2017.03.08. 06:00 jobangel

A mai informatika egy teljesen vak fejlesztő szemével II.

Mi könnyíti meg egy vak kolléga munkáját az irodában?

Folytatva a vakok irodai munkáját leíró előző cikkem, most néhány olyan konrétum következik, amit a vállalati rendszergazdáknak is érdemes tudni. Milyen képernyőolvasók, milyen appok, milyen technológiák szükségesek az ő hatékony munkájukhoz? Jó hír: ezek ingyenesek.

blind-keyboard.jpg

----------------------

Íme a II. fejezet tehát Dr. Papp László, vak szoftverfejlesztő billentyűzetéből:

A következő képernyőolvasókat használom: NVDA for Windows, Orca for Linux, Talkback for Android, VoiceOver for iOS, ezek mind ingyenesek és a VoiceOver kivételével nyílt forrásúak is, a VoiceOver viszont minden iOS-t, vagy ebből származó rendszert (TvOS, Watch OS) futtató eszközön beépített lehetőségként érhető el.

Az op. rendszerek alapvető funkciói és a ma már szinte mindenki által használt alkalmazások (irodai csomagok, levelezők, böngészők, népszerű csevegők) alapfunkciói általában jól használhatók velük. Nagy kivétel a Windows telepítője, ami teljesen használhatatlan, nem beszél. A Mozilla termékei viszont nemcsak jól, hanem egyenesen kitűnően használhatók. Egyébként egy adott program használhatóságát képernyőolvasókkal angolul az „accessibility”, vagy „screen reader accessibility” szavakkal szokták leírni, amit magyarra „akadálymentesség”-nek szoktak fordítani, vagy ha a használhatóságot növelő programbeli beállításokról van szó, akkor „kisegítő lehetőségek”-et írnak magyarul.

Az alapszoftvereken kívül ezernyi appot használtam már. Használhatóságuk igen változó, sok tényezőtől függ és legtöbbször előre nem jósolható meg, még a program kinézete alapján sem feltétlenül, a kiválótól a használhatatlanig minden van. Az appok használhatóságáról három általános szempontot tudok megfogalmazni:

- Ha egy app az adott op. rendszer beépített, alap user interfész (UI) toolkitjét, widget-eit használja, akkor általában jól használható lesz. Minden custom widget, vagy UI elem és főleg minden third party UI megoldás meredeken ronthatja a használhatóság esélyét. Példa erre: Linuxon a GTK-ra és QT-re épülő appok jól használhatók, míg Windows-on a GTK-sok teljesen használhatatlanok, a QT-seknél pedig néhány fordítási opciótól függ a dolog: pl. a VLC médialejátszó jól használható, a Telegramm for Windows kliens viszont használhatatlan, a web kliensük használható helyette, ami nagyon jól működik.

- A használhatóságot nagyban javítja, ha egy app billentyűparancsokat is rendel funkcióihoz.

- A HTML-alapú megoldások általában kifejezetten jól használhatók (hacsak nem használnak a szabványostól gyökeresen eltérő web controlokat, vagy nincs túl sok egymásra ható, dinamikusan változó elem, mint pl. a Facebook és a Linkedin asztali verziójánál – helyettük a mobil verziót használom), viszont a Java appoknál még a többi appnál is jóval többet számít, hogy milyen UI toolkittel és UI megoldásokkal írták meg azokat. Szomorú példa erre az elektronikus közigazgatásban és ügyintézésben alapvető fontosságú általános nyomtatványkitöltő keretrendszer (ányk). Ezt a Java appot az AWT nevű UI toolkit-tel írták, ami jó választás, és a program jó része jól is kezelhető, kivéve a legfontosabb részt: az űrlapkitöltő vezérlőelemet, ami egy custom elem, amiből nem olvas semmit a képernyőolvasó. Ez a teljes ányk-t érdemben használhatatlanná teszi vakon.

JobAngel - Álláskeresés a gyakorlatban

Az álláskeresés első szabálya: soha ne add fel!!

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu