JobAngel Az álláskeresők védangyala

Állásinterjú személyesen

2011. augusztus 16. 13:25
Szólj hozzá!

Először érintve a témát ezen a blogon, azt gondolom, az a jó, ha azzal kezdem, hogy én, ha interjúztatok, hogyan állok hozzá, mik a szempontjaim.
 

Tegyük fel, hogy már kiválasztottam 5 db önéletrajzot. Minden jelöltet felhívok telefonon, megadom a nevem, a címet, az időpontot, és megkérem, hogy írja fel a számomat, hogy ha közbejön valami, akkor értesíteni tudjon. (Itt jön jól a kis füzetke, amit javasoltam.) Első szempont: akarja-e egyáltalán a számomat felírni, hogyan viselkedik a telefonban?

Tehát, most várok a jelöltekre, és már kezdődik is az értékelés:

1. Megérkezett-e egyáltalán?

Ha igen, jó, ha nem, szólt-e előre? Ha értesített előtte, mennyivel, és milyen indokkal mondta le? Mert ezt is lehet, és még nem is veszít vele! Lehet új időpontot kérni pl. Kér-e, vagy én ajánlom fel?

2. Pontosan érkezett-e?

Ha valaki késik egy kicsit, nem dől össze a világ! Fontosabb, hogyan reagálja le a saját késését? Szabadkozik, vagy simán csak elnézést kér? Vagy esetleg egyiket sem? Ha késtél 5-10 percet, kérj elnézést, nem kell indok sem. Ha negyedórát késtél, az már sok, mondj értelmes indokot! Az is értelmes, hogy eltévedtél! Emberek vagyunk, előfordul.

3. Hogyan viselkedik ismerkedésnél, kézfogásnál, hogyan foglal helyet?

Tudja-e a nevem, hogy kihez jött, milyen állásra?

Légy határozott, tudd, hová akarsz ülni (ablakkal szemben lehetőleg ne), tedd le a táskádat magad mellé, ne szorongasd az öledben, kényelmesen ülj le a székre, ne csak a szélére. Ha másképp nem megy, gyakorold otthon, senki sem született úgy, hogy ezt rutinból tudja. A füzetkéd pedig segít abban, hogy ne kövess el végzetes bakit azzal, hogy azt sem tudod, milyen állásról is fogtok beszélni. Ez a probléma gyakoribb, mint sokan gondolnák. Én ugyan megértő vagyok, mert aki dömpingszerűen küldözgeti az önéletrajzokat, nehezen tarthatja fejben minden jelentkezését. De legyen notesze…

4. Nálam az öltözködés „értékelése” (mert még annak sem nevezném), kimerül annyiban, hogy megfelelő-e az öltözéke arra a munkára, amire jelentkezett. Irodai állásnál általában ez a mérce. Fizikai munkánál inkább az a fontos, hogy rendezett-e, tiszta-e az öltözéke. Hogy nem éppen a legutolsó divat szerinti, vagy kicsit viseletesebb, az érthető lehet egy sokhónapja munkanélküli pályázónál. Normális helyen nem akadnak fenn ilyeneken. Nemnormális helyen meg úgysem akar dolgozni senki. 

Az interjú forgatókönyve

 

Bemutatkozom részletesebben, mesélek a cégről, ismertetem azokat a feladatokat, amiket majd az állásban végeznie kell. Úgy bánok vele, hogy akár ő is lehet a kollégám a jövőben. Figyelem a reakcióit: figyel-e rám, vagy unja, érdektelenséget mutat, zavarban van-e. Ezzel a bevezetővel kap egy kis időt, hogy ráhangolódjon, lenyugodjon. Tudom, hogy stresszben van, próbálom oldani. Kávéval, vízzel kínálom. Ha kínálnak, mindig kérj valamit! Egy kávét, egy ásványvizet! Természetesebbnek hat, és miért is kellene szerénykedned? Ezzel is jelzed, hogy egyenrangú partnernek érzed magad. Biztonsági okokból érdemes vizet kérni: Ha véletlenül kiömlik, kevésbé gáz, a koffeinra meg úgy sincs szükséged, elég magas lehet a vérnyomásod az izgalomtól anélkül is. Vizet lehet kortyolgatni, kávéval szerencsétlenkedni kell a kiskanállal, cukorral. Vizespoharat lehet marokra fogni, a kávéscsésze viszont remeghet a kezedben, ami veszélyes a ruházatodra, így az állásra is…

