Mit tanulhatsz meg álláskeresőként a Marsi/Mentőexpedíció c. filmből?
Nem tévedtél el, ez itt még mindig álláskeresős blog, nem filmajánló. A címben ajánlott film viszont mutat egy olyan hozzáállást, amit érdemes mindenképpen elsajátítani a sikeres álláskeresés érdekében is. A problémamegoldást, de nem úgy, ahogy lazán beírjuk az önéletrajzba, hogy problamamegoldó készségünk hűde milyen nagyszerű…
Spoileres poszt lesz, ezért mindenki csak saját felelősségére olvassa a kép utáni bekezdéseket!
A főhős gyakorlatban old meg olyan problémákat, amivel elméletben sem nagyon találkozott. Feltűnő, hogy az igencsak kétségbeejtő helyzetéről mindössze annyit mond a vlogjában, hogy „szívás”. Majd nekiáll kitalálni, hogyan tovább. Humorral (inkább cinizmussal néhol) kezel helyzeteket, tárgyi tudásból és próba-szerencse alapon egyaránt próbál a helyzetén javítani. Nem nyűglődik olyan problémákon, amik túl messze mutatnak (nem gond, ha épp egy csomag plutónium mellett utazik, most túlélni kell, a sugárzásveszélyen ilyenkor kár aggódni). Ha tragédia éri, ha úgy érzi minden elveszett, akkor is két sóhajtás után felismeri: vagy továbblép, vagy meghal.
Nyilván fiktív karakterként nem túl nehéz mindezt megvalósítani, a valóság egy kicsit mégiscsak összetettebb, vannak pl. fizikai törvények, amik makacsul tartják magukat :), de a lényeg a hozzáállás. A történet jól leképezi az álláskeresés összes körülményét:
Beüt a krach, elveszted az állásod = váratlan vihar jön, főhősünk ott marad egyedül. A helyzetet felismerve azonnal felméri a lehetőségeit. Elsősegélyben részesíti magát, és nekiáll berendezkedni a helyzetre.
Nincs segítség, nincs kapcsolat másokkal, nincs támogatás = legalábbis elsőre nem látszik. Körül kell nézni, meg kell vizsgálni a lehetőségeket. Watney is ezt tette, és lám, mindenre volt megoldása.
A kommunikáció mindennél fontosabb – Bármi bajod van, mondd el. Hátha más tudja a megoldást, vagy közösen ki tudjátok találni. Nem baj, ha messze van, nem baj, ha sokáig tart. Fogj hozzá.
Ha bajban vagy, nem kérdés mások számára, hogy segítsenek-e. Segíteni fognak. – Watney segítésével hőssé válhatnak a szereplők, ha egy álláskeresőn segítünk, akkor „csak” ő lesz hálás, ami mégiscsak jó dolog.
Mások hibáztatása nem megoldás – Watney neheztelhetett volna a társaira, hogy otthagyták. Nem tette, mert tudta, hogy nem viszi előre, a társak lelkiismeretfurdalása senkinek sem jó, és tényszerűen értékelve a helyzetet, a kollégák nem tehettek érte akkor semmit. Később viszont sok kockázatot vállaltak a megmentéséért.
Ha áldozatok árán lehet előbbrejutni, akkor azokat az áldozatokat meg kell hozni - Watney legfőbb problémája az élelem (annak hiánya volt). Ha kevés a kaja, akkor keveset eszik, mert ez a megoldás.
Nem nyavalygunk, csináljuk – bármilyen reménytelenné válik is a helyzet, muszáj továbblépni. Ha leülsz, és sajnálod magad a sorsodért, szinte biztos, hogy véged.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2015.10.15. 22:13:36
Csak azt nem értem, hogy az emberek 99%-a miért gondolja tabunak a LinkedInre kiírni, hogy állást keres? Szinte csak sales és HR területen látom, hogy ezt tennék.
jobangel · http://jobangel.hu/blog 2015.10.15. 22:18:27
HR-esnek természetes, hogy van olyan, hogy álláskeresési időszak, sales meg - ha jó - nem gátlásos, meg meri tenni.
Mindenesetre még mindig sokan szégyellik, hogy kirúgták a munkahelyéről, van, aki még otthon sem mondja meg a párjának sem (nemcsak a filmekben, a valóságban is).
pippa2011 2015.10.16. 09:21:03
jobangel · http://jobangel.hu/blog 2015.10.16. 09:23:52
1. Vagy nem a megfelelő embereket kéred pl. szégyelli, hogy nem tud segíteni
2. vagy nem megfelelően kéred :"vmi állás kell", azzal nem tud mit kezdeni. A "megtennéd, hogy beviszed az önéletrajzomat a HR-eseteknek?" azzal meg igen, el tudja dönteni, meg tudja-e tenni, vagy sem. Lesz aki igen, lesz aki nem meri.
Terézágyú 2015.10.16. 12:08:02
:))))
- Kérned kell!!!!
- Kértem... és semmi.
- Akkor rosszul kérted!!!!
- Másképp is kértem... semmi.
- Akkor rossz embereket kértél!!!!!
- Akkor te vagy rossz!!!!!!!!
:)))
jobangel · http://jobangel.hu/blog 2015.10.16. 13:15:03
bbenoe 2015.10.16. 13:16:35
Amit írtál, az az érzéketlenség apológiája. Nehogy már búsuljak azon, ha valami rossz történt velem, hanem hárítsam el, kérjek segítséget, lépjek tovább, oldjam meg stb.
((Eddig csak a könyvet olvastam.)) Nem a fenét nem hibáztatja a többieket! Mér, mi jön le abból, hogy legalább négyszer leírja: Lewis parancsnok nem hibás, ezt kellett tennie, h a többieket megmentse, a többiek sem hibásak, mert parancsot kellett teljesíteniük, stb??!! Szóval, hibáztatja, de elhessegeti, kompenzálja a hibáztatást.
Végül: az áldozathozatalra rossz a példád. Illetve, amit írsz, az nem áldozathozatal, hanem az elháríthatatlan rossz dolog elviselése. A tűrőképesség. Mondjuk, az is kell álláskeresés közben... ((Az áldozathozatal az valami meglevő érték tudatos elveszejtése valaki vagy valami más érdekében.))
jobangel · http://jobangel.hu/blog 2015.10.16. 13:46:08
bbenoe 2015.10.16. 14:42:15
Másrészt a racionalizmusnak lehetnek határai. Dr. Brennannál (Dr. Csont) ez groteszk, a klasszikus tengeri csatás szimulációban meg elég durván rémisztő. (A flotta sebessége nem lehet nagyobb, mint a leglassabb hajóé. A sérült hajók lassabban mennek, mint az épek. Ezért a zászlóshajó elsüllyeszti a saját sérült hajóit. Lásd még: "Ha áldozatok árán lehet előbbre jutni, akkor azt az áldozatot meg kell hozni.")