JobAngel Az álláskeresők védangyala

Pár szó a sikertelen álláskeresőkhöz - kifogások helyett cselekedj!

2019. május 06. 09:30
35 hozzászólás

kifogas.jpgÁlláskeresés sikertelenségei, kudarcai a legerősebb embernél is lélekrombolók. De érdemes átvenni, hogy saját magukat milyen tévedésekkel sodorják még rosszabb helyzetbe a sikertelen álláskeresők. A kifogásépítés az, ami sajnos nagyon megy ilyenkor, és tudom, hogy azért, mert ha valaki tényleg mindent jól csinál, nehéz elfogadni, hogy mégsem jön a siker rögtön. Akkor elkezdik másban is keresni a hibát. Rosszabb helyzetben csak ez marad, a saját álláskeresői tevékenységét nem is elemzi, csakis másokban lehet a hiba. Ez már a kifogásépítés magasiskolája. Értem az elkeseredettséget, dühöt, kétségbeesést, de a kifogásépítés pont nem fog segíteni ezeken. Az aktív tevékenység meg igen. A kifogások közül van pár nagyon tipikus, és persze ezernyi egyedi. Vegyük a leggyakoribbakat:

  1. Az álláshirdetések rossz minőségűek

Igen, tudom. Sokszor azok, igazad van. Ha ezek vannak, akkor ezekre kell tudni jelentkezni. Igen, tupírozott pozíciónevek, idétlen elvárások, logikátlannak tűnő munkakörök. De az nem megy, hogy ülünk otthon munkanélküliként, és netes fórumokon követeljük a szebb-jobb-részletesebb álláshirdetéseket, és elmondjuk, hogy amik vannak, azok miért nem jók. Abból nem lesz állás, márpedig álláskeresőként alapvetően állásért küzdünk, nem azért, hogy jobb álláshirdetések legyenek. Jó lenne, ha jobb minőségűek lennének, de majd ezen egy jó állásból esetleg tudunk változtatni vezetőként, HR-esként, PR-osként, marketingesként. Otthonról, munkanélküliként meg nem, de abban a helyzetben ez nem is cél. Tehát nem ezen pörgünk.

  1. Fiatalok, kezdők interjúztatnak

Valóban, sokszor ők végzik az előszűrést. De mivel ő fiatal és kezdő, te meg profi vagy és szakember, simán meggyőzöd. Elkápráztatod a tapasztalataiddal, a tudásoddal, elég bölcs vagy ahhoz, hogy a fiatal korát, esetleges tapasztalatlanságát ne negatív tulajdonságként kezeld, hanem a saját előnyödre fordítsd. Persze lehet háborogni, hogy hát mit képzelnek ezek a cégek, egy „ilyen” interjúztat, hát oda nem is akarok menni dolgozni. De ebből a háborgásból nem lesz állás.

  1. Olyat kérdez állásinterjún, ami benne van a CV-ben, „hát el sem olvasta?”

De, elolvasta. Csak látott már olyat, hogy valaki annyit kamuzott a CV-ben, hogy nem emlékezett rá, és nem tudta visszamondani a saját kamuját. Ez bizony szűrés, ha telefonon, ha állásinterjún. Mivel az állásinterjú egy üzleti tárgyalás, ahol el akarsz adni valamit, értékesítőként tekintve a témára, jól is néznék ki, ha a vevőmnek azt mondanám egy kérdésére, hogy „ott a honlapon az infó, meg azért írtam az ajánlatot, olvasd elfele, ne kérdezgess!” És persze ők is el kell, hogy adják neked az állást, erre készülve legyenek kérdéseid, hogy felmérd, akarod-e. Az állásinterjúztató pedig válaszolni fog, mert valószínűleg nem „veszed meg” az állást, ha azt mondja, hogy „leírtuk az álláshirdetésben, ott van a honlapon, hát el sem olvasta?” Mindkét fél kérdez a másiktól, ilyen egy tárgyalás.

  1. Előre kérik a bérigényt

Pedig ez jó dolog. Ha tőled kérdezik, mennyiért adod a portékádat (esetünkben a munkaerőd, időd, szakértelmed), az sokkal jobb, mintha közlik az álláshirdetéseben, hogy 500 fabatkát adok érte, eladod nekem vagy éhenhalsz? És mivel a versenytársuk látja, hogy ott 500 fabatka, hát ők sem fognak magasabb árat fizetni. Akkor sem, ha te egyébként 1000 fabatkáért dolgoznál az adott pozícióban, mert neked annyiért éri meg, hiszen tudják, hogy más sem ad 1000 fabatkát. Elhiszem, hogy kényelmesebb elfogadni egy rossz ajánlatot, mert akkor nem kell tárgyalni, de aki mer tárgyalni, az mindig jobban jár.

  1. „Nincs bennük semmi alázat”

Ilyenkor felszisszenek. Szeretjük a szakmánkat, rajongunk a munkánkért, tiszteljük a hivatásunkat, beszélhetünk szakmai elhivatottságról, szakmai igényességről, ezek mind nagyon fontos dolgok. De alázatot követelni, az elfogadhatatlan. Az már alsóbb- és felsőbbrendűségről szól, ebből meg inkább kiszabadulni kellene, nem követelni, hogy legyen ilyen. Egyenrangú felek tudnak hatékonyan tárgyalni, ahol a hatékonyság azt jelenti, hogy a végén mindkét fél elégedett. Ez nem megy alázkodva.