Megkérem, hogy meséljen magáról! És itt a jelölté a pálya: miről mesél? Remélhetőleg a szakmai múltjáról, ill. mivel elmondtam, miről szól az állás, beleszövi azokat az infókat, amik erre választ adnak. Én 5 percig biztosan nem fogok megszólalni, bólogatok, érdeklődve figyelem, esetleg jegyzetelek is. Tehát legyél képes 5 perces monológot mondani magadról! Ezt is begyakorolhatod otthon. NE mesélj a családodról, gyerekedről, kutyádról, csakis szakmai témákat érints! Sokszor hallom azt a panaszt, hogy – főleg hölgyeket – a gyerekvállalásukról, magánéletükről kérdeznek. Ha valaki szigorúan a szakmai részre szorítkozik, akkor erre nem lesz esélye a kérdezőnek, vagy csak nagyon bumfordi módon, amit lehet, hogy nem mer felvállalni. Azaz ne provokáld ki a magánéleti kérdéseket!

Mostmár van egy kialakult képem róla, kezdeményezem, hogy az önéletrajzán is menjünk végig, vagy szemezgessünk belőle. Hol hogyan érezte magát, mi volt a kedvenc feladata, legnagyobb sikere? Mi volt a váltás oka, volt-e valami nagy kudarca. Tehát, neked, mint jelöltnek feladatod, hogy az összes ilyet összeszedd magadról, és jól megfogalmazva elő tudd adni. Írj hozzá vázlatot, akármi is volt pl. a váltás indoka, fogalmazz diplomatikusan. A konfliktusok természetes velejárói a munkának, nyugodtan fel lehet vállalni. Tisztelve a másik felet, persze…

Ebben a beszélgetésben megpróbálok egy-két szakmai finomságot előhozni, főleg olyanokat, amik az adott állásban fontosak. Ha azt állítja, hogy titkárságvezetőként tolmácsolt, akkor rögtön nyelvet is váltunk, én legalábbis minden átmenet nélkül nyelvet váltok, mert ettől nem eshet pánikba! Ha azt állítja, hogy import beszerzésekkel foglalkozott, akkor biztos tud mesélni nekem egy-két Incoterms paritásról. Itt meg kell felelni, nincs mese. Sajnos, akármilyen pozitív a benyomásom a többi témában, ha itt megbukott, nem lesz további forduló.

Ha nem értek az adott szakmához, és csak „előszűrő” vagyok, akkor ezt megmondom, és rögtön utána arra kérem, meséljen el egy érdekesebb szakmai helyzetet. Kiadom a kezemből az irányítást, lássuk, mit kezd vele. Vagdalkozik-e szakzsargonnal, vagy képes emberi nyelven fogalmazni? Hülyének néz-e? Magyaráz-e, mint egy kisiskolásnak? Említi-e a kollégáit, milyen felhanggal? Lelkesen beszél-e a szakmai területéről? Meggyőző-e a tudása, előadásmódja?

Jönnek a további emberi, kollegiális viszonyt mérő kérdések. Általában abba kapaszkodom, amiket az előző munkaviszonyai végéről mondott, hogy melyik munkahelyéről miért jött el. De ha sztorizott, abba is belekérdezek, hogy abban az esetben hogyan reagált az ügyfele, megrendelője, főnöke stb. Nem ő, hanem az ügyfele! Itt egy a fontos: hogyan beszél olyan emberekről, akikkel konfliktusa volt? Tisztelettel, megértéssel. Nem kell szeretned az ellenségeidet, de ha gyűlölködsz, az rossz pont. Ha megpróbálod befeketíteni, az is. Maradj tárgyilagos.

A fentiekből nagyjából meg lehet ismerni egy jelöltet. Mivel egy új kolléga általában nem egyéni döntés, ezért szükség lesz további fordulókra is. Mélyebb szakmai interjúkra, több emberrel való találkozásra. Tehát az, hogy többfordulós a kiválasztás, nem a jelölt ellen van. Szükséges, és fontos. A jelöltek számára sajnos kellemetlen a várakozás, és a mi oldalunkon is megvan ennek a maga kockázata: ha a jelölt nagyon jó, esetleg mások halásszák el az orrunk elől.

Címkék: állásinterjú

A bejegyzés trackback címe:

https://jobangel.blog.hu/api/trackback/id/tr533157787

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.