán nem könnyű, iszonyat rizikó van benne, nekem sem sikerült nagyobb, több évig tartó önálló pályázati pénzeket szereznem, sajnos nem is annyira 100-ból egy, mint inkább 1000-ből egynek jön össze, nemzetközileg is.)

Én is több alkalommal, több laborban próbálkoztam a saját "scientific breakthrough"-omat elérni, nem jött össze. Végül, a PhD fokozat megszerzése után szinte pont 10 évvel rájöttem, hogy igazából én lemaradtam arról, hogy a természettudományos kutatásban továbbemelkedjek szamárlétrán, különösen Magyarországon nehéz ez.

Ha a PhD után (akárhol a világon) 7-8 éven belül nem tud az ember önálló pályázati pénzeket szerezni, önálló kutatócsoportot alapítani a saját önálló tudományos projektjére, akkor választhat:

1. Ha egyetemen dolgozik, akkor továbbmehet oktatni és mondjon búcsút az önálló kutatásnak, esetleg bedolgozhat mások alá, és rákerül a neve sokadik szerzőnek pár cikkre;
2. Ha kutatóintézetben dolgozik, akkor senior kutató maradhat egy ideig, ami azt jelenti, hogy ugyanazt a pipettázgatást csinálja a laborban, mint a többiek, csak még "megajándékozzák" egy plusz mentorszereppel, ez van, akinek nagyon bejön;
3. Pályát változtat, és valami egész máshoz kezd, én pl elmenetm a gyógyszeriparba dolgozni, orvosként sokkal könnyebb ez Magyarországon, mint biológusként.

Bambano 2019.06.04. 19:32:36

szép elvek, csak az élet nem igazolja. a tárgyi tudás mellett szükség van tapasztalatra is, amit nem szerez meg az egyetemen, azt csak projektek (nem ritkán elcseszett projektek) végrehajtása közben lehet megszerezni.

én nem alázok meg senkit, se szórakozásból, se komolyan, de ha nem tud valamit, amit illene, és ezt szóvá teszem, azt megalázónak fogja érezni. vagy ha mond valami hülyeséget, és nem az lesz végrehajtva, akkor is azt fogja mondani, hogy mert a senior ilyen vele meg olyan. miközben a senior csak meg akarta oldani a problémát.

Lila7134 2019.06.04. 21:33:28

@babona: Vagy tök más pozícióban (üzleti elemző, akár) például gyógyszeripar (ahol a természettudományos gondolkodásod akár előny).

Lila7134 2019.06.04. 21:38:37

@Haloperidol: Jó összefoglaló a biológusi létről. A neved alapján már a céget találgatom :-)

HellsAngel 2019.06.05. 06:23:45

Azt szerintem latni kell, hogy a szigoru hierarchiaban mukodes (alazas-alazatossag) az egyik tulelesi strategia. Aztan vagy ez a jo strategia, vagy pont nem. A klasszikus pelda, hogy ha egy viking fiatalember ellent mert mondani a szuleinek es vilagga ment, akkor szepen megfagyott es ehen halt a homezokon. Ugyanakkor ha 1960 tajekan a videki amerikaban egy fiatalember ellent mondott a szuleinek es vilagga ment egy varosba, valoszinuleg gyorsan talalt munkat, baratokat, lakast, stb. Vannak szituaciok, amikor en sem javasolnam senkinek, hogy ne legyen "alazatos", ha egy oceanon hanykodo tutaj kozepen egy hordonyi friss viz van husz embernek, eleg eszelos dolog ugralni. Azok elnek legtovabb, akik egy szigoru es szadista hierarchiaban tudnak mukodni.