  1. Nem is értenek hozzá

Ezt a hibát kezdő álláskeresőként elkövettem, tehát különösen értem, ha más is elköveti. Logisztikusként olyan helyeket kerestem, ahol egyedül lehetek ezen a szakterületen, kis cégeknél akartam A Logisztikus lenni. Se nem vezető, se nem csapattag, leginkább specialista, csak akkor még nem tudtam, hogy ezt a szerepkört így hívják. Szóval, mentem sok állásinterjúra a szép szakmai CV-mel, iparág is stimmelt, pozíció is, és kérdeztek tőlem mindenféle hülyeségeket, hogy milyen bútor lennék (állóóra), meg milyen állat (a saját macskám). Az meg nem érdekelte őket, hogy milyen termékeket, milyen fuvarozási módokat, milyen beszerzési elveket értek, használok, hát hülyék ezek, nem értenek hozzá… Aztán valaki rádöbbentett: te figyelj, ha te lennél az egyedüli ebben a szakmában, pozícióban náluk, akkor mégis miért gondolod, hogy érteniük kell hozzá? Most nincs ilyenjük, mert vagy külső cégre bízták, vagy kilépett, vagy kirúgták, tehát nincs aki ebbe belekérdezzen. Tehát tényleg nem ért hozzá, de álláskeresőként pont az a dolgom, hogy segítsem, és eljuttassam addig a pontig, amíg venni akar. A szakértelmedet, a munkaerődet.

----------

Minden kifogás mellé odatettem azokat az érveket, amikből látszik, hogy nem ezek a kifogások viszik előre az álláskeresést, azaz mégis inkább félre kell tenni őket. Mert különben igazad lesz, nem állásod.

 

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

A bejegyzés trackback címe:

https://jobangel.blog.hu/api/trackback/id/tr9614810254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zabalint 2019.05.06. 12:08:04

Mikor első munkahelyemet kerestem, és egyre reménytelenebbnek éreztem a helyzetemet, és egyáltalán nem (csak) másokat hibáztattam, hanem egyre alkalmatlanabbnak éreztem magamat, még jobban le tudtak törni az ilyen motivációs bullshitek arról, hogy ne a kifogasokat keressem, csak akarni kell, cselekedni kell, miközben én akkor már az összes lehetséges helyre beadtam a jelentkezésemet, visszajelzés nulla, miközben már akkor is ment a propaganda, hogy az én szakmámban mekkora hiány van. Ennél jobban csak azok a szövegek tudtak letörni, hogy aki akar, az dolgozik, csak aki nem akar dolgozni, az nem talál munkát.

babona 2019.05.06. 13:43:19

Ez persze egy (főleg saját hibájából /azér irom ho legye nmibe kapaszkonni heh/) álláskereső számára jó tanácsok lehetnek. De pl ha ülök egy rossz állásban, vagy exvezérigazgatóként pakolok a tesóban ebből semmi hasznosat nem tudok leszűrni, csak a mérhetetlen nagy különbséget látom az állásmarketing és a munkavégzési valóság között. Nem véletlenül képtelenek betölteni a kicsit is speciálisabb pozikat (úgy értem ahova utcáról nem lehet betanulni 2-3 hónap alatt, némi szociális készséggel). Nehéz a bullshitre mozdulni, ezt leírtam a balatoni szakácsok problémájánál is (ha tavaly átbtak, idén a haverjaid/iskolatársaid/ facebook ismerőseid is elkerülik az illető egységet, aztán mehet a sírás hogy 400K ÍGÉRETÉRT nem talál szakácsot, hiába GONDOLJA komolyan). A másik gond az álláshirdetések irrelevanciája, és sajnos a bért legalább tól-ig írják ki, hogy lássam: érdemes-e vele foglalkozni. Mivel nem sürget semmi, látatlanban persze hogy nem érdemes... Nem hinném hogy ez egy nagyon egyedi hozzáállás/meglátás. Mondanám a kezdők kapkodnak, a gyakorlottak dolgoznak.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.05.06. 16:23:58

@Zabalint: Na, igen, ezeket az okosságokat én sem szeretem. Hogy aki dolgozni akar, az tud is. Általában az inaktívak mondják ezt, nem véletlenül... A munkaerőhiány meg strukturális már megint, mint a munkanélküliség volt. Azaz, hómunkás, hólapát és hó egyszerre együtt ritkán van, a 3-ból 1 mindig hiányzik... Ezt rendszerszinten kell megoldani, vagy hómunkásként menni a hóhoz, lapáthoz.
Ha viszont nem sikerül folyamatosan az álláskeresés, akkor arra inkább az előző posztom való, miszerint keress mintákat, hol akad el, mi nem sikerül, és akkor ott változtatni kell a stratégián.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.05.06. 16:45:44

@babona: Itt a fizetési igények/hajlandóság vonalán nem értünk egyet. Ha tudni akarod egy állásról, érdemes-e tárgyalnod róla, jelentkezz rá, írd bele a fizetési igényedet. Nem "tól-ig", hanem minimum 1000 fabatka. Ha jön rá válasz, akkor érdemes... Ha nem, akkor ez van, látják, hogy nem 500 fabatka egy ilyen ember. A balatoni szakácsoknál az employer branding a gond, és a hatósági háttér. Lehet, hogy nem verik át már őket. De ha mégis, még mindig nincs hová fordulni érdemben, így a nagyobb fizetési ígérvény csak nagyobb kockázatot jelent a munkavállalónak. Inkább megy Ausztriába, mert ott nem verik át.

babona 2019.05.06. 17:13:12

@jobangel: Köszi:), de belátva hogy fordul majd a helyzet úgy látom még fordítva ülnek a lovon az állást kínálók, és még mindig nem veszik észre. Ha nem működik: változtass, ez egy fontos szabály. És itt láthatóan valami nem működik. A szakácsoknál bingó, na ezért. Hogy mire nem jó az EmployerBranding kifejezés.

Barkalot 2019.05.06. 19:03:17

Szerintem gyári melósnak 1 hónapon belül lehet találni munkát. Najó, legyen 2 hónap K-Magyarországon.
Dehát az túl "proli" pozíció :D

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.05.07. 11:24:54

@Barkalot: Békés megyei tapasztalatom van elég sok ilyen téren... Kihalásos alapon lehet gyártósor mellé kerülni, de az is jó, ha van már ott egy vezető rokonod. Irodai munkára csak akkor, ha valakinek valakije vagy. De a "kedvencem", hogy a 8 általános+OKJ-s idősgondozó végzettségű nőt nem vették fel a kórházba segédápolónak, mert nincs érettségije. De sírni, hogy ápolóhiány van, az megy (szintén Békés megye). Sajnos nem mindenhol olyan egyszerű most állást találni, mint Budapesten/Nyugat-Magyarországon.

Im just here for the comments 2019.05.07. 11:53:33

"Mert különben igazad lesz, nem állásod." Ezt egyeseknek le kellene írniuk és minden nap elolvasni, tudatosítani.
Hasznos gondolatok, köszi.

babona 2019.05.07. 12:38:08

@jobangel: "Békés megyei tapasztalatom van elég sok ilyen téren... Kihalásos alapon lehet gyártósor mellé kerülni, de az is jó, ha van már ott egy vezető rokonod." Nyugaton a helyzet változatlan: építőiparba főleg Ukrajnából hoznak be, persze szállást kell adni de az sima ügy havi 50-100 költségből ból megvan per fő, a gyártósorra meg boldog-boldogtalan mehetne, de mivel túlterhelt a HR a munkaerő-kölcsönzők fölözik le a jobb munkaerőt. Meg a rosszabbat is, de mivel lecsipnek a fizuból is, a javából kevesen maradnak pár hónapnál tovább (munkaerőkölcsönzőtől általában könnyű nekik kilépni), szezonban dobbantanak nyugatra füvet nyírni, kőműveshez segédnek, stb, aztán a szlovák is szláv nyelv, könnyebben boldogulnak arrafele...

Barkalot 2019.05.07. 15:09:51

@jobangel:

Speciel én CNC-s vagyok, ami egyébként elég keresett szakma, külföldön is, viszont tévhit, hogy sokat visznek haza Mo.-n. Nettó 300 ezer nagyon nagyon jónak számít, de ez inkább Bp. vagy Győr, aztán kifújt. Más helyen a 200-220 ezer már jó fizu, még tapasztalattal is. Ja, és sok a túlóra. Nem olyan jó szakma ez mint amennyire hiszik sokan. Legalábbis itthon.

kukatr 2019.05.07. 15:57:01

@jobangel: Abban a téves hitben élsz, ha írsz fizetési igényt, akkor csak a túl magas igény miatt nem válaszolnak.
Írják meg előre a sávot, kérni mindig lehet többet annál, majd eldöntik belefér-e. De hadd szűrjem már ki az elején azokat, akik valójában seniort akarnak junior áron, vagy épp balekot gombokért. Hatalmas az információs aszimmetria a munkaerőpiacon a munkáltató számára, ideje volna ezt egy kicsit kikalapálni.

A balatoni szakácsnál meg az a gond, hogy a nettó 400k a három hónapos szezonban valójában havi százezret takar, mert mind a tizenkét hónapban élni kell. De idáig már nem jutnak el a szezonból meggazdagodni kívánó vállalkozók...

Zabalint 2019.05.07. 16:42:34

@jobangel:
Patikai gyógyszerészeknél hallottam, hogy ugye ott is az van a médiában hogy vidéken itt-ott mekkora béreket + szolgálati lakást kínálnak, mert annyira nem találnak gyógyszerészt. Feleségem egy évfolyamtársa jelentkezett egy ilyen hirdetésre egy közép-dunántúli városba, kiderült, hogy fele sem igaz, az a szám úgy jön ki, hogy kimaxolt ügyelettel, plusz bizonyos termékek rátukmálása utáni jutalékkal (ami egyébként alap hangon ütközik a gyógyszerészi etikával). Próbálkozott egy nyugati határ menti városban is, ott felháborodtak, mikor bemondta fizetési igényként a jelenlegi dél-dunántúli kisvárosi fizetését,hogy ennyit sehol nem fizetnek a környéken.

Megjegyzem e-beszámolók alapján könnyen kiszámolható, hogy olyan béreket, amelyekről a mesék szólnak, eleve csak nagy forgalmú patikák tudnának kitermelni, de a mesék nagyrészt kis forgalmú falusi patikákról szólnak.

nabazmeg ennyi hülyeséget 2019.05.07. 19:16:39

@Zabalint: menj el HR tanácsadónak! Ennyi hülyeséget kis fantáziával te is össze tudnál hozni. ;)

Balfredo Alfredo 2019.05.07. 20:20:07

@kukatr: "Hatalmas az információs aszimmetria a munkaerőpiacon a munkáltató számára"
A helyzet valóban ez, az álláskeresők kénytelenek ebben a környezetben tevékenykedni.
Így egyik oldalról nézve az megy, hogy mi álláskeresők abból főzünk, ami van: a rossz minőségű álláshirdetésekkel, a zöldfülű hresekkel, az előre kért bérigénnyel küzdünk nap mint nap. Aztán a végén vagy lesz állásunk, vagy nem.
A dolog másik oldala viszont, bár ez kevésbé nyilvánvaló, hogy ezzel a viselkedéssel egyben legitimáljuk is mindezt: a rossz hirdetéseket (amikről a hres azt gondolja, hogy milyen frappsánsan állította össze), az alkalmatlan hreseket (akik el vannak telve magukkal, hogy ők milyen jó interjúztatók), az előre kért bérigényeket (aminek úgyis lefaragják a felét). Belépési interjú nincs, a kilépési interjún meg nem téma, hogy a távozó munkavállaló milyennek ítéli meg a procedúrát, amivel felvették :-(

