JobAngel Az álláskeresők védangyala

Pszichobiznisz – könyvajánló

2018. december 19. 06:00
14 hozzászólás

pszichobiznisz.jpgRitkán van itt a blogon könyvajánló, különleges alkalom ez. Leginkább azért, mert kellően megilletődtem, amikor egy tanácsadó szakpszichológus keresett meg azzal, hogy vinne egy-két gondolatot a blogomból... így az álláskeresés során megtapasztalt személyiségtesztes őrület is belekerült ebbe a könyvbe, ami a pszichológusi munka tévedéseit mutatja be.

A Pszichobizniszt sokan botránykönyvnek gondolják - maga az írója is így említi néha.

Egyes segítők kiakadtak rajta, hogy jaj, most majd nem mernek segítséget kérni az emberek. Én, segítőként nem félek ettől. Meg más, szakmai elhivatottsággal megáldott emberek sem, saját elmondásuk szerint. Végigolvasva már látszik: a botrány csak az, hogy a leírt esetek megtörténtek, megtörténhettek.

A könyvet nem a szakmának írta, így nincs „agyonszakmázva”: közérthető, mégsem női magazinos konyhapszichológia szintű. Nem tankönyv, hanem tanulsággyűjtemény. Nem irodalmi alkotás – így megbocsátom neki a „pestiesen szólva” fordulatokat – de gördülékeny, jól olvasható.

Amikor olvasni kezdtem, abból indultam ki, hogy „jó, hát a pszichológusok is hibáznak, ők is emberek”. Elég sok, hűha, aha-élmény jött olvasás közben… Vannak témái, amikkel nem tudok mit kezdeni, nem lévén hasonló tapasztalatom, és/vagy nem voltam hasonló élethelyzetben. Van, ahol mélyen egyetértek vele (gyerektelenek kérdése, magyarázkodásra kényszerítése pl.), van, amiben teljesen más a véleményünk („me-too” mozgalom)

Emellett azért is jó, hogy van ilyen könyv, mert sokszor a pszichológusok véleményeit azonnal szakvéleménynek gondoljuk, hiszen szakemberek mondták. Nem merjük megkérdőjelezni laikusként, hát hogy jövünk mi ahhoz? De néha csak érezzük, hogy ez így nem oké, ezzel nem tudunk egyetérteni, még akkor sem, ha szakember mondja. Talán bátrabban állunk majd kritikus szemlélettel a pszichológusokhoz is.

Ha vitákban, érvelésekben előkerül egy ilyen szakemberi vélemény (nem szakvélemény), sokszor csak az az érv, hogy hát ő biztos tudja, hiszen szakember. Tekintve, hogy a pszichológia ún. „puha tudomány”, nem minden állítása egzakt – vagy csak ránk épp nem érvényes. Ezt is érdemes tudni, és pl. az álláskeresés során látott tesztek értékelése is ezért megy félre. Egy ember nem ismerhető meg 1 órás, irányított kérdésekre adott igen-nem válaszokból, még szakértőnek sem, nemhogy egy-két féléves pszichológiai tanulmányok után. A miértek és hogyanok meg nem standardizálhatók jól tesztekben…

pszichobiznisz2.jpgMivel puha tudomány, sokszor egy-egy állítása nem racionális (vagy nem tűnik annak), nem illeszthető be a világképünkbe, és jól is van ez így. Én pl. így éreztem, amikor a poszttraumás növekedést próbálták „eladni” nekem (SZVSZ sima önáltatás, nem csoda, hogy „nem vettem meg”). Az álláskeresők a személyiségteszteknél tiltakoztak ösztönösen – jól tették, mára komoly cég nem nyúl ehhez a módszerhez, és a HR-szakma nagyrésze érti, hogy csak oda kell személyiségteszt, ahol ez törvényi előírás. Oda viszont tényleg hasznos, racionális okokból, nem véletlenül előírás. De ott nem is OCA vagy CPI teszttel dolgoznak botcsinálta kiválasztók.