Az egy szerencses helyzet korunkban, hogy esetenkent egyeseknek lehetoseguk nyilik kivivniuk a szabadsagukat es fuggetlenseguket, bar ez sosem megy egyszeruen es van ara. Es mindig nagy elannal fogjak alazni az ujakat azok, akik mindennel jobban szerettek volna ezt es megsem jott ossze nekik, kulonosen, ha gyengek voltak hozza.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.06.05. 07:46:31

@Dread Naughty: A hiba ott van a rendszerben, hogy ha egy nő szülni megy, az a munkáltatónak költség. Ezer éve mondom, hogy ezt az államnak kellene átvállalnia. A túlórakérdést legalább irodai környezetben sok esetben meg lehetne oldani home office-szal, ezt kellene követelnie minden túlórázónak, ha férfi, ha nő, és már enyhülne is a dolog. A többi kérdés, amit feszegetsz, már összetettebb: ha egy gyerekes nő túlórát vállal, ki megy az oviba a gyerekért? Mert az a nő dolga... (Oké, láttam már szerencsére sok apukát is oviba menni). Ha a gyerek beteg, ki marad otthon? Az is a nő dolga... Ha egy idős családtagra már folyamatosan felügyelni kell, kire marad? Megint a nő dolga lesz, ő adja fel a karrierjét ezért.

A gyerekes nők azért hagynak ki éveket, mert erre vannak kárhoztatva: ha gyereke van, bölcsőde meg nincs, akkor kénytelen otthonmaradni. Ez törvényileg is meg van támogatva ugye az alacsony GYES-sel... Ha nincs aki eltartsa, éhenhal. Eltartotti státuszban lenni meg nem épp biztonságos, se anyagilag, se életviteli szempontból.

A #metoo elég súlyos ügy, de hát bizony egyszer robbannia kellett, mert valós probléma. A visszaélés ezzel pont olyan aljas dolog, mint maga a zaklatás, de erre azért vannak törvények, amik elvileg védik, akit kell - ha mégsem, az nem a zaklatottak hibája, hanem a törvénykezésé. Még egyszerűbb lenne, ha lenne olyan HR-es minden cégnél, akihez ilyenekkel menni lehet, és erre is lenne protokoll, akár a munka törvénykönyvében (és bizony láttam már fiatal férfit is zaklatva... Azt hitte, mobbing, mondtam, ez nem mobbing, ez más)

Azt sem hiszem, hogy attól jobb valaki, hogy nő vagy férfi, ez egyéni, nem is szeretném, hogy így mérlegeljen egy munkáltató. Általánosságban a gyerekes nőkre el lehet mondani, hogy _sajnos_ sokkal kompromisszumkészebbek, kihasználhatóbbak, mert ugye a gyerekre is gondolniuk kell - legalábbis így érzik, amikor megkötik a rossz kompromisszumot.

kukatr 2019.06.05. 08:30:33

@Lila7134: Túlképzés van, nincs szüksége a gyógyszeriparnak ennyi biológusra.

gabcigirl 2019.06.05. 09:25:11

2 véglet van a piacon. Az egyik a fiatalokat pusztán az életkoruk miatt lenéző arrogancia. Helytelen. A másik véglet a fiatalság gátlástalan imádata és ennek elvárása a környezettől az egyén kvalitása, tapasztalata és tehetsége híján. Szintén helytelen.

Pont azért váltok állást, mert nem csicskultam a nálam 14 évvel fiatalabb, de velem azonos hierarchiaszinten és munkakörben lévő, ámde tehetségtelen, arrogáns, törtető, elkényeztetett és újgazdag ugyanilyen felfogású hülyegyerekének.

babona 2019.06.05. 10:09:45

@kukatr: Nem csak ott van túlképzés, hanem máshol is. Például érdekes de gépészmérnökre sem lesz annyira szükség pár év múlva. 2008-ban a végzett épít(ész/ő) mérnökök hirtelen vákumban találták magukat: sehol egy állás. Ha lehetősége volt átment informatikára, esetleg melózott mellette (árufeltöltő stb. ) éhbérért. Ha közben sikerült dolgoznia egy nem túl fárasztó helyen, mostanra van állása meg két használható végzettsége. Igaz már nem számít juniornak. A poszt oka is kb ez: a használhatatlan végzettség. Nem azt tanulja meg a felsőoktatásban sem, amire szüksége van. A diploma szépen olyan lesz, mint az érettségi vagy 30 éve: alapműveltséget ad, de nem sok mindenre jó. Azt bizonyítja hogy egy választott szakágban hajlandó vagy rengeteget tanulni.