IT Knight 2019.05.07. 21:17:07

@nabazmeg ennyi hülyeséget: akkor írj valami használhatóbb tanácsot, hát most leírtad, hogy jobangel hülye, de az nem derült ki, hogy akkor mi az igazság

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.05.08. 08:03:19

@Balfredo Alfredo: A legitimálás csak részben igaz, mert igen, rossz álláshirdetésekre jelentkezel, ha csak olyan van, és azzal interjúzol, aki ezt a munkát kapja. Aztán háborgunk a kommentekben, hogy ez nem jó, és lám, nem változik semmi. Beszélgettem már párezer álláskeresővel: szerinted hány küldött panaszlevelet a diszkrimináló állásinterjúról a cégvezetésnek? (megfejtés: 2 fő) A HR-es álláskeresők a posztbeli panaszokat szintén hozzák, de szerinted milyen álláshirdetés kerül ki a kezük közül, ha állásba kerülnek? A cégen belül hány olyan megszállott van, aki valóban változtatni akar? A többség csak addig tudja, hogy kell változtatni, amíg partvonalról lehet bekiabálni. Ha odatennék bárki elé egy fehér lapot, hogy tessen leírni 5 célt, majd azokhoz pikk-pakk megvalósítási tervet, esetleg érveljen, miért gondolja, hogy az úgy jó lesz mindenkinek. Kegyetlen ökörségek születnek, mert a hozzáértés, az összegfüggésekben gondolkodás nem megy az ilyen megmondóknak, mint pl. az előbbi versenyző, akit most tiltottam ki, mert kb. csak a kötőszavak tűrték a nyomdafestéket a szakmai kommentjéből. Biztos egy komolyan vehető cég komoly menedzsere komoly szaktudással... :) Értem a panaszt, az elkeseredettséget, de ha valaki változtatni akar, akkor tegye is meg, amennyit a lehetőségei engednek. De hát azzal munka van. Mint nekem ebben a blogban már 8 évnyi lassan. A visszajelzések alapján azért van hatása :)

Zabalint 2019.05.08. 10:12:43

@jobangel:
Egyrészt információs asszimetria esetén a diszkriminációt csak nagyon-nagyon egyértelmű helyzetekben lehet bizonyítani, a legtöbb esetben nem. Másrészt az érvelésed, hogy a kommentelők milyen hülyeségeket írnak, kb. az a kategória, mint ha azt mondanád, ne kritizáld a festményt, mert te se tudnál jobbat festeni. Nem a laikusok feladata megváltani a világot.

kemény keleti kommentelő 2019.05.08. 10:49:31

@jobangel: Biztos értesz hozzá, meg más is, hogy az álláskeresőnek kellene megváltozni.
Például egy 53 éves nő, akire nincs igény, legyen inkább egy 26 éves férfi, mert akkor sokat javítana az esélyein.
Igazából akkor lehetne sikert aratni, ha nem egy stand up comedy lenne az interjú, amire azért van szükség, hogy elfoglalja valaki a szegény unatkozó háeres kislányokat,

hanem tényleg szükség lenne nagyon gyorsan egy dolgozóra, mert akkor fölvennék, aki hajlandó elvállalni.
Ez gyanús, hogy így van, mert egy esetben jelentkezett egy kezdő srác sok helyre, de különféle jellemzésekkel szélnek eresztették, aztán rá fél évre megint jelentkezett ugyanoda és akkor meg jó volt, mivel akkor tényleg volt üresedés és nagyon kellett a dolgozó.

Ha olyankor is hirdetnek, amikor nem kell senki, akkor nézegethet ám magába a munkanélküli, hogy mekkora egy eltévesztett seggfej, nem fog semmit javulni a helyzete.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.05.08. 13:18:15

@Zabalint: a laikussággal nincs baj, a baj akkor van, amikor a laikus már a szakmát akarja megváltiztatni. Addig oké, hogy laikusként is látja, ha az álláshirdetés rossz. Ha egyébként ennek megváltoztatására tesz valamit, pl. a hiányzó infókat megkérdezi, akkor mindenki nyer. Ilyen típusú akciókat nem sokat látok...

kipcsak 2019.05.08. 19:02:49

Emlékszem, a rendszerváltás környékén egy amerikai f@szkalap, valami tanácsadó, arra biztatta az egyik napról a másikra utcára került tömegeket hogy indítsanak vállalkozást, mondjuk tánciskolát. És volt még pár hasonló "ötlete". Na ez jutott eszembe a fenti cikkről, meg hogy a helyzet azóta is változatlan. Nem lehet hogy alaposan rászedtek bennünket, ostoba birkákat, ezzel az egész "rendszerváltással", "szabadpiaccal" és egyéb maszlaggal? Miért van az hogy a "rendszerváltás" után jó 30 évvel nemhogy jobb nem lett semmi, de ma már a szocializmus - mégoly szerény - életszínvonala is elérhetetlennek tűnik? Mert igen, sajnos, így 30 év után ki kell mondanunk, hogy jobban éltünk a szocializmusban, nem kicsit, sokkal. A nyugati Kánaán nem jött el, abból mi csak a svéd adókat, osztrák árakat és a bangladesi béreket kaptuk. Csak nem rászedtek bennünket, ismét?

