JobAngel Az álláskeresők védangyala

Álláskereső tanácsok - de minek?

2011. december 19. 10:00
Szólj hozzá!

Mostantól bevezetek egy új címkét, a „tombolás”-t. Nem, nem a cetlis nyereményjátékról van szó, hanem az idétlen karriertanácsok feletti tombolásaimról.

A HVG karrier aloldalán találtam a következő cikket.

„Kínos” kérdések az állásinterjúkon.

Érdekes téma, lássuk a kérdéseket, és a „szakértő” tanácsait.

1. kérdés: Melyek a legnagyobb hibái?

A cikket hírlevélre vető „szakértő” szerint jó megoldás, ha mismásolunk, mellébeszélünk, a már kijavított hibáinkról hablatyolunk, "olyan voltam, de már nem" típusú válaszokat javasol.

Elég valószínűtlen, hogy ezt egy leendő főnök vagy éppen egy HR-es jó pontnak venné, tehát inkább ne tegyük. Természetesen konzerv-választ lehet használni - a "hülye kérdésre hülye választ"-elv jegyében. Ilyen "konzerv" a türelmetlenség, hangulatingadozás, kétbalkezesség stb. Természetesen olyat mondj, ami az adott állásnál annyira nem fontos. Tehát, ha nincs kézügyességed, az nem gond, ha könyvelő vagy, de gond, ha varrónő. A cikk ugyan arra biztat, hogy terjengős, magyarázós válaszokat adj, de az egyenes beszéd mindig hatékonyabb. Tehát: ilyen, olyan, meg amolyan vagyok néha. Nincs miért magyarázkodni, elvégre a kérdező akarta tudni, mik a hibáid, ne csodálkozzon, ha megmondod. Sőt, mivel mindenki a mellédumában látja a „jó választ”, kifejezetten ki fogsz tűnni a tömegből egy ilyen hozzáállással.

Érdemes megjegyezni, hogy ilyen kérdést csak egy rendkívül tapasztalatlan interjúztató tesz fel, mert a menedzsment-könyvekben ezt olvasta. Tapasztalt kérdező simán mond 3 rossz tulajdonságot a jelöltről 2 perc beszélgetés után, nincs szüksége ilyen kérdésekre. Ebből látszik, hogy valójában ennek a kérdésnek semmi jelentősége sincs, nem érdemes kínosként kezelni, feszengeni rajta. Tehát, ha ezzel a kérdéssel szembesülsz, ess túl rajta gyorsan, mert mindkettőtöknek az lesz a legjobb.

2. kérdés: Miért hagyta ott a legutóbbi munkahelyét?

Nem értem, mitől lenne ez kínos kérdés, de a témát már itt érintettem. Természetes dolog, hogy emberek munkahelyet váltanak, benne van a társadalmi rendszerünkben. Kerüld az „új kihívást kerestem” és hasonló lózungokat. Senki sem fogja bevenni, mert biztosan nem igaz.

Ha elmondod, hogy ilyenolyan okok miatt nem érezted jól magad, vagy éppen leépítésre készült a cég, és te nem érezted biztonságban magad, esetleg olyan messzire költözött a cég, hogy az már neked vállalhatatlanul sok utazással járna, vagy éppen mert szeretnél előrelépni, és ott nincs rá lehetőséged, az reális. Konfliktus is lehet okként megjelölni, de rendkívül szűkszavúan, diplomatikusan.

3. kérdés: Miért akarja ezt az állást?

Nyilván a legracionálisabb válasz, hogy „pénzért”, de azért ennyire egyenes mégse légy :) Ez sem kínos kérdés, csak éppen hülyeség megkérdezni.

Ha már megkérdezték, el lehet mondani, hogy eddig is ilyesmivel foglalkoztál, azért való neked ez a terület, mert precíz/pörgős stb. vagy, beszélsz a szükséges idegen nyelveken, ami itt kifejezetten jól jön tapasztalataid szerint. Ez utóbbi két szó a legfontosabb, mert nyilvánvalóan csak akkor gondolhatod magadról, hogy jó leszel az állásra, ha van a témában tapasztalatod. Figyelem! Az is tapasztalat, ha eddig az adott pozíciójú emberek közt dolgoztál, de más pozícióban. Pl. ha pénzügyi osztályon voltál titkárnő, de közben elvégeztél egy szakirányú képzést, és most pénzügyi előadónak jelentkezel, nyugodtan beszélhetsz a tapasztalataidról, mert vannak. Láttad, hogyan dolgoztak a kollégáid, milyen problémákat oldottak meg, és biztos vagy benne, hogy ez neked is menni fog.

Pályakezdők arról meséljenek, hogy mennyi mindent tanultak, tudnak a témáról, a gyakorlati életben is szeretnék mindezt megismerni (és nem kihívást keresünk stb.)

"Szakértőnk” szerint a helyes válasz: „jól passzolnak a képességeim az elvárásokhoz, különösen érdekel az adott termék/piac/szektor, tetszik a vállalat kiváló hírneve, az izgalmas kihívás”.