Silene 2019.06.06. 09:35:59

@jobangel: így van, sajnos. Egyelőre beírtam az önéletrajzomba a GYED/GYES időszakokat, de sajnos az interjúig sem jutok el, nekem nagyon úgy tűnik emiatt. Megyeszékhelyen lakom, gyakorlatilag minden olyan állásra jelentkeztem, ami nem áll olyan távol tőlem, mint ide Kína, de SEMMI. Egyszer hívtak telefonon. Igaz, nem olyan rég kezdtem a keresést, sok hirdetésnek még nem ‘járt le’ a toborzási ideje, de nagyon el vagyok keseredve. Mérnök diplomám van (agrár terület), szinte végig jeles eredményeim voltak, a diplomám is jeles, a gyerekeim az egyetem alatt születtek, mellettük csináltam végig. Természetesen nem csak a szakmámban keresek állást, nincs egetverő bérigényem, minden álláshirdetésre külön motivációs levelet írok, az önéletrajzom is sok munkával, nem sablon alapján, de a 2019-es elvárásoknak megfelelően készült, szóval én másra nem tudok gondolni.

Sadist 2019.06.07. 12:22:57

Úgy értem rendkívül jól írsz és fantasztikus a vitakultúrád és az érvelésed.

Uni1002 2019.06.16. 12:21:05

Olyat már láttam, hogy az egyetemről éppen kikerült ifjú dinamikus, bekerülvén a vezetésbe, azt hitte hogy a vállalat is egy iskola. Fogalma nem lévén a cég tevékenységéről, elkezdte alkalmazni a tanultakat, ezzel majdnem csődbe vitte a céget. Mikor már elköltött 120millió forintot, road show-ra, hogy bevezessen egy teljesítmény értékelő baromságot, a vezérigazgató észbe kapott, és kivágta őt is, és a stábját is.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.06.17. 13:28:01

@Uni1002: Azért azt is kivágtam volna, aki engedélyezte a 120 millás büdzsét road-show-ra, anélkül, hogy a másik oldalon megtérülést ne kért volna. Az lett volna az igazi iskola, ha emberünk úgy kapja meg a büdzsét, hogy a megtérülést is hozni kell.

John Doe3 2019.06.17. 13:29:35

Van a posztban egy állítás " a tárgyi tudást már hozza az ifjonc, iskolából, netről, könyvekből, fórumbeli beszélgetésekből és annyira gyors a fejlődés, hogy amit a mester nagyon tud, azt már az ifjonc is" amivel én nagyon vitatkoznék. A baj ugyanis pont az, hogy nem hozza. Amit meg innen-onnan összegyüjt (netről, fórumból), azzal az a baj, hogy kellene a tárgyi tudás annak az információhalmaznak a kritikai elemzéséhez, ami meg éppen hogy nincs. A tudás nincs meg, csak az illúziója.

Jankove 2019.06.23. 02:42:53

„Elrettentő példa az az ifjonc, aki diplomás gyakornokként igazolványkérő lapok válogatását, sorbarendezését kapta feladatul egy hivatalban.”

Szerinted mit kellett volna rábízni, a vállalat irányítását kezdésképpen?

Dread Naughty 2019.06.25. 17:03:27

@jobangel:
"A hiba ott van a rendszerben, hogy ha egy nő szülni megy, az a munkáltatónak költség. Ezer éve mondom, hogy ezt az államnak kellene átvállalnia."

De a költséget éppen az jelenti, hogy államileg kötelezik a cégeket irgalmatlan kötelezettségekre. Ki nem rúgható, rugalmasságot kell biztosítani,stb.
Ez nonsense. Egyszerűen be lehet látni, hogy a nő potenciálisan szarabb munkaerő, ha ott van a képben a családalapítás lehetősége. Minden más csak ebből következik.

"A túlórakérdést legalább irodai környezetben sok esetben meg lehetne oldani home office-szal"
És a munkákat 90%-ban kitevő nem irodai környezetekben?