Balfredo Alfredo 2019.05.08. 20:33:30

@jobangel: "hiányzó infókat megkérdezi, akkor mindenki nyer. Ilyen típusú akciókat nem sokat látok"
Nem mondom, hogy minden itteni fórumozó mindig mindennek utánakérdez, mert nem lenne igaz.
Ugyanakkor pont ebben a blogban is olvastunk már olyan esetet, aamikor egy fejvadász cég hirdette az állást, és a jelentkező határozott érdeklődésére sem volt hajlandó elárulni a cég nevét (ez valahol érthető is), és a betöltendő pozícióról sem mondott semmit azon túl, ami amúgy is olvasható a hirdetésben.
Vagy ha egy álláshirdetés érdekel valakit, akkor további infokért le kell nyomoznia a hirdető cég legalább központi számát (mert a hirdetésben csak e-mail cím van) és valahogy át kell vergődnie magát recepción, telefonközponton és mellékvonalakon, hogy a hrhez eljusson. A hres meg elismétli ugyanazt, amit a hirdetés is leír, továbbá javasolja, hogy jelentkezz az illető állásra a hirdetésben megadott módon. Van ilyen is :-(

Meg persze az állásinterjún is elmondhatja valaki, hogy mit lehetne fejleszteni a cég álláshirdetési és kiválasztási folyamatain. Aztán vagy felveszik, vagy nem.
Nem mondom, hogy nem kell megpróbálni infokat kérni meg javítani a dolgokon, de ennek vannak korlátai. Némileg csatlakozva Zabalint gondolataihoz, azt minden utas nyilván észreveszi, ha rendszeresen félórákat késik a vonat, függetlenül attól, hogy az utasok többsége nem vasutas, valamint az utasoknak lehetnek ugyan ötleteik a késések kiküszöbölésére sőt ezen ötleteket fel is vethetik a vasúttársaság illetékesei felé, de semmiképpen sem az utasoknak kell megoldani a helyzetet.

don tunante 2019.05.08. 23:50:32

Muszály ezt az egészet ennyire mellre szívni? A munkaerőpiac is csak egy piac, olyan mint a többi. Szerepek vannak, meg szerepjátékok, eladók és vevők és néha fordul a kocka. Jóllehet sokszor az egész inkább egy discora hasonlít. A példa kedvéért legyenek a lányok a wannabee discokirálynők az álláshirdetők, akik kicsinosítják magukat és az álláshirdetést, elmennek a discoba, hogy felcsípjenek egy fiút, azaz feladják a hirdetést, hogy eladják magukat azaz az állást. Szintén a példa kedvéért legyenek az álláskeresők a fiúk, a wannabee discokirályok, akik szintén kicsinosítják magukat és a CV-jüket, majd elmennek a discoba, hogy felcsípjenek egy lányt, vagyis böngészik szorgalmasan a hirdetéseket. Mi következik ezután? A lányok ülnek szép sorban, odamegy a legmélyebb dekoltázzsal rendelkezőhöz a kissé gyenge készségű fiúgyermek, felteszi a klasszikus "kő kóla" kérdést, azaz beküldi a nem éppen passzoló CV-jét, a lány undorral elfordul, a HR-es nem is válaszol a pályázatra. Másik eshetőség, hogy a falu bikája végigmustrálja a lányokat, odamegy az egyikhez, majd amikor meglátja közelről, hogy csak a smink tartja össze, az első két szó után inkább továbbáll, azaz az álláskeresőnk az interview után nem veszi fel a telefont a HR-esnek. A harmadik változat szerint a fiú jól választ, passzolnak egymáshoz a lánnyal, a fiú táncba (és talán máshova is) viszi a lányt, élnek boldogan, amíg meg nem halnak, azaz sikerült megtalálni a megfelelő munkaerőt, és az álláskeresőnk is elhelyezkedett. Happy end.

kukatr 2019.05.09. 08:55:09

@kipcsak: Az államadósság kb 40%-a még mindig a rendszerváltás előtt felvett hitelek kamataiból áll. Ennyit a szocializmus jólétéről és fenntarthatóságáról.

Din Serpahis 2019.05.09. 10:03:30

@kipcsak: Már akit... Én informatikus vagyok, külföldön élek, most nemrég megkeresett egy haverom az egyik banktól, hogy nem akarok-e hazamenni, mert tudna nekem egy pozit havi bruttó másfél millióért. Szóval kösz, nem kérek a szocializmusból.

babona 2019.05.09. 11:50:37

@don tunante: Egész jó:) És most arról beszélünk, hogy sírnak a csajok hogy ők nagyon vonzóak, meg mindent megtesznek, de nincs elég falubikája, de nekik elég lenne kisbika is, de mégis ők akkor sem táncolnak mással, ha beledöglenek sem, helyette reklámozzák hogy mennyire szépek. És lassan tényleg nagyon rondák lesznek, de a bikák csak nem választják őket, (többnyire nem a diszkóból válogatják a tartós kapcsolatot)

Zabalint 2019.05.09. 15:50:05

@jobangel:
Ha a színházakban szar lenne a műsor, akkor laikus nézőként bizony követelném, hogy változtassanak, még ha nyilván a javaslataim nem biztos, hogy minden esetben korrektek lennének, hiszen nem vagyok se színész se rendező, de erről nem is nekem kell döntenem. Belülről meg nem minden probléma látszik, főleg egy olyan területen, amely más területeket szolgál ki.