Szerintem meg különösen a „tetszik a vállalat jó hírneve” dumától fog röhögőgörcsöt kapni az interjúztató. Persze az „izgalmas kihívás” is rettenetesen hihető egy recepciós, vagy áruházi pénztáros, esetleg varrónői, vagy könyvelői állásnál… Vezetői pozíciónál sem a yuppie-szöveg lesz a nyerő, sokkal inkább érdemes érvelni, hogy ezen a területen már x fő beosztottal vezettél egy csoportot, ilyenolyan nagyszerű eredményeket értél el. Tényeket, és nem lózungokat várnak.

4. kérdés: Hogyan sikerült megoldania egy problémás helyzetet?

Szakértőnk erre semmi értelmeset nem volt képes mondani… Szóval, ilyen kérdésre legyen egy jó sztorid: egy késve érkező szállítmányról, egy éjszaka beázott tárgyalóteremről, elcserélt árucikkekről, véletlenül rossz helyre húzott gipszkarton falról, stb. Fontos, hogy olyan problémát válassz, amit nem te idéztél elő, de a megoldás rád várt. Egy jó hangulatú, happyenddel végződő sztori kell. Ha valahol olvastál egy ide passzoló jó történetet, akkor se ess kísértésbe és ne add elő sajátodként. A kérdezők is szoktak vicces cikkeket olvasni, így tényleg kínossá válhat a beszélgetés.

5. kérdés: Mennyi pénzt szeretne keresni?

A legegyenesebb válasz az lehetne, hogy "sokat", de ezt az igényt azért diplomatikusabban add elő. És nem, ez kicsit sem kínos kérdés, ellenben a cikk állításával.

Kedvenc „szakértőm” itt is a mellédumát ajánlja, de arra ki kíváncsi? A kérdésre illik pontosan válaszolni, mondani kell egy összeget. Ha nekiállsz taktikázni, maximum kiejted magad a komolyan számításbavehető jelöltek közül. Komolytalan ember az, akitől épp venni akarnak valamit, és nem nevezi meg a vételárat.

A pozícióra van egy költségkerete a cégnek, azt akarja megtudni a kérdező, te beleférsz-e ebbe. (Ha nem, de nagyon jó vagy és téged akar, akkor lehet, hogy átgondolja a költségkeretét!) Amit tehetsz, hogy visszakérdezel, milyen elemekből áll a juttatási csomag. Ennek ismeretében megnevezheted a fizetési igényedet, ami az a nettó összeg, amit mindenképpen szeretnél hazavinni havonta, mert ennyi kell az életedhez.

A fizetési igény megjelöléséhez amúgy is sok tévhit tartozik, következő cikkem erről fog szólni, mert érdemes eloszlatni ezeket a tévedéseket.

6. kérdés: Szeretne Ön is kérdezni?

Hát persze, hogy szeretnél. Szakértőnk szerint az a jó kérdés, hogy „Hogyan mérik majd az eredményeimet ebben a pozícióban?”. Pozíciója válogatja, de ez mégis egy nagyon rossz kérdés, mert azt sugallja, hogy a teljesítményalapú értékeléstől tartasz. Másfelől nem mindegy, kivel ülsz szemben, a leendő főnöködön ne kérd számon, hogyan akar értékelni, a HR-es meg nem fogja pontosan ismerni a választ. Semmi értelme ezt így megkérdezni. Megkérdezheted, mi számít náluk sikernek, az adott munkakörben mi az, amit mindenképpen elvárnak, milyen távon számítanak milyen eredményekre. Az elv ugyanaz, mint az állásinterjúk utáni érdeklődéseknél: Ne arról kérdezgess, hogy veled majd mi lesz, hanem úgy általában a pozícióról, amiben majd remélhetőleg te leszel.

Mindenképpen tedd fel a téged valóban érdeklő kérdéseket! Ebből még az is kiderülhet, hogy nem is szeretnél itt dolgozni. Ha megkéred az interjúztatót, hogy meséljen egy kicsit a vállalati kultúráról, arról, hogy az adott pozícióban milyen emberek milyen sikereket értek el, mi a véleménye, hogyan lehet ebben a pozícióban sikeresnek lenni.

Összefoglalva: jó benyomást a természetes viselkedéssel, a saját egyéniségeddel kelthetsz. Egyenes, nyílt beszéd, érdeklődő, jóindulatú hozzáállás hamarabb juttathat álláshoz, mint a béna cikkekből tanult mellébeszélés, taktikázás. Ha eljutsz oda, hogy az állásinterjú egy kellemes beszélgetés, nem egy feszengős iskolai felelés, akkor nyert ügyed van. Akkor már partnernek tekintenek, akivel jó lesz együtt dolgozni. Erre próbálj készülni mindig.

Sikeres interjút!

A bejegyzés trackback címe:

https://jobangel.blog.hu/api/trackback/id/tr373473638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.