"ha egy gyerekes nő túlórát vállal, ki megy az oviba a gyerekért?"
Őszintén válaszolom, hogy kit érdekel? Oldja meg. Senki nem tart fegyvert a fejéhez, mikor odatartja a palijának. A nők vágya a gyerek, illetve a gyermektelenség is. Hoznak egy döntést, aminke vannak konzekvenciái és nehogy már a társadalmat annak minden részletével igazítsák a modern nő modern igényeihez, hanem a nők döntsék el, hogy mit akarnak: családot vagy karriert. Ne legyen már olyan világ, hogy némi anyucis nyafi miatt férfiakat rúgjanak ki, hogy a helyükre nők kerülhessenek. Mindneki egyformán versenyezzen a munkahelyen és kész. Ha anyuci karriert akar, legyen szíven és keressen magának egy olyna papucsot, aki szívesen marad otthon gyesen helyette. Ez az ő dolga, nem a munkáltatóké vagy a társadalomé.

"Még egyszerűbb lenne, ha lenne olyan HR-es minden cégnél, akihez ilyenekkel menni lehet, és erre is lenne protokoll, akár a munka törvénykönyvében"
Az égvilágon semmit nem jelentene egy extra HR-es vagy a munka törvénykönyvének hozzáigazítása a témához, ugyanis a probléma az, hogy simán lehet csak vádolni, anonim módon, arctalanul, mert önmagában a vádnak is visszafordíthatatlan eredménye van a férfi életére, a nő meg semmit sem kockáztat.
Nem egy ilyen esetet láttam, sőt engem is vádoltak meg hamisan.
Szerencsére ez nem Amerika, ezért annyira nem nyelik be ezt a bíróságok, de a tendencia vitathatatlan és szerintem kb egy évtizednyire vagyunk csak lemaradva mögöttük. Márpedig náluk már effektíve tiltják a ffi munkavállalóknak, hogy női kollégával kettesben maradjanak, a kosarasokat oktatóvideókkal tanítják arra, hogy a használt óvszert mindig tegyék el, mert a nők dugás után hajlamosak ellopni azt, hogy nyereségvágyból magukba ültessék...
A nők ma bármit megtehetnek büntetlenül, ez a nagy büdös igazság.

"Általánosságban a gyerekes nőkre el lehet mondani, hogy _sajnos_ sokkal kompromisszumkészebbek, kihasználhatóbbak, mert ugye a gyerekre is gondolniuk kell - legalábbis így érzik, amikor megkötik a rossz kompromisszumot."
Csakhogy épp az a lényeg, hogy jogosan azok, tehát jól teszik.
Olyan ez, mintha azt mondanád, hogy az alacsony pasik _sajnos_ durva kompromisszumokat tesznek, kihasználhatóbbak a csajozási próbálkozásaikkor.
Ha egyszer a piac szerint az alcsony pasi kevesebbet ér(és valljuk be, hogy ez az egyedüli biztos elem a nők preferenciáját illetően), akkor ez a kompromisszumkészség indokolt.
A nők a munkerőpiacon detto ugyanez: ők nem vállalnak veszélyt, jóval kevésbé vállalnak viszontagságos körülményeket, kényelmetlen utazásokat, magas stresszintet, túlórákat, nehéz iskolákat, durva versenyhelyzetet,stb., így objetíven nézve a nyers statisztikákat egyszerűen kirajzolódik, hogy indokolt és reális a férfiak magasabb fizetése.
Ha ebbe kívülről belenyúlnak(pl. csökkentik a béreket, kvótákkal befolyásolják), az csak a szakma, a terület elsatnyulásához, felhígulásához vezethet(lásd tanárok vagy bírók).

Hogy szívás a nőnek, hogy csak ő tud szülni? Igaz.
A férfiaknak meg más a szívás. Get over it. Ráadásul nem is kötelező családot alapítani.
Mellesleg nem is igaz, hogy csak ő tud szülni, mert lehet béranyáskodni, örökbefogadni, nanny-t bérelni,stb.
Csak hát itt bukik ki a lényeg, hogy a nők nem erre akarják költeni a pénzüket. Ők nagyanyáink boldog családi életét, a Cosmo által beléjük plántált karriert és a Carry Bradshaw által propagált szabad szexet akarják... azonnal, alanyi jogon és egyszerre.
Valakinek illene közölni velük, hogy ez mind hazugság. Sajnos senki sem vállalkozik erre, emrt vagy a költéseikből él vagy meg akarja dugni őket...

Sadist 2019.06.25. 19:58:20

@Dread Naughty: Kb. ugyanezt leírtam neki, simán csak törölte.