evilwolf 2019.05.09. 22:37:02

Kifogásokat nem az álláskereső kerse, hanem a HáeRes.
"Fiatalok, kezdők interjúztatnak" Ja, akik pont nem értenek az adott területhez, és az Észbontók című műsorban pontosan nyomon követhető, hol tart a fiatalság.
"simán meggyőzöd"Fordítva ültök a lovon. Az álláskereső nem azért jelentkezik egy pozícióra, hogy a kibaxott háerest győzködje. Nem az lesz a feladata, hogy meggyőzze a HR-eseket.
Mondom én, hogy abszolút kidobott pénz háerest tartani.

juditeva 2019.05.10. 09:43:37

@evilwolf: Teljesen igaza van. Az életemet végig dolgoztam ügyvédként, állandóan tanulnom kellett, mert ez egy ilyen szakma. DE amennyi baromságot hozott a vadkapitalizmus, többek között a HR-s elnevezésű foglalkozást, agyonvágja a fiatal generációt. Munkatársat csak az tud választani, aki vele fog dolgozni. Egy ügyvédjelölt esetében engem rohadtul nem érdekel, hogy milyen szoknyát, cipőt visel, milyen a pofikája, hanem az érdekel: mennyit tud. Jogászként! És még én is csúnyán melléfoghatok, mert ezt csupán magam is csak akkor tudom meg, ha valamennyi ideig már együtt dolgoztunk. Az is szempont, hogy tanítható-e, fejleszthető-e segítséggel a meglévő tudása. Egyszóval: a HR "nemszakma" kifejezett akadálya annak, hogy a munkaerőpiacon normálisan működjenek a dolgok. Mint mentálhigiénés szakember és a pszcihológia tudományt autodidakta módon is kapizsgáló ügyvéd, a manipulációs kérdések célját is ismerem: folyamatosan azt akarják önmaguknak indokolni, hogy miért NE vegyenek fel és nem azt, hogy miért VEGYENEK fel. A fiatal HR-s önmagában is bizonytalan, retteg a főnökeitől, ugyan mitől képes jó döntéseket hozni? Normális világban az tárgyaljon a munkatárssal, aki majd együtt dolgozik vele!

evilwolf 2019.05.10. 11:52:28

@juditeva:
Meglepett, hogy egy tapasztalt ügyvéd reagált a soraimra, s olvassa ezt a blogot, de örülök neki. (Lehet, hogy megbízásból? :D )
Kiemelem, hogy nem konkrétan a fiatalokkal van a probléma, mert ők is pénzt akarnak keresnei munkával, és ha lehet, akkor minél többet. Jogos igény.
Engem az borít ki, hogy nem ismerik a szakmákat, annak átjárhatóságát, a rokonszakmákat, amit egy adott végzettségel be lehet tölteni.
Nekem komoly műzsaki végzettségeim vannak, bármilyen műszaki, gépészeti tevékenységre alkalmas vagyok, és a bizonyítványaim alapján jogosult is.
Csakhogy eddig olyan a HR-es interjúztatókat fogtam ki, akiknek fogalmuk sem volt a meghirdetett szakmáról, így mondhattam nekik bármit, lesöpörték.
Igazolt munkakörök voltak, komoly tapasztalattal, csak valahogy nem értette meg a bizonyítvány szerint kiállított képzettséget és azzal a szakmával a betölthető további tevékenységi köröket, szakmákat.
Amikor ilyennel talűálkoztam, végül már nem is erőlködtem, csak elmondtam a véleményem és otthagytam.
Mivel a műszaki vonal mellett évtizedeket foglalkoztam más tevékenységekkel, köztük biztosítással, így pontosan tudom mire megy ki a játék és hogyan kellene kezelni.
Rengeteg értékesítési és kifogáskezelő tréningeken, képzéseken vettem részt.
Pontosan arról a pszicho baromságról szól az értékesítés is, mint az efféle interjú szórakozás. El tudok játszani velük, megtudok felelni, és akár az add el magad játék is menne, de nem így akarok bejutni egy céghez, hanem a szakmai tudásommal.
És egy cégvezető számára mi az ideális?
Ha egy kókler el tudta adni magát a HR-es felé, de nem érti a szakmáját, vagy ha remek szaki, de nem tud pszicho marhaságot játszani?
Sok évi egyéni vállakozás után céget alapítottam, az is már több mint 10 éves történet.
Tehát munkáltató fejjel is gondolkozom, és így azt látom, HR csak kiszedné a zsebemből a pénzt, és a legjobb szakit sem találná meg.
Egyébként nem vagyok minden áron álláskereső, de figyelem a lehetőségeket, és ha számomra megfelelőnek látszót látok, arra pályázom. Ja, pontosítok már mégsem, mert tele a tököüm a kiválasztási folyamattal, főleg a HR-esekkel.
Ez is ki fog kopni mint a tréningek, mert arra is rájöttek a cégek, hogy pénzkidobás a tűzz ki egy célt, lesz piros porséd-féle agyamnet marhaságok.
Ja, és tréner sem piros Porschéval jött a tréningre, pedig a bemutatkozásban azt mondta, régóta oktat. Akkor a céllal problémák vannak, mert vagy ő sem tűzte ki, vagy eleve nem működik.
Amúgy szerettem ezeket a tréningeket, sokat tanultam belőle, de nem aztm amit ők akartak belénk hipnotizálni. A mögöttzes tartalaom, a körítés és egyéb infók voltak hasznosak számomra.
Olyan szempontból is érdekes és tanulságos volt, hogy milyen összetételű közönség adta a hallgatóságot. Tanarak, ügyvédek, orvosok voltak a biztosítós tréningeken. Ez volt a legérdekesebb része, hogy miért voltak ott, és mi a céljaik. Azt nekem pontosabb elmondták mint a trénernek és a nagy nyilvánosságnak. Ott volt az igazság, majd abban amit ezen a vonalon elértek.
A válság mellett a másik oka az volt a tréningek kihalásának, hogy rájöttek a cégvezérek, ez nem buli. Vagyis buli volt, mert exkluzív helyeken történt a képzés, jól is érezte magát mindenki, csak apadt a cég pénze.
És mivel ez a lehetőség behalt, a trénerek egy része átment a HR vonalra, vezetőnek. És ők meg felveszik azokat akik levezetik az irritáló interjúztatást az általam is jelzett problémákkal.
Törvény kellene arra, hogy a HR-es feladat ellátásához vizsgázzanak a szakmák kompeteciáiból. Ehhez útmutató Pákozdi Szabolcs Szakmák könyve, amiből röviden meglátható a lényeg, milyen képzettség mire jogosít.
Ebben az országban mindenkit mindig újravizsgáztatnak, a HáeRest miért nem oktatják a valós feladatra?
Mondjuk, ezt javasolni is fogom illetékes helyen.
Mint cégvezető, soha nem bíznám a velem, nekem dolgozó kollégák kiválasztását másra, főleg nem olyan HáeResre, akikről írtam.