Persze láttam már sok álláskeresőt, akik bevallották nekem, hogy pszichológushoz is járnak, mert úgy érzik, kell. Ezt nem kérdőjelezhetem meg, tényleg sokszor jó lehet egy objektív nézőpont, segítség. De néha kifejezetten hátrányukra változott a hozzáállásuk ezeknek az embereknek az álláskereséshez :( A „dolgozom magamon”, meg a „most nem alkalmas ez az állás” meg a „bizonytalan vagyok” hihetetlen karrierrontó erővel bírt annál is, aki egyébként pl. egy válás miatt fordult pszichológushoz, csak épp ezekben lett megerősítve a terápiája során. Ebből igen nagy kihívás nekem visszaállítani oda, méghozzá gyorsan, hogy ha az a baja, hogy nincs munkája, akkor munkát kell keresni… pedig racionális. Emellett persze fájhat a válás, mint veszteség, kell is vele foglalkozni, de talán a megélhetésnek kellene valami prioritást adni.

Ha kritizálnom kellene a könyvet, azt vetném fel, hogy nem különítette el élesen a sarlatán „lélekbúvárok” ügyködését a szakmai munkát végző pszichológusok szakmai hibáitól. Mert amikor egy szakember dolgozik, ott becsúszhat hiba, ami rossz, de értjük. Mindenki hibázik, orvosok is, pszichiáterek is, pszichológusok is. Amikor egy kiválasztásban 70 éves standardokat vizsgáló személyiségteszttel (CPI teszt), sugalmazó kérdésekkel operáló szekta által összeállított kérdőívvel (OCA teszt) kutakodnak emberek életében, lelkében, ott viszont nyomokban sem fedezhető fel szakmai munka, annak semmi köze a pszichológiához (a HR-hez sem). Ki kell emelni, hogy a családállítók, grafológusok és egyéb sarlatánok ártanak, kivétel nélkül, még akkor is, ha a pszichológiára, mint tudományágra hivatkoznak.

 # # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

A bejegyzés trackback címe:

https://jobangel.blog.hu/api/trackback/id/tr7414495140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2018.12.19. 17:39:39

A kiválasztásra használt tesztek mellett a másik pszichológiai vadhajtás, amikor vezetői tréningeket tartanak a rég lebuktatott Myers–Briggs-típuselmélet alapján...

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2018.12.19. 19:21:08

@Online Távmunkás: Igen, abban az a jó, hogy a pillanatnyi hangulatot jól méri :) De ha az alapján hoznak döntést az adott emberről, akkor mellémegy minden.

Bambano 2018.12.20. 23:31:33

épp az idén pattant ki a botrány, amiben kiderült, hogy a pszichológiát nagyban meghatározó alapvető kísérletek és a belőlük írt tanulmányok zöme hazugság.

tehát mostanában egy darabig ne soroljuk a pszichológiát a tudományok közé, sima kóklerság az egész.

babona 2018.12.21. 10:02:38

Viszonylag pszihóellenes vagyok (a szerotonin/dopamin rendszer meg a neurotranszmitterek komolyabb megismerése óta pláne) de azért, ahogy az asztrológia is segített a csillagászatnak kifejlődni, a kémiának meg az alkímia, úgy gondolom megvan a maga haszna a pszichológiai kutatásoknak is. Persze ne vegyítsünk jódot salétromsavval. Ne savasítsuk a kálium-rodanidot se. A teliholdkor, aszcendens Jupiternél se adjuk oda minden pénzünket jóképű idegennek. Ne is tanácsoljuk.

IT Knight 2018.12.22. 10:52:32

boszorkányság, szemfényvesztés az összes ilyen menedzsment meg önismereti könyv

Balfredo Alfredo 2018.12.22. 20:00:09

@babona: Azért ha megnézzük közelebbről, asztrológiát meg alkímiát nem tanítanak a felsőoktatásban, pszichológiát meg igen. Most akkor vagy apszichológia is komoly tudomány, vagy erős a pszichológuslobbi vagy valakiknek érdeke, hogy a pszichológia egy tudomány benyomását keltse.