juditeva 2019.05.10. 12:12:53

Köszönöm a válaszát. Biztosíthatom, sehonnan nem figyelek semmit. A FB-ról tévedtem ide és mivel a vejem révén kicsit érintett vagyok, belenéztem, hogy megint milyen XX-XXI. századi baromságot akarnak eladni. A HR szakmáról nekem közvetlen ismeretem van, mert a mentálhigiénés és egyéb pszichológiai kurzusokat, amiket végeztem, tele volt ilyen "közgazdászokkal", akik HR vonalon dolgoztak multiknak. Nem kívánok senkit megítélni, tehát azokat a fiatalokat sem, akik ilyen munkát végeznek. Csupán a teljes haszontalanságára kívántam reagálni. Lévén, 64 éves vagyok .. engem teljesen kikészít ez a világ! Folyamatosan azt szajkózták itt a '80-as évek végétől a nyugati "tanácsadók", hogy mekkora "gyáron belüli munkanélküliség volt" a szocializmusban. (Előre írom: nem voltam annak a rendszernek a kegyeltje, nekem sok tanulás és több, szerencsés véletlen kapcsán), "bejött" a rendszerváltoztatás, de ettől függetlenül mélyen megvetem a "művelt nyugatot", mert a mai arca egészen más, mint amiről mi fiatalon a '70-es években ábrándoztunk. Visszatérve: a HR "szakma" szerintem pénzkidobálás, senkit nem segít semmiben; ha én cégvezető lennék, akár kicsi, akár nagyobb .. tuti, hogy tudatosan nem alkalmaznám. Azt sem tudom, hogy ez a JobAngel .. kicsoda, de innen jelzem neki: az "emberi méltóság iránti alázat" rohadtul nem azonos a "megalázkodással". Hogy lehet "JobAngel" az, aki keveri a szezont a fazonnal! Az emberi méltóság iránti alázat minden embernek kijár. Ez annyit jelent, hogy állásinterjún sem szégyenítek meg senkit, hogy nem gázolok bele az életébe, mert soha nem tudhatom, milyen sorsokkal, tragédiákkal .. netán csupa életörömmel találkozok. A megalázkodás valóban "asszimetrikus" vonatkozás két ember között, az egyik a megalázó .. a másik a megalázott! Most már csak azt kérdem a Job Angeltől .. mi a fenére gondolt, amikor állásinterjú kapcsán ez a nagyon ocsmány viszonyulás egyáltalán eszébe jutott. Ha ez felvetődik benne, élek a gyanúperrel: a JobAngel nehezen teremt "szimmentrikus" viszonyt az álláskereső és ő maga, mint állást kínáló között. Saját, önmagával szembeni negatív érzelmeit vetítheti ki az interjúk során és feltehetőleg, gyakorta felülkerekedik az álláskeresőn. Csupán ennyi közöm van az ügyhöz. Önnel, mint cégvezetővel, tökéletesen egyetértek! A szakmára tartozik a munkatárs kiválasztás és nem "pszicho-okoskodókra". Üdvözlettel,

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.05.11. 12:14:44

@juditeva: Köszönöm a hosszú fejtegetéseket, fontos gondolatok vannak benne. Szóval, hogy én ki vagyok, arról most nem beszélnék, mert még az önéletrajzom is nyilvános, nem kevés interjúban, blogbejegyzésben mesélgettem már magamról, meg lehet tekinteni. Kezdő kritikusaim szoktak "hülye HR-esnek" titulálni, de hát HR-es biztos nem vagyok, és miután pont a HR-esek jórészének is segítek, jó eséllyel jogosan nem érzem hülyének magam :) Munkáltató meg végképp nem vagyok :)

Az alázat követelése tipikusan a szoci világból jött, a tekintélyelvűség, a szolgaság nagy barátja. Az emberi méltóságot tisztelni és figyelembe venni kell, de a saját méltóságunkat sem adhatjuk fel, mert akkor már vége.Pl. amikor vkinek akár a nicknevét is leírjuk, odafigyelünk, jól írjuk. Meg nem személyeskedünk, mert miért is tennénk. Mert ugye nemcsak állásinterjún nem szégyenítünk meg senkit, hanem úgy egyáltalán nem próbálkozunk ilyesmivel. És ehhez nem alázat kell, csak az igény magunkkal szemben, hogy nekünk nem probléma normálisan beszélni másokkal.

De akkor személyesbe fordítom: Ön kb. egyidős pl. az általános iskolai tanáraimmal, akik hasonló elveket vallottak. Hogy ők majd megmondják, kinek mit kéne, mire legyen törvény, de legalábbis, hogy a következő generációnak is úgy kell élni, ahogy ők mondják. Furcsa módon, ezek sosem előremutató dolgok, követelmények, elvárások voltak, mindig valamiféle bosszú, szívatás, frusztráció kiélése volt részükről is... Minden igyekezetük ellenére ezeket a nézeteket nem vallom, és nem támogatom :) Kicsit ez jutott eszembe, mikor olvastam, hogy Ön szerint a HR-esek vizsgázzanak szakmák kompetenciáiból. Remek ötlet, a poén az, hogy a saját szakmájából vizsgázott. A többit meg nem neki kell tudnia, hanem az építésznek, az üzleti elemzőnek, a Java architectnek, a devopsnak, a biotechnológusnak, az asztrofizikusnak, a gépészmérnöknek stb. Vajon miért a HR-estől várjuk el, hogy polihisztor legyen? Miközben ugyanott hangoztatjuk, mennyire fölösleges is ő. Nem mellesleg láttam már nem kevés HR-est, aki valamilyen mérnöki diplomával lett volna lealázva a tudor jelölt által, de nem jött be. Hogy a műkörmös, szőke, kedves harmincas évei végén járó csajszi egyébként pár éve még fékrendszert tervezett, az nem volt ráírva a névjegyére. A jelöltke azóta is károg minden HR-esre, és nem is tudja, mivel égett be...

Régen minden jobb volt, hallom az üzenetet, csak hát nem látom igazolva. Oda jutottunk a sok jobbsággal, hogy lett egy frusztrált, bosszúvágyó, depressziós társadalmunk, ahol valaki személyes érintettsége okán rögvest törvénnyel akar úgy "rendet tenni", ahogy neki jó. Miközben lehetett volna a szakma nagy alakja, aki véleményvezér, akinek hisznek, akitől elfogadják a véleményét. De a posztbeli kifogásokat mindenki jól elsajátította, mintha erre lenne tankönyv. Csakhát ezekért nem adnak kenyeret a közértben. És akkor ismételve magam: pont így lesz sokaknak igaza, de (jó) állása nem. Mert amíg azon gondolkodik, hogy kellene a HR-eseket szívatni, vagy mennyire haszontalanok is, addig lehetett volna azon is, hogy a vejének hogyan lehetne állást találni.
Mert az írásaiból ugyan megtudtam, hogy milyen hülye vagyok jómagam, meg mennyire fölösleges a HR-szakma, de azt nem, hogy a vejének mi a problémája pontosan, amire akár egy szakmai választ is adhattam volna, és akkor most mindenki nyert volna ezen a sok karakteren - szerencsére gyorsíró-gépíró az első szakmám, így ezt 7 perc alatt gépeltem le :)

juditeva 2019.05.11. 14:14:46

@jobangel: Meglehetősen lenézi és hülyének nézi az Ön előtti generációt. Jószerivel értelmezni sem volt képes a szavaimat. Nem csoda, hiszen ha "képolvasás"-sal tanult meg írni és olvasni, akkor hosszabb és mélyebb tartalmú szövegelemzésre nem képes. Nem mondtam azt, hogy a HR-s bármilyen szakmát/összeset sajátítson el. Az az álláspontom: hogy idióta amerikai találmány, teljességgel feleslegesnek tartom az Ön és az Önhöz hasonló foglalkozásúak jelenlétét a munkaerőpiacon. Annyit meg illene megtanulnia: az ami új, nagyon nem garancia arra, hogy egyúttal jó is! Egyébiránt nekem nem volt találkozásom HR-el, nem volt rá semmilyen szükségem, egész életemben a magam lábán álltam. Azt sem mondtam, hogy régen minden jobb volt! Azt élem meg, hogy ma egy manipulált világban élünk. Ma kevéssé van jelentősége annak, hogy az ember milyen tudást, gyakorlatot sajátított el, ma a "belbecs" nélküli "külcsín" (jómagam ezt úgy nevezem: a "szar becsomagolva") világában élnek, akik élnek. Ehhez tartozik számomra a HR-szakma. De azért túlzottan nem érdekel ám az Ön munkája, csupán rögzítettem: eggyel több fölöslegesség! Hasonlatosan, mint a "celebek", tévé reklámok, a virtuális tér világa ... stb. stb. Ami gépírás tudását illeti: gratulálok! Magam is tanultam vakon gépelni, igaz még a középiskola első éve, első félévében. Ahová én jártam középiskolába, ott ez kötelező volt. Hozzáteszem - családi okokból és mert nagyon szegények voltak a szüleim - a harmadik évtől esti iskolába jártam, munka mellett, majd esti tagozaton végeztem el az egyetemeimet, szintén munka mellett. Engem nem kell kioktatni arról, hogy tudjam: mi jelen világunk és a 70-es évek világa között! Ideértve a művelt nyugatot is, mert kedves HR-es uraság, ne gondolja, hogy a nyugat is csupán ilyen elviselhetetlen módon működött, mint az elmúlt 20 évben. Ezzel a magam részéről lezártam a portálja látogatását is, mert ismétlem: számomra indiferrens, amilyen munkát Ön végez.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2019.05.11. 14:18:02

@juditeva: Ha arról szeretne vitatkozni velem, ki vagyok, és milyen munkát végzek, lássa be, erről több információm lesz mindig is. Hogy kit nézek le és kit nem, az egyéni: mindkettőért meg kell dolgozni, nem generációs tényező. A többi gondolatával továbbra sem értek egyet, és természetesen Önre van bízva a választás milyen blogokat olvas továbbiakban is.