babona 2018.12.23. 09:11:43

@Balfredo Alfredo: Látom kicsit erős lett amit írtam. Lehet hogy lehetne tudomány, ennél nem tudok egyértelműbben fogalmazni, sajnálom. Nem megfelelően teljesíti a tudományos módszer egyes alapvető követelményeit: korrekt megismételhetőség, általános érvény, konszenzusra törekvés a módszerben, stb. Az etológia tudományabb. A legfőbb érvem, hogy az általunk ismert világ legbonyolultabb anyagi szerveződésének környezeti változásokra adott reakcióival foglalkozik, azok összességét és a vizsgált rendszer alapvető tulajdonságait kutatja. (kopirájt: ha még senki nem védte le ezt a mondatot.) Mivel a vizsgálat alanya és végrehajtója is kvázi azonos, a tudományos objektivitás hiánya nem biztos hogy kiküszöbölhető. (bírja még valaki? én már alig) Ha a MI valaha életre kel, ő lehet pszichológus. Sőt, alapfeltétel, hogy legyen ilyen szkillje is, most hogy végiggondoltam hamar. Józan paraszti érvem: Tanulsz Aronsontól Zimbardóig mindent, 10 éven át. Gyakorolsz. kb 35 évesen, IQ-válasz gyorsan, kontrolláltan, odaülsz szembe a felvételiztetővel, ő nem tanult, de gyakorló többszörös nagymama, 55 éves, okos tehetséges (tetszik a skill szó - mint a tenzor.) Te férfi vagy-további mínuszpont. ROSSZ NAP: front van. Nem sokat segít a pszichológia, ha nem tudatosítottad a rossz napot, VAGY Ő nem tudatosítja magában! Na matematikában Cantor ide vagy oda, nincs ilyen. Meg kémiában sem. Az alkímiában sem volt. Nem mondonom, hogy haszontalan a pszichó, csak az ismeretfelhalmozási szakaszban van, nem kellene mindig mindenre alkalmazni. És mint fentebb írtam, számunkra (homo sapiens) lehet, hogy ez a szakasz soha nem is ér véget...

Balfredo Alfredo 2018.12.23. 12:08:11

@babona: "Lehet hogy lehetne tudomány, ennél nem tudok egyértelműbben fogalmazni,"
Nem állítottam, hanem kérdeztem, hogy a pszichológia mi is, a három felsorolt kategória közül. Erre írtál egy részletes hozzászólást, diplomatikusan kikerülve a 3 lehetőség közüli választást.
A ma divatos hivatalos szófordulatokat használva mondhatjuk, hogy a pszichológia egy tudománynak látszó szakterület vagy hogy a hazug kísérleti eredmények napvilágra kerülésével a pszichológia elvesztette tudomány jellegét?
A blog témájához visszakanyarodva az igazi kérdés természetesen nem az, hogy helyesen használja-e a pszichológiát az interjúztatást végző (jelenleg humán, a nem túl távoli jövőben meg AI alapú) robot. Az igazi kérdés az, hogy a robot azt a (jelenleg humán, a nem túl távoli jövőben robot) jelentkezőt választja-e ki, amely jelentkező a vállalat számára a legelőnyösebb. Kompromisszumokban és gyakorlatiasan gondolkodva a legelőnyösebb helyett legkevésbé hátrányosat mondhatunk.
A válasz már csak azért is nehéz, mert a legelőnyösebb jelölt tulajdonságait még csak-csak le tudjuk írni, de a legkevésbé hátrányosét kevésbé. Berelhetoreklamfelulet fórumtárs egy másik topikban írt példáját véve: "Olcsón, sokat dolgozó, de szenior tudású emberből van hiány". E példa szerint a legelőnyösebb jelöltnek három tulajdonsága van: olcsó, sokat dolgozó és szenior. Ha legkevésbé hátrányos jelöltet akarunk körbeírni, akkor a három tulajdonság közül kettőt választhatunk. De melyik kettőt? Mi a kevésbé hátrányos a vállalat szempontjából: a nem olcsó vagy a nem szenior munkatárs? Ha háromnál több szempont van, a döntés még nehezebb.

jobangel · http://jobangel.blog.hu 2018.12.26. 09:26:36

@babona: Az MI azért nem lehet pszichológus, mert nem tudunk neki olyan standardokat adni, amiből tanulni tudna (lsd. még szexista robot esete). Szerintem a kiválasztásban a robotok csúnyán mellényúlnak majd - mindig is - mert az emberi pszcihé nem mérhető standardokkal. Azaz pont úgy fog elvérezni ebben a feladatban, ahogy a pszichotesztek.

babona 2018.12.27. 09:04:03

@jobangel: Másként gondolunk az MI-re. Én Ő-nek tartom, a jelenlegi (intel compute stick-re alapuló "játékok", tőzsdei elemző progik, "Mesterséges intelligenciával megtámogatott" izék még szakértői rendszernek is gyengék. Attól hogy egy szűkített Turing-teszten átmegy valami, még nem azt jelenti hogy valódi MI. Lehet hogy csak nagyon bonyolult és nagy tanult adathalmazból dolgozik, de nem (elég) rugalmas. Pont ahogy írtad-csak annyiban gondolom másként hogy a az emberi pszichét Mi Emberek nem tudjuk standardokkal mérni.

babona 2018.12.27. 09:14:27

@Balfredo Alfredo: Most akkor vagy apszichológia is komoly tudomány, vagy erős a pszichológuslobbi vagy valakiknek érdeke, hogy a pszichológia egy tudomány benyomását keltse." 1. Nem gondolom "100% komoly" tudománynak, leírtam miért. De kétségkívül van haszna, csak nem általánosak eléggé a megállapításai.(nem csak a diplomatikusság miatt írom így-leírtam miért gondolom. Használható, de óvatosan). 2. Igen, erős a pszichológuslobbi, mint a csillagászlobbi, az orvoslobbi, és a pi-víz lobbi is (utóbbi már szerencsére nem, de a kolloidika biztos köszönhet nekik egy keveset). 3. Nem, nem vagyok paranoiás (asszem, de nem zárom ki teljesen)/sátáni kacaj/.

Balfredo Alfredo 2018.12.30. 09:15:12

Csak a játék kedvéért tegyük fel, hogy egyes meghamisított kísérleti eredmények miatt, amely eredmények között van az interjúztatási-kiválasztási folyamatban használatos is, a pszichológiát kizárják a tudományok köréből.
Vajon erre való hivatkozással valaki, akit az állásinterjú keretében épp egy azóta tudománytalannak bizonyult pszichológiai teszt eredménye miatt nem vettek fel, perelheti-e az illető munkáltatót az okozott nem vagyoni kárért? Elvégre arról van szó, hogy álmai állását, amit szívvel-lélekkel csinált volna, amit tökélyre vitt volna és ezzel a munkáltató sikerét (és profitját) is magasabb szintre vitte volna, egy hülye teszt miatt nem kapta meg? Vagy nem is a munkáltatót kellene perelni ilyen esetben, hanem az áltudományt terjesztő brit tudóst? Vagy kit/milyen szervezetet?

Vagy a munkavállaló nyugodjon bele, hogy ő csak egy kisember, aki mindig rosszul jár és akivel mindig kiszúrnak :-(((

Lady.Bird 2019.05.14. 19:58:56

@Online Távmunkás: Mi a baj a Myers-Brigg típuselmélettel?

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2019.05.19. 08:38:47

@Lady.Bird: Az a baj a Myers-Brigg típuselmélettel, hogy kamu:
- az eredményességről szóló tanulmányok többségét a tesztet áruló cég emberei publikálták, nem független kutatók
- bizonyítottan alkalmatlan a szakmai alkalmasság és az előmenetel megjósolására
- a pár hét múlva megismételt teszten megváltozik az emberek besorolása, mivel az emberek többsége nem a skálák valamelyik végén, hanem a közepén helyezkedik el, de az eggyel kisebb vagy nagyobb pont valójában nem jelenthet ellenkező személyiséget
- gyakorlatilag csak az extrovertált-introvertált skála hoz ki értelmezhető eredményt, bár az is keveri az introvertáltat a neurotikussal
- a teszt eredményét a vizsgált személy könnyen manipulálhatja, mert minden kérdésnél egyértelmű, hogy melyik válasz milyen irányba viszi az eredményt, nincsenek validációs kérdések
- a típusok leírása légbőlkapott és mindenkinél van több olyan típus is, amelyik esetében elégedett a teszttel, mert magára